Köln

Köln (helyi nyelvjárás szerint: Kölle, az ókorban: Colonia Agrippina, franciául és angolul: Cologne, hollandul: Keulen, régi magyar neve: Kolonya) Németország negyedik legnagyobb városa (Berlin, Hamburg és München után); az Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi tartomány legnagyobb városa.

A Rajnán fekvő város történelme a római kori településre nyúlik vissza, és több mint 2000 éves történelmével Németország egyik legrégebbi városa. A Rajna mentén terül el, a híres kölni dóm a kölni érsek székhelye. Egyeteme egyike Európa legrégebbi univerzitásainak. Ma a Rajna-vidék gazdasági, kulturális és történelmi központja. A kölni egyetemnek és más felsőoktatási intézményeknek összesen több mint 85 ezer hallgató van. Elhelyezkedése a Rajnán, a legfontosabb német folyón, valamint a fontos kereskedelmi útvonalak kereszteződésében teszi Kölnt is első rendű európai közlekedési csomóponttá. A város New Yorkkal egyetemben a nemzetközi műkereskedelem egyik fő központja.

A középkorban a Kelet-és Nyugat-Európa közötti legfontosabb fő kereskedelmi útvonalak haladtak át a városon. Köln a középkori és a reneszánsz időkben a Hanza-városok egyik vezető tagja volt, és az Alpoktól északra fekvő legnagyobb városok egyike volt. A város számos megszállást élt meg, a franciák és a britek részéről (1918–1926). Köln a második világháború idején Németország egyik legtöbbet bombázott városa volt, és szinte az egész város elpusztult. A lehető legtöbb történelmi épület helyreállítása érdekében a háború utáni sikeres helyreállítás nagyon eltérő és egyedi végeredményeket eredményezett.

Több mint 175 ezer fős idegen származású lakosságával, a város sok kultúra olvasztótégelye. Itt található Németország egyik legnagyobb török közössége, és számos iszlám szervezet székhelye is.

Németország jelentős médiaközpontja; számos rádió- és tv-csatorna, például a Westdeutscher Rundfunk, az RTL, a VOX székhelye, a Pro7 és a Sat.1 is gyárt itt műsorokat.

Címere A három korona a napkeleti bölcsek szimbóluma. A 11 fekete láng a 16. században került bele. A pajzs vörös-fehér, a Hanza-szövetség színei.

Nevének eredete A Köln név a római császárnő, az ifjabb Agrippina – aki Claudius felesége volt és a Rajna mellett, 15-ben (vagy 16-ban) született – tiszteletére Colonia Claudia Ara Agrippinensiumnak (CCAA) nevezett városnév első, gyarmattelep(ülés) jelentésű tagjából ered. A római időkben Germania Inferior Provincia székhelye volt. Neve később Coloniára rövidült, majd az évszázadok során volt „Coellen”, „Cöllen”, „Cölln” és „Cöln” is, míg végül kialakult a mai alakja.

Fekvése Köln a Rajna folyó két partján fekszik, Bonntól 30 km-re északra és Düsseldorftól 40 km-re délre. Területe 405,15 km2, a Rajna bal partján 230,25 km2, a jobbon 174,87 km2. A szomszédos Bonn, Hürth, Leverkusen és Bergisch Gladbach városokkal együtt a nagyjából 3 milliós Köln/Bonn Régió központja.

Legmagasabb pontja Königsforstban (118 m), míg a legalacsonyabb Worringer Bruchban van (37,5 m).

Éghajlata Köln a kontinentális és az óceáni éghajlat határán helyezkedik el. Az évi csapadék mennyisége 840 mm körüli.

Története

Ókor bélyegkép|260px|Római torony A mai Köln helyén az első települést a germánok alapították, majd 50-ben lett római város Colonia Claudia Ara Agrippinensium néven. 310-ben Nagy Konstantin császár hidat építtetett a Rajnán. Első ismert püspökét 313-ban választották meg, 785 óta érseki székhely.

Középkor A kora középkorban Köln jelentős város volt. 455-ben a frankok foglalták el. A 6. és a 8. század között honosodott meg a frank és a latin írás. A Merovingok után Köln tartományi székhely, a Karoling-időkben püspöki majd érseki székhely volt.

II. Ottó alatt Köln nagy szerepet játszott abban, hogy a Német-római Birodalom közeledjen a Bizánci Császársághoz. 1164-ben Rainald von Dassel érsek Milánó felé menő zarándokutat jelölt ki.

Köln a középkorban a Birodalom legnagyobb városa volt. Az okmányok szerint 1180-ban kezdték el építeni a városi falat 12 kapuval és 52 toronnyal, amelyet 1225-ben fejeztek be.

A 12. században Jeruzsálem, Konstantinápoly és Róma mellett Köln is használhatja a nevében a „Sancta" szót. „Sancta Colonia Dei Gratia Romanae Ecclesiae Fidelis Filia“. 1248-ban kezdték el építeni a kölni dómot.

A Német-római Birodalom idején a kölni érsek a hét választófejedelem egyike volt, bár 1288-tól kezdve Bonnban volt a székhelye. 1259-ben árumegállító jogot nyert a város. A kölni érsek és az arisztokraták hosszú évekig hadakoztak, míg 1288-ban Worringennél megütköztek. Az érsek hadserege alulmaradt Köln grófi és polgársági csapatával szemben. Ekkor költözött az érsek Bonnba.

A Kölni Egyetemet 1388-ban alapították. A város a Hanza-szövetség tagja volt, és 1475-ben lett szabad császári város. A középkorban zarándokhellyé is vált mint a három királyok, illetve Szent Orsolya és Nagy Szent Albert ereklyéinek őrzőhelye.

1396-ban forradalom tört ki az arisztokratauralom ellen. A város ekkor alkotmányt fogadott el. Június 18-án Konstantin von Lyskirchen elfoglalta és visszaállította a hajdani arisztokrata-uralmat. Hat nappal később összeült egy 48 tagú, ideiglenes tanács. 1475-ben Köln szabad birodalmi város lett.

1500-tól Köln az Alsórajna-Vesztfália körzet része lett. 1582-ben a kölni érsek, Gebhard Truchsess von Waldburg szakított a katolikus egyházzal és elvette a protestáns apátasszonyt, Agnes von Mansfeldet. XIII. Gergely pápa nem sokkal ezután kiátkozta, majd a megbízható Ernst von Bayernt ültette a helyébe. A következő évben kirobban kölni háború öt évig tartott, annak során elpusztult Bonn, Deutz és Neuss is.

Újkor A francia hadsereg 1794. október 6-án elfoglalta a várost. Köln harc nélkül adta meg magát a Jean-Etienne Championnet vezette Rajnai hadsereg balszárnyának.Arnold Stelzmann, Robert Frohn: Illustrierte Geschichte der Stadt Köln. Bachem, Köln 1958, 1990 (11.Aufl.), S.233 f 1798-ban létrehozták Département de la Roer közigazgatási területet, aminek Aachen lett a központja. Ennek a része lett Köln is. A kölni polgárok a francia forradalmi hadsereget felszabadítóként üdvözölték és a Neumarkton Szabadságfát állítottak tiszteletükre. Ezután a zsidó és a protestáns vallásokat egyenrangúnak minősítették a katolikussal. 1815-ben a bécsi kongresszus Poroszországhoz csatolta. A katolikus kölniek és a protestáns poroszok közötti ellentétek gyakran kiéleződtek, és a lakosság körében erős poroszellenességhez vezettek. Kölnben érvényben maradtak a Code Napoléonban lejegyzett törvények.

1880-ban a király rendeletére a dómot bezárták és megkezdték a restaurálását.

20. század bélyegkép|Köln 1945-ben|260px A porosz belügyminiszter 1900-ban rendeletet hozott, miszerint a város nevét C-vel kötelező írni. Az első világháború után, 1919-ben Konrad Adenauer (1917–1933) polgármester (a későbbi kancellár) kihirdette, hogy ismét K-val kell írni.Carl Dietmar: Schreiben Sie Coburg mit K , Kölner Stadtanzeiger (2007. december 21.), 32. o.

Az első világháború után a város – a versailles-i békeszerződés alapján – brit megszállás alá került, 1926-ig. A második világháború alatt Köln 262 szövetséges légitámadást élt át, ezek mintegy 20 000 civil áldozatot követeltek. 1942. május 31. éjszakáján az „Operation Millennium" volt a Brit Királyi Légierő első világháborús bevetése, több mint 1000 bombázóval. A háború folyamán a város zsidó populációja nagy része a holokauszt áldozatává vált. Köln lakossága zömmel vidékre menekült, így csak 1959-re érte el újra a háború előtti szintet. 1975-ben Köln a közigazgatási reform következtében Németország negyedik legnagyobb városa lett. 1976-ban Wesseling kivált, ezzel Köln népessége egymillió alá esett. bélyegkép|Mai városkép|260px 21. század 2009. március 3-án a városi levéltár és két szomszédos lakóépület összedőlt. Az emberi áldozatokon kívül a várostörténeti kár is felbecsülhetetlen.

Közigazgatás bélyegkép|Köln közigazgatási területei|260px

Köln 86 városrészre oszlik, amelyek 9 kerületet alkotnak: Belváros (1. kerület): Altstadt-Nord, Altstadt-Süd, Neustadt-Nord, Neustadt-Süd, Deutz Rodenkirchen (2. kerület): Bayenthal, Godorf, Hahnwald, Immendorf, Marienburg, Meschenich, Raderberg, Raderthal, Rodenkirchen, Rondorf, Sürth, Weiß, Zollstock Lindenthal (3. kerület): Braunsfeld, Junkersdorf, Klettenberg, Lindenthal, Lövenich, Müngersdorf, Sülz, Weiden, Widdersdorf Ehrenfeld (4. kerület): Bickendorf, Bocklemünd/Mengenich, Ehrenfeld, Neuehrenfeld, Ossendorf, Vogelsang Nippes (5. kerület): Bilderstöckchen, Longerich, Mauenheim, Niehl, Nippes, Riehl, Weidenpesch Chorweiler (6. kerület): Blumenberg, Chorweiler, Esch/Auweiler, Fühlingen, Heimersdorf, Lindweiler, Merkenich, Pesch, Roggendorf/Thenhoven, Seeberg, Volkhoven/Weiler, Worringen Porz (7. kerület): Eil, Elsdorf, Ensen, Finkenberg, Gremberghoven, Grengel, Langel, Libur, Lind, Poll, Porz, Urbach, Wahn, Wahnheide, Westhoven, Zündorf Kalk (8. kerület): Brück, Höhenberg, Humboldt/Gremberg, Kalk, Merheim, Neubrück, Ostheim, Rath/Heumar, Vingst Mülheim (9. kerület): Buchforst, Buchheim, Dellbrück, Dünnwald, Flittard, Höhenhaus, Holweide, Mülheim, Stammheim

A lakosság 63,4%-a a Rajna bal partján lakik (2006).Amt für Stadtentwicklung und Statistik der Stadt Köln

Vallás Katolikusok bélyegkép|Nagy Szent Márton-templom|260px 313-ban Köln püspökség lett, majd Nagy Károly uralkodásakor kinevezték a város első érsekét. A kölni érsek volt a Német-római Birodalom egyik választófejedelme. A franciák megérkezésekor lett szabad a vallásgyakorlat a protestánsok számára. 1802-ben a kölni érsek visszatért, mivel Aachen püspöki város lett. Ma a lakosság fele katolikus. A város egyházközösségei a következők: Köln-közép, Dünnwald, Ehrenfeld, Lindenthal, Mülheim, Nippes, Porz, Rodenkirchen és Worringen.

A katolikus egyház számos iskolát és szociális otthont működtet. 2005-ben XVI. Benedek pápa Kölnbe látogatott.

Szerzetesek A városban több szerzetesrend is működik: Domonkos-rend Ferences rend Kölni alexiánusok Jezsuiták Karmeliták Szent Orsolya-rend

Szentek A városban számos szent élt és munkálkodott: Gáspár, Menyhért, Boldizsár, Maternus, Severin, Szent Orsolya, Karthauzi Szent Brúnó, Albertus Magnus.

További ismert személyek: Adolph Kolping, Gereon, Gero, Irmgard, Szent Pantaleon, Duns Scotus, Edith Stein, Engelbert von Berg, Richeza, Plektrudis.

Evangélikusok A protestánsok komoly erőt képeznek a város vallási összetételében. Történetük 1525-ben kezdődött. Ekkor Adolf Clarenbach prédikátor hirdette a lutheri tanokat, amiért eretnekként máglyán megégették. 1580-ban német, majd holland és francia protestáns közösség is alakult.

A francia megszálláskor két protestáns közösség működött, a református és az evangélikus. Az istentiszteletet mindkét közösség az Antoniterkirchében tartotta. bélyegkép|jobbra|A Kölni Központi Mecset 2015 áprilisában|260px

Zsidók Nagy Konstantin dekrétuma 321-ben Kölnt a legrégibb zsidó közösséggel rendelkező településként említette, az Alpoktól északra.http://www.sgk.de/ ; 2007. december 16. Az első zsidó negyed a mai városháza területén létesült a Nyugat-római Birodalom idején.

A középkorban a kölniek kiüldözték a zsidókat, mivel őket okolták a pestisért, illetve ekkor zajlottak a keresztes hadjáratok.Carl Dietmar, Die Chronik Kölns, Seite 114, 121, 128 A zsidók új közösséget hoztak létre a Rajna jobb partján.

Muszlimok Kölnben jelentős és egyre növekvő számú muszlim közösség él. A kölni központi mecset 4500 m2, és 2000–4000 mohamedán hívő befogadására alkalmas.

Közlekedés

Źródło i licencja