bélyegkép|270px|Rajki Sándor sírja a Farkasréti Temetőben
Rajki Sándor (Pusztaföldvár, 1921. június 5. – Kistarcsa, 2007. június 7.) magyar biológus, agrármérnök, genetikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (l: 1976–1990, r: 1990-). A Magyar Tudományos Akadémia Növénynemesítési Bizottságának tagja, valamint a Moszkvai Mezőgazdasági Tudományos Akadémia külföldi tagja volt. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem címzetes egyetemi tanára volt. A biológiai tudományok kandidátusa (Moszkva, 1955; honosítva: Budapest, 1955) és doktora (1966).
Életpályája 1944-ben diplomázott a kolozsvári Agrármérnöki Gazdasági Akadémián. 1944–1945 között a pusztaföldvári Wenckheim-gazdaság vezetőjeként dolgozott. 1945–1948 között a Magyaróvári Mezőgazdasági Főiskola tanársegéde volt. 1946-ban a Magyaróvári Mezőgazdasági Főiskolán mezőgazdasági mérnöki oklevelet kapott. 1948-ban a Földművelésügyi Minisztérium Szakoktatási Főosztályának előadójaként dolgozott. 1948-ban a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen mezőgazdasági doktori oklevelet szerzett. 1948–1949 között a Miniszterelnökség melletti Tudományos Tanács szaktitkára volt. 1949-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem Általános Jogtudományi Karán is végzett. 1949–1951 között, valamint 1954–1955 között a moszkvai Tyimirjazov Mezőgazdasági Akadémia aspiránsa volt. 1951–1954 között a Földművelésügyi Minisztérium Kísérletügyi Osztályának vezetője, illetve a a Növénytermesztési Főosztály helyettes vezetője volt. 1955–1980 között Martonvásáron a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézetének igazgatója, 1981–1983 között tudományos tanácsadója volt. 1963–1964 között a Minnesota Egyetem ösztöndíjas vendégkutatója volt. 1965–1984 között az Acta Agronomica főszerkesztője, 1985-től főszerkesztő-helyettese volt. 1976–1990 között a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1990-től rendes tagja. 1985-ben Rómában a FAO tudományos konzultánsa volt. 1985–1986 között Iowában, 1986–1988 között, valamint 1990-ben Coloradóban konzultáns genetikus volt.
Kutatási területe Kutatási területe a hazai intenzív búzanemesítés megalapozása és kifejlesztése, és tucatnyi, saját nemesítésű (20–35%-os részesedéssel) búzafajta és a hibridkukorica introdukciója, a tavaszi búza ősziesítése nemcsak szabadföldön, hanem reprodukálható körülmények között, fitotronban is. Elgondolásai alapján kezdték meg az első magyarországi hibridkukorica-magüzem létrehozását (Martonvásár, 1956). Nevéhez fűződik a hibridbúza előállítását megalapozó tudományos vizsgálatok megindítása. Alapvetően új eredményeket ért el a tavaszi búza ősziesítésének genetikai megalapozásában.
Családja Szülei: Rajki Sándor és Nagy Mária voltak. 1949-ben házasságot kötött Robert Vera-val. 1956-ban Cicer Erna mezőgazdasági mérnök, tudományos főmunkatárs, kandidátus lett második felesége. Három gyermeke született: Klára (1953), Sándor (1957) és Katalin (1958–1884).
Művei Közönséges búzafajták tenyészideje és megváltoztatásának egyes módjai (Növénytermelés, 1960) A kukoricakutatások helyzete és perspektívája Magyarországon (Magyar Tudomány, 1963) Environmental Influence and Selection (Acta Agronomica, 1965) On the Situation in Genetics (1966) Ősziesítésés genetikai értelmezése (Martonvásár, 1966) Autumnisation and its Genetic Interpretation (1967) Monosomic Analysis of Growth Habit in Autumnisation Process (Genetica Agraria, 1969) Martonvásár első húsz éve - The First Twenty Years of Martonvásár (1971) Autumnisation (Acta Agronomica, 1985) Konzultáns geenetikusként Rómában és Amerikában. In: Értekezések, emlékezések (Budapest, 1993) Autumnisation and the Phytotron in Martonvásár. Proceedings of the International Symposium of Cereal Adaptation to Low Temperaturel Stress (1997)
Díjai Állami Díj (1970) Fleischmann Rudolf-díj (1977)
Jegyzetek
Források Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó Névpont.hu MTA Adatlapja
További információk
Magyar tudományos akadémiai almanach az … évre; Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1861-1918, 1921, 1924-1943; 1973, 1986, 1991, 1997, 2001 A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerkesztette: Szluka Emil, Schneider László. Budapest, Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1988.
Kategória:1921-ben született személyek Kategória:2007-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar biológusok Kategória:Magyar agrármérnökök Kategória:Magyar genetikusok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:MTA-tagok Kategória:Állami díjasok Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek