Bocskince () falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Mariánchoz tartozik.
Fekvése Eszéktől légvonalban 35, közúton 41 km-re északnyugatra, Alsómiholjáctól légvonalban 9, közúton 14 km-re délkeletre, a Szlavóniai-síkságon, a Karasica jobb partján fekszik.
Története A település a török uralom idején keletkezett. Egyike volt annak a 18 szlavóniai falunak, ahova a törökök Dél-Magyarországról magyarokat telepítettek be. A török uralom idején szpáhibirtok volt, kálvinista hitre tért magyar jobbágyok lakták. Utolsó uruk egy bródi Ali nevű szpáhi volt.Rudolf Horvat: Vapovština u tursko doba Valószínűleg a felszabadító harcok során néptelenedett el. Az 1698-as kamarai összeírásban nem szerepel. 1702-ben is csak két ház állt a faluban. A 18. században Boszniából katolikus sokácok vándoroltak be ide. Előbb kamarai birtok, majd a valpói uradalom része lett. 1721. december 31-én III. Károly az uradalommal együtt Hilleprand von Prandau Péter bárónak adományozta.
Az első katonai felmérés térképén „Bocskincze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Bochkincze” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...63. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Bochkincze” néven 39 házzal, 216 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 63. o.
A 19. században a környező földek megművelésére dunai svábokat és dél-magyarországi magyarokat telepítettek ide. 1857-ben 194, 1910-ben 252 lakosa volt. Verőce vármegye Alsómiholjáci járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 67%-a horvát, 27%-a magyar, 5%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 173 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 194 191 166 200 241 252 220 247 247 258 250 258 220 220 204 173
Gazdaság A lakosság többsége mezőgazdasággal, állattartással foglalkozik.
Nevezetességei Hippói Szent Ágoston tiszteletére szentelt római katolikus temploma a podgajcei plébánia filiája.
Oktatás A felső tagozatosok a podgajcei általános iskolába, az alsósok a črnkovci területi iskolába járnak.
Sport Az NK Bočkinci labdarúgóklubot 1953-ban alapították. Jelenleg a megyei 3. ligában szerepel.
Egyesületek DVD Bočkinci önkéntes tűzoltó egyesület.
Jegyzetek
Források A község hivatalos honlapja Rudolf Horvat: Vapovština u tursko doba Dragan Milošević: Župa Valpovo i povijest crkve u Belišću od 1886 do 1966 godine. 2015.
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Eszék-Baranya megye települései