Guido Adler (Ivančice, 1855. november 1. – Bécs, 1941. február 15.) osztrák zenetörténész, író.
Élete
Apja, Joachim Adler orvos volt, 1857-ben hunyt el tífuszban. A betegséget egyik betegétől kapta el, ezért feleségének, Franciska Adlernek meghagyta, hogy "soha ne hagyja, hogy akár egyik gyermekünk orvos legyen".Adler, Tom, and Anika Scott. Lost to the World. 1st ed. USA: XLibris, 2003.
Adler a Bécsi Egyetemen, ezzel egy időben (1868-1874) a Bécsi Zeneakadémián tanult, ez utóbbiban fő tantárgya a zongora, a zeneelmélet és a kompozíció volt, tanárai Anton Bruckner és Otto Dessoff voltak. A konzervatóriumot 1874-ben végezte el. 1878-ban jogi, 1880-ban filozófiai doktorátust szerzett. Zenetörténeti disszertációjának címe Die Grundklassen der Christlich-Abendländischen Musik bis 1600.
1883-ban a Bécsi Egyetemen zenetörténetet adott elő, ekkor írta meg Eine Studie zur Geschichte der Harmonie című munkáját, amely a Sitzungsberichte der Philosophisch-Historischen Klasse der Wiener Academie der Wissenschaften című sorozatban jelent meg. 1884-ben Friedrich Chrysander és Philipp Spitta közreműködésével megalapította a Vierteljahresschrift für Musikwissenschaft című zenetörténelmi szaklapot, amelynek első száma első cikkét ő írta meg Umfang, Methode und Ziel der Musikwissenschaft (1885). A cikkben a zenetudományt két alterületre, historische Musikwissenschaft-ra (történelmi zenetudomány) és systetematische Musikwissenschaft-ra (rendszerező zenetudomány) osztotta. Ez utóbbi magába foglalta a később önálló tudománnyá vált összehasonlító zenetudományt is. Noha ez a felosztás nem pontosan felel meg a mai gyakorlatnak, az európai zenetudomány nagyjából követi, az észak-amerikai gyakorlattal pedig jobbára azonos.Erica Mugglestone, "Guido Adler's 'The Scope, Method, and Aim of Musicology' (1885): An English Translation with an Historico-Analytical Commentary," Yearbook for Traditional Music vol. 13 (1981), 1-21.
1885-ben az akkor alapított prágai Német Egyetem zenetörténeti és zeneelméleti professzora lett, 1898-ban visszatért Bécsbe, ahol a Bécsi Egyetemen Eduard Hanslick utóda lett. Tanítványai voltak többek közt Anton Webern és Karel Navrátil zeneszerzők is. 1886-ban jelent meg Die Wiederholung und Nachahmung in der Mehrstimmigkeit, 1888-ban Ein Satz eines Unbekannten Beethovenischen Klavierkoncerts című munkája. 1892 és 1893 közt szerkesztette a III. Ferdinánd, I. Lipót és I. József zenei munkáit tartalmazó köteteket. 1894 és 1938 közt a Denkmäler der Tonkunst in Österreich című lap szerkesztője volt; a folyóirat mindmáig a zenetörténet egyik legfontosabb forrása. Adler volt az első zenetörténész, aki kutatásai során erőteljesen hangsúlyozta a stíluskritikát, ez leginkább az általa 1924-től szerkesztett Handbuch der Musikgeschichte című kiadványban figyelhető meg.https://www.britannica.com/biography/Guido-Adler
Az 1938-as Anschluss után kénytelen volt lemondani a Denkmäler der Tonkunst in Österreich szerkesztői tisztéről. Halálát követően könyvtárát lányától, Melanie Karoline Adlertől elvették,Melanie Karoline Adler: "Ausgezeichnete Herren beraten mich", doew.at. Retrieved 4 August 2019.Melanie Karoline Adler (1888–1942) , uibk.ac.at. Retrieved 4 August 2019. s beolvasztották a Bécsi Egyetem könyvtárába.Rick Gekoski, Lost, Stolen or Shredded: Stories of Missing Works of Art and Literature, Profile Books, 2013, chapter 11,"Lost to the World: The Library of Guido Adler". A második világháború végén a könyvtár nagy részét visszaadták a fiának. Az anyag legnagyobb része ma a Georgia Egyetemen található az Amerikai Egyesült Államokban, néhány fontos kötet a Harvard Egyetem gyűjteményébe került.Guido Adler - Musicology Then and Now at Harvard University Symposium, Exhibitions, & Concert on Friday, October 13, 2017 , harvard.edu. Retrieved 4 August 2019.
Jegyzetek
Források Életrajza a britannica.com-on Életrajza a mahlerfoundation oldalán Guido Adler könyvtára a Georgia University oldalán
Fordítás
Kategória:Zenetörténészek Kategória:1855-ben született személyek Kategória:1941-ben elhunyt személyek Kategória:Osztrák egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:A Wiener Zentralfriedhofban eltemetett személyek