Émile Antoine Bourdelle (Montauban, 1861. október 30. – Le Vésinet, 1929. október 1.) francia szobrász, Auguste Rodin mellett a 20. század elején a francia szobrászat legnagyobb jelentőségű mestere. Hatása kiterjedt a külföldi szobrászatra, így például Kisfaludi Strobl Zsigmondra is (főleg a nagy erejű íjazó Herkules).
Életpályája Montaubanban született, ahol egyes köztéri szobrai ma is láthatók. Művészeti tanulmányait a szomszédos Toulouse-ban kezdte. 1885-ben Párizsba ment és az École des Beaux-Artsban Alexandre Falguière tanítványa lett. Dalou, majd utóbb még inkább Auguste Rodin hatása alá került. Erre a hatásra emlékeztetnek mellszobrai, melyek között ennek a műfajnak kimagasló darabjai akadnak. A felfogás lendületessége és az előadás temperamentumossága jellemzi ezeket a műveit, köztük Ingres hatalmas mellszobrát (a montaubani Ingres Bourdelle Múzeumban), James George Frazer (Musée du Luxembourg, Párizs), Anatole France és Eugène Koeberlé dr. nagy jellemző erővel stilizált mellszobrait. Ebben az időszakában készült híres Íjazó Herkules-e is. Később egyre inkább távolodik Rodintól s az archaikus görög, meg a középkori szobrászatot tanulmányozva dolgozta ki egyéni stílusát.Művészeti Lexikon 1. A–K (Budapest, 1935) 135. old.
Ettől fogva Bourdelle mind messzebb került a naturalizmustól, egyre inkább az építészet ritmusát követő szobrászi kifejezésre törekedett, és kereste a monumentális feladatokat. Ilyeneket azonban csak már a világháború elmúltával kapott. Ekkor mintázta meg Argentina számára Carlos María de Alvear tábornok hatalmas lovas szobrát, Párizs számára pedig Adam Mickiewicz mozgalmas és nagy lendületű emlékszobrát. 1920–22-ben készült Elszászi Szent Szüze, egy 6 m magasságú szoborcsoport, amelyet a középkori gótikus szobrászat stílusa inspirált. Utolsó monumentális szobrát, a háború halottainak emlékére mintázott, többszörös életnagyságú, lándzsás Minerva alakját már csak halála után, 1932-ben állíthatta fel szülővárosa.Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935) 136. old.
Munkáinak hatása a kifejező mozdulaton és az egész formarendszer tömör egyszerűsítésén alapul.https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Lexikon_UjIdokLexikona_03-04/?query=bourdelle&pg=555&layout=s
Neves tanítványai Emmanuel Auricoste, (Franciaország) Daniel-Joseph Bacqué, (Franciaország) Santos Balmori, (mexikói) Alfredo Bigatti, (Argentína) Ferenczy Béni (Magyarország) Alberto Giacometti (Svájc) René Iché (Franciaország) Aristide Maillol, (Franciaország) Federico Moller de Berg, (Uruguay) Pablo Curatella Manes, (Argentína) Antonio Pena, (Uruguay) Sesostris Vitullo, (Argentína). José Luis Zorrilla de San Martín, (Uruguay)
Képgaléria
Jegyzetek
Források Uj Idők Lexikona 3-4. kötet, 1044. old. Assistens – Börcs (Budapest, 1936) Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935) 135. old.
További információk Sándor Kémeri, Bölöni Györgyné: Visage de Bourdelle; előszó Albert Besnard; Colin, Paris, 1931 Harsányi Zoltán: Bourdelle; Corvina, Bp., 1977 (A művészet kiskönyvtára) Stéphanie Cantarutti, Stéphane Ferrand, Antoine Bourdelle… que du dessin, Paris, Édition des Cendres, Paris-Musées, 2001, 315 p. Stéphanie Cantarutti, Bourdelle, Alternatives, coll. « Art en scène », 2013, 174 p. Pierre Descargues, Antoine Bourdelle. La matière et l'esprit dans l'art, Les Presses Littéraires de France, 1952 Pierre Descargues, Bourdelle, Les Amis de Bourdelle, musée Bourdelle, 1954 Véronique Gautherin, L'Œil et la main. Bourdelle et la photographie, Sand, coll. « Eric Koehler », 2000, 256 p. Marina Lambraki-Plaka, Bourdelle et la Grèce. Les sources antiques de l'œuvre de Bourdelle, 1985, 24 p. Colin Lemoine, Antoine Bourdelle. L'œuvre à demeure, Paris, Paris-Musées, coll. « Petites capitales », 2009, 71 p. Colin Lemoine, Bourdelle, Paris, Éditions Cercle d'art, coll. « Découvrons l'art », 2004, 64 p Giovanni Lista, « Antoine Bourdelle », in Célébrations nationales, ministère de la Culture et de la Communication–Archives de France, Paris, 2010 René-Jean, Emile Antoine Bourdelle, Coïmbra, Coïmbra Editora, 1930 Emmanuel Schwartz, Les Sculptures de l'École des Beaux-Arts de Paris. Histoire, doctrines, catalogue, École nationale supérieure des Beaux-Arts, coll. « Catalogues et guides », Paris, 2003, 232 p. Cléopâtre Sevastos : (Bourdelle második felesége), Ma vie avec Bourdelle, Paris-Musées et Éditions des Cendres, 2005 (Colin Lemoine által annotált kiadás)
Kategória:1861-ben született személyek Kategória:Francia szobrászok Kategória:1929-ben elhunyt személyek Kategória:A montparnasse-i temetőben nyugvó személyek Kategória:A Becsületrend lovagjai