Gáti István (eredeti neve: Glázer István) (Bonyhád, 1922. szeptember 5. – Pécs/Budapest, 2007. október 3.) Széchenyi-díjas (1997) magyar orvos, szülész-nőgyógyász, endokrinológus és gyermeknőgyógyász szakorvos. Az orvostudományok kandidátusa (1965), az orvostudományok doktora (1975). A Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1987-től, rendes: 1993-tól).
Életpályája 1940-ben érettségizett Bonyhádon. 1948-ban diplomázott a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. 1948–1952 között a Pécsi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika gyakornoka volt. 1952-ben szülész-nőgyógyász szakorvosi vizsgát tett. 1952–1956 között a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanársegéde, 1956–1962 között egyetemi adjunktusa, 1963–1973 között egyetemi docense volt. 1970-ben a Zürichi Egyetem Endokrinológiai Laboratóriumának vendégkutatójaként tevékenykedett. 1973–1993 között egyetemi tanár volt. 1976–1993 között az Orvostovábbképző Egyetem Szülészeti-Nőgyógyászati Klinikája igazgatója és tudományos rektorhelyettese, az Országos Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet főigazgatója, 1993–1995 között emeritus professzora és főigazgató-helyettese volt. 1979-től a Recent Progress in Perinatal Medicine szerkesztője volt. 1987–1993 között a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1993-tól rendes tagja volt. 1995–2007 között a Kaáli Intézet orvos-főigazgatója volt. 1998-tól a Magyar Tudományos Akadémia Tudományetikai Bizottságának elnöke, a Klinikai II. Tudományos Bizottságának elnöke volt.
A Magyar Nőorvos Társaság vezetőségi tagja, a Magyar Nőorvosok Lapja és a Nőgyógyászati Onkológia főszerkesztője volt. A Fetus és a Menopausa Digest szerkesztőbizottsági tagja volt. A Magyar Tudományos Akadémia Doktori Tanácsának II. sz. klinikai orvostudományi szakbizottságának elnöke volt. A német, a japán, a grúz és a cseh nőgyógyász térség tiszteletbeli tagja, a prágai Károly Egyetem díszdoktora.
Családja Szülei: Glázer János lakatos és Horváth Erzsébet voltak. 1950-ben házasságot kötött Bókay Máriával. Két gyermekük született: Ágnes (1951) és István (1953).
Művei Biológiai vizsgálatok köldökzsinórvérrel (Páli Kálmánnal, Orvosi Hetilap, 1951. 27.) Hasműtéteink eredményeinek alakulása az újabb kórélettani ismereteink felhasználásával (Társszerző, Orvosi Hetilap, 1953. 13.) Új megfigyelések a terhesség endokrinológiájában (Társszerző, Orvosi Hetilap, 1955. 14.) A terhes emberi hypophysisből származó aktív anyag kémiai és biológiai vizsgálata (Nagy Dezsővel, MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1957) A New Therapy for Organised Gynaecological Inflammations (Gynaecologia, 1957) A gonadotropinok strukturális problémái (Magyar Nőorvosok Lapja, 1959) A choriongonadotropin – HCG – transzportja a vérben (Keller Gáborral, Nagy Dezsővel, Magyar Nőorvosok Lapja, 1961; angolul: 1961) A terhes vizelet papírchromatographiás vizsgálata (Keller Gáborral, Nagy Dezsővel Magyar Nőorvosok Lapja, 1961) A gyermekágyi emlőgyulladás konzervatív kezelése és megelőzése (társszerző, Orvosi Hetilap, 1964. 28.) Szülés utáni hypophysis elégtelenség. Sheehan-syndroma (Kandidátusi értekezés, Pécs, 1964) Anyai halálozás alakulása a pécsi női klinika 40 éves anyagában, különös tekintettel a gyermekágyi lázra (Orvosi Hetilap, 1965. 33.) A terhességi toxicosisok korszerű diagnosztikája és terápiája (Magyar Nőorvosok Lapja, 1968) A plazma szabadaminosav-tartalma újszülött csecsemőben (Társszerző, Gyermekgyógyászat, 1969) A HPL-lel kapcsolatos klinikai vizsgálatok jelentősége (Társszerző, Magyar Nőorvosok Lapja, 1970) A HPL-meghatározás radioimmun- és haemagglutinatio-gátláson alapuló módszereinek összehasonlító vizsgálata (Társszerző, Magyar Nőorvosok Lapja, 1973) A human placentaris lactogen klinikai jelentősége normál és kóros terhességben (Doktori értekezés, Pécs, 1974) Az anyai szérum HCS – humán chorion somatomammotropin – tartalmának összehasonlító vizsgálata radioimmun és immundiffúziós módszerrel (Társszerző, Orvosi Hetilap, 1976. 14.) A humán prolactin – HPRL – szérumszintje normál terhességben (Társszerző, Orvosi Hetilap, 1977. 35.) Thrombocyta-élettartam vizsgálata nem radioaktív módszerrel normális és kóros terhességben (Társszerző, Orvosi Hetilap, 1979) Diabetessel szövődött terhesség gondozásának belgyógyászati vonatkozásai (Társszerző, Orvosi Hetilap, 1980. 17.) A lepényi keringés radioizotópos mérésének klinikai jelentősége (Társszerző, Orvosi Hetilap, 1980. 52.) A cukorbetegséggel szövődött terhesség gondozásának szülészeti szempontjai (Társszerző, Népegészségügy, 1980) A koraszülöttség és a perinatális morbiditás és mortalitás (Társszerző, Orvosi Hetilap, 1981. 17.) Adatok a méhnyak-elégtelenség kóroktanához és kezeléséhez (Társszerző, Orvosi Hetilap, 1982. 20.) A „non-stress” kardiotokográfia szerepe a magzat állapotának megítélésében (Társszerző, Orvosi Hetilap, 1982. 30.) Prostacyclin Production (Trophoblast Prostacyclin in Pregnancy. New York, 1983) Thrombocyták prostaglandin szintézisének vizsgálata normális és kóros terhességben (Társszerző) (A Korányi Sándor Társaság tudományos ülései. 17. Thromboemboliák és haemorrhagiás diathesisek. Budapest, 1983) Az intrauterin retardáció gyakorisága és a perinatális halálozás (Társszerző, Orvosi Hetilap, 1983. 18.) Hydrocephalusos magzat intrauterin monitorizált koponyaűri nyomásána néhány jellegzetessége (Társszerző, Orvosi Hetilap, 1983. 44.) Techniques for the Diagnosis and Treatment of Trophoblastic Diseases (Principles and Practice of Obstetrics and Perinatology. New York, 1984) Lipidtárolási myopathia (Társszerző, Orvosi Hetilap, 1985. 37.) Ikerterhességek az egyik magzat elhalásával. Diagnosztikus és terápiás teendők (Társszerző, Orvosi Hetilap, 1986. 15.) Kissúlyú magzatokat szült nők életmódvizsgálatának programja (Társszerző, Népegészségügy, 1986) A nő orvosi szemmel (Kérdőjel, Budapest, 1986) A szülészet és nőgyógyászat időszerű kérdései (Szerkesztette László Jánossal, Budapest, 1987) Többes ikerterhességek korszerű gondozásának és kezelésének alapelvei, az első, sikeresen kezelt hazai ötösikrek kapcsán (Társszerző, Orvosi Hetilap, 1987. 3.) A magzati és a lepényi keringés ultrahangos vizsgálatának klinikai jelentősége (Doszpod Józseffel, Illyés Miklóssal, Orvosi Hetilap, 1987. 12.) Spermaantitestek okozta meddőség (Magyar Nőorvosok Lapja, 1987) Az intrauterin diagnosztika fejlődése és klinikai értékelése. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1988. febr. 25.) A trophoblast-betegségek korszerű diagnosztikája és kezelése (Orvosi Hetilap, 1988. 38.) Az intrauterin diagnosztika fejlődése és kritikai értékelése (Magyar Nőorvosok Lapja, 1988) A Doppler-flowmetria bevezetését követő szemléletváltozás a dysmaturus magzatok szülésvezetésében (Társszerző, Orvosi Hetilap, 1989. 43.) Veszélyeztető szociális tényezők hatása a kissúlyú magzatok születését befolyásoló biomedicinális faktorokra (Társszerző, Népegészségügy, 1989) Megjegyzések a népesedéspolitikai elemzésekhez – a szülés szemszögéből (Egyed Jenővel, Konczwald Lászlóval, Magyar Tudomány, 1990) A fenyegető koraszülés korai felismerésének és kezelésének korszerű módszere (Török Miklóssal, Orvosi Hetilap, 1990. 14.) A méhen kívüli terhesség korszerű diagnosztikája (Társszerző, Magyar Nőorvosok Lapja, 1991) Fél évszázad magyar abortusz statisztikája. – A habituális vetélők immunterápiájának új módszere (Társszerző, Magyar Nőorvosok Lapja, 1992) Epilepszia és terhesség (Cseh Imrével, Halász Péterrel, Orvosképzés, 1993) A központi idegrendszer szerepe a női ciklus szabályozásában (Egyed Jenővel, Szekeres Lajossal, Magyar Nőorvosok Lapja, 1993) A szülészet fejlődése, különös tekintettel az anyai és magzati mortalitásra. Akadémiai székfoglaló (Elhangzott: 1994. ápr. 11.) Az anyai és a perinatális halálozás alakulása 1986–1996 között (Egyed Jenővel, Konczwald Lászlóval, Budapest, 1999) Különleges fagyasztási eljárások. A vitrifikáció (Társszerző, Magyar Andrológia, 2002) Negyedszázados tapasztalat a hazai terhességi trofoblaszt-betegségek ellátásában (Társszerző, Magyar Nőorvosok Lapja, 2006)
Díjai, kitüntetései Érdemes Orvos (1976) Kiváló Orvos (1978) a Munka Érdemrend arany fokozata (1981) MOTESZ-díj (1990) Semmelweis-emlékérem (1990) Markusovszky-díj (1991) Hőgyes Endre-emlékérem (1993) Dobszay László-emlékérem (1993) Pro Sanitate díj (1994) Széchenyi-díj (1997) A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje (2002) Semmelweis-Tauffer-emlékdíj (2003)
Jegyzetek
Források Hermann Péter: Ki Kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó Magyar Nemzet – Elhunyt Gáti István akadémikus http://nokfolyoirat.hu/files/415.pdf https://weborvos.hu/adat/magyarorvos/2007okt/28.pdf Névpont.hu Tudósportál Elhunyt Gáti István akadémikus – Házipatika MTA Adatlapja
További információk Bősze–Eckhardt–Egyed: Gáti István akadémikus 75 éves. (Nőgyógyászati Onkológia, 1997) Méhlepényi hormonok. Beszélgetés Gáti István akadémikussal (Élet és Tudomány, 2000. 1.) Gáti István emlékére (Magyar Orvos, 2007) Gáti István professzor (Magyar Nőorvosok Lapja, 2008)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
Magyar tudományos akadémiai almanach az … évre. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1861-1918, 1921, 1924-1943. 77 db. – 1973, 1986, 1991, 1997, 2001.
Kategória:1922-ben született személyek Kategória:2007-ben elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Magyar orvosok Kategória:Magyar szülész-nőgyógyászok Kategória:Magyar endokrinológusok Kategória:Magyar professor emeritusok Kategória:Markusovszky-díjasok Kategória:Széchenyi-díjasok Kategória:MTA-tagok Kategória:Pécsi orvosok Kategória:Bonyhádiak Kategória:A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztjének kitüntetettjei