Arpenik Csarenc (örményül: Արփենիկ Չարենց) (Jereván, 1932. július 25. – Jereván, 2008. február 12.) örmény író, irodalomkritikus, a nagy örmény költő, Jegise CsarencA 20. század legnagyobb örmény költője. 1937. november 27-én halt meg egy jereváni börtönkórházban. A költő sírjának helye nem ismert. 1954-ben, egy évvel Sztálin halála után rehabilitálták. lánya.
Élete bélyegkép|200px|jobbra|Jegise Csarenc magánkönyvtára Édesanyja (Izabella Movszeszovna Nyazova) Jegise Csarenc második felesége Moszkvában született, egy orosz iskolában tanult. A férjével Jerevánban találkoztak, az asszony az örmény ábécét házas asszonyként tanulta meg, Csarenc volt az első nagy szerelme. A szüleit a nagy tisztogatás idejében letartóztatták, a lány 1937-ben gyermekotthonba került Kanakerben. Évekkel később filológiát tanult a Jereván Állami Egyetemen. Jerevánban a Csarenc Múzeum egyik alapítója (egyben a Tudományos Tanács elnöke), apja könyvtárából összeállítva a 6000 kötetet. Elemezte és terjesztette az egész országban Jegise Csarenc irodalmi munkásságát és életét, a Csarenc-tanulmányok szakértője. Regényeket, novellákat és visszaemlékezéseket is írt szomorú gyermekkoráról. Tagja volt az Örményországi Írók Szövetségének.
Arpenik Csarenc fiai: Jegise Ohanjanyan és Armen Csarenc.
Művei A Gyerekház (1994) Jegise Csarenc imádságai (1999) Egyetemeim (2000) Az ismeretlen belül ismert (2005)
Jegyzetek
Fordítás
Források Arpenik Charents
További információk Арпеник Чаренц о Егише Чаренце (Arpenik Csarenc Jegise Csarencről)
Kategória:Örmény nők Kategória:1932-ben született személyek Kategória:2008-ban elhunyt személyek Kategória:Örmény költők, írók Kategória:Irodalomkritikusok