Artur Adson (született Karl Arthur Adson; Tartu, 1889. február 3. – Stockholm, 1977. január 5.) észt költő, író és színházi kritikus.
Élete Korai évek Tartuban született 1889. február 3-án, kisgyermekként a rokonainál nőtt fel. Az árvák alapfokú iskolájába járt Tartuban és Sännában. Võruban a megyei iskolát, Pszkovban a földmérőképző iskolát (1910) végezte el. A diploma megszerzése után először Pszkovban dolgozott földmérnökként. 1925–26-ban irodalmat tanult a Tartui Egyetemen. Újságíró és színházi kritikus is volt Észtországban és Oroszországban. 1913-ban találkozott jövendőbeli feleségével, Marie Underrel, akivel 1927-ben házasodtak össze. 1935-től az Észt Művelődésügyi Minisztérium propagandaosztályán dolgozott. 1939-ben elnyerte az Észt Köztársaság Fehér Csillag érdemrendjének IV. osztályát.
Irodalmi karrier 1917-ben jelent meg első verseskötete, melyet még hat követett. Ugyanettől az évtől kezdve a Siuru irodalmi mozgalom tagja volt, amely nagy befolyást gyakorolt az észt irodalomra. Később szintén aktívan tevékenykedett a Tarapita mozgalomban. Ezen felül az egyik legkiemelkedőbb költő volt, aki dél-észt nyelvjárásban írt, ő lett az észt nyelvjárási líra úttörője. Mint konzervatív színházi és irodalomkritikus befolyást gyakorolt az Észt Köztársaság kulturális életére. A két világháború közötti észt drámairodalom jelentős alakja.
Száműzetés 1944-ben, Észtország szovjet megszállásakor Artur Adson és felesége száműzetésbe menekült Svédországba. Ott talált levéltárosi állást magának. Mindketten továbbra is érdeklődtek az észt irodalom iránt. Adson 87 éves korában Stockholmban halt meg. A feleségével közös sírban a Skogskyrkogården temetőben nyugszanak.
Művei Versek Henge palango (1917) A lélek tüze Vana laterna (1919) Roosikrants (1920) Kaduvik (1927) Katai, kibuvits Nink Kivi (1928) Pärlijõgi (1931) Lehekülg ajaraamatust (1937) Värsivakk (1959) Versvéka Rahumäe kannel (1973) Luuletused (1990)
bélyegkép|250px|jobbra| Artur Adson és Marie Under sírja Stockholmban
Drámák Läheb mööda (1923) Toomapäev (1928) Neli Kuningat (1931) Lauluisa yes Kirjaneitsi (1930) Dalapó és a Költőlány Iluduskuninganna (1932) Elav kapital (1934) Karu läheb mee lõksu (1936) Üks tuvi lendab merele (1937)
Emlékiratok Käsikivi (1922) Neli veskit (1946) Négy malom Väikelinna moosekant (1946) Egy kisváros ízei Ise idas – silmad läänes (1948) Önmaga kelet - szem a nyugaton Siuru-raamat (1949, 2007) Siuru-könyv Reisiraamat (1950) Utazási könyv Lahkumine (1951, 1990, 1994) Kilépés Kadunud maailm (1954) Az elveszett világ
Jegyzetek
Fordítás
Források
További információk Artur Adson
Kategória:Észt költők, írók Kategória:1889-ben született személyek Kategória:1977-ben elhunyt személyek Kategória:Tartuiak Kategória:Stockholmiak