Az 1908. évi nyári olimpiai játékokat, hivatalos nevén a IV. nyári olimpiai játékokat 1908. április 27. és október 31. között rendezték meg a nagy-britanniai Londonban. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság az olimpiai játékok rendezésére – a pályázó Róma, Milánó és Berlin közül – eredetileg Rómát jelölte ki, azonban az előkészületek idején kitört a Vezúv, óriási károkat okozott, és amikor a károk helyreállítási költségei miatt az olasz kormány 1907-ben lemondott a rendezésről, London ugrott be Róma helyére.

A versenyeket remek létesítményekben önállóan rendezték, és rajtuk huszonkét ország kétezer-nyolc versenyzője vett részt. Az olimpiai sportágak száma az 1904. évi nyári olimpiai játékokhoz képest tizennyolcról huszonnégyre nőtt, és itt vonultak fel első alkalommal a megnyitón nemzetenként a résztvevők. Az ünnepélyes megnyitót 1908. július 13-án rendezték meg, valójában a fedett pályás teniszversenyekkel már április 27-én megkezdődtek a küzdelmek, a labdarúgótornát pedig csak október második felében bonyolították le. A sorozatos bírói botrányok és viták miatt – elsősorban az amerikaiak és a britek között – utoljára bízták a versenybírói teendőket a rendező nemzetre.

Érdekességek Ez volt az első újkori olimpia, melyen a részt vevő sportolók száma kétezer fölé emelkedett. Hivatalosan ekkor rendeztek először nők számára is versenyeket (teniszben és műkorcsolyában) az olimpiák történetében. Az olimpia első női győztese Gwendoline Eastlake-Smith lett, tenisz egyes versenyszámban. Az új versenyszámok a gyeplabda és a labdarúgás voltak. A 400 méteres síkfutás döntőjében egy angol és három amerikai versenyzett, az angol akadályozásáért a verseny eredményét megsemmisítették és új döntőt rendeztek. A megismételt döntőn az amerikaiak nem indultak, így az egyedül versenyző angol nyert. Rúdugrásban azonos eredmény miatt két aranyérmes versenyző volt. Tőrvívásban a franciák, kardvívásban a magyarok rendeztek háziversenyt. Weisz Richárd egy órán át tartó kemény küzdelemben győzött birkózásban az orosz Alekszandr Petrov ellen. A hat kerékpáros versenyszámból ötöt nyertek a hazaiak és csak egyet a franciák. Az 1000 méteres számban nem hirdettek eredményt, mert a győztes sem érte el a kitűzött szintidőt. Három motorcsónakos számot is rendeztek a Temzén. A különleges számok között lovaspóló, rögbi, lacrosse és jeu de paume volt, bemutatót vitorlázásból tartottak. Négy versenyszámot korcsolyából is megrendeztek. Oroszország a játékokra annak megkezdése után 12 nappal érkezett, mert ott még nem a Gergely-naptár volt használatban. Ekkor volt először 42,195 km a Maratoni táv. Külön érdekesség hogy az olimpiai stadion és a Windsori kastély között pont 42 km volt a távolság. Azonban Alexandra királyné tiltakozott az ellen hogy nem a páholya alatt érnek be a futók, ezért 195 méterrel meg kellett toldani a távot.

Részt vevő nemzetek bélyegkép|300px|Az 1908-as nyári olimpián részt vevő nemzetek; kék= új résztvevők, zöld= visszatérők bélyegkép|300px|A részt vevő nemzetek csapatlétszáma Az olimpián az alábbi 22 nemzet vett részt, közülük Finnország és Törökország első alkalommal.

Olimpiai versenyszámok Az olimpia hivatalos programja szerint huszonkét sportág huszonnégy szakágában száztíz versenyszámot rendeztek. Ténylegesen a férfi rúdugrásban két olimpiai bajnokot avattak, illetve a kerékpározás 1000 méteres férfi sprintversenyében nem hirdettek végeredményt.

A hivatalos program szerint a következő sportágakban, illetve szakágakban avattak olimpiai bajnokot:

Versenyszámok az 1908. évi nyári olimpiai játékokon 50pxSportág, szakágEgyéniCsapatférfinőiférfinőivegyesösszesenatlétika24020026birkózás900009evezés103004gyeplabda001001íjászat210003jeu de paume100001kerékpározás502007kötélhúzás001001labdarúgás001001lacrosse001001lovaspóló001001motorcsónakázás003003műkorcsolya210014műugrás200002ökölvívás500005raket101002rögbi001001sportlövészet9060015tenisz222006torna101002úszás501006vitorlázás400004vízilabda001001vívás202004 Összesen7543001110

Éremtáblázat

A háromszázhuszonhárom – száztíz arany-, százhét ezüst- és százhat bronz- – érmen tizenkilenc ország versenyzői osztoztak. A versenyekre nevezett országok közül csak Argentína, Svájc és Törökország sportolói nem nyertek érmet.

1. 56 51 38 145 2. 23 12 12 47 3. 8 6 11 25 4. 5 5 9 19 5. 3 5 6 14 6. 3 4 2 9 7. 3 3 10 16 8. 2 3 3 8 9. 2 2 0 4 10. 1 5 2 8

A magyar csapat szereplése Magyarország az előző olimpiákhoz képest jelentős számú, hatvanhárom sportolóval vett részt. A magyar csapat zászlóvivője Mudin István, az 1906. évi (Pánhelén) olimpián ezüstérmes atléta volt. A részt vevő magyar sportolók névsorát lásd az Az 1908. évi nyári olimpia magyarországi résztvevőinek listája szócikkben.

A magyar sportolók öt sportágban, illetve szakágban összesen hetvennégy olimpiai pontot szereztek. Ez negyvenhat ponttal több, mint az előző, 1904. évi nyári olimpiai játékokon elért eredmény. Az egyes sportágak eredményessége a következő:

Sportág, szakágHelyezések számaOlimpiaipont1.2.3.4.5.6.Vívás21011125Birkózás10022017Atlétika01110113Úszás02010013Evezés0010106 Összesen 34254274

Magyar érmesek A magyar versenyzők három arany, négy ezüst és két bronzérmet szereztek. A legeredményesebb magyar versenyző Fuchs Jenő volt. Aranyérmesek Fuchs Jenő, vívás, kard, egyéni Weisz Richárd, birkózás, kötöttfogás, nehézsúly vívás, kard, csapat (Földes Dezső, Fuchs Jenő, Gerde Oszkár, Tóth Péter, Werkner Lajos) Ezüstérmesek Halmay Zoltán, úszás, 100 m gyors Somodi István, atlétika, magasugrás Zulawszky Béla, vívás, kard, egyéni úszás, 4×200m gyorsváltó (Munk József, Zachár Imre, Las Torres Béla, Halmay Zoltán) Bronzérmesek Levitzky Károly, evezés 1,5 mérföld atlétika, olimpiai váltó (Simon Pál, Mezei Frigyes, Nagy József, Bodor Ödön, Rácz Vilmos)

További magyar pontszerzők 4. helyezettek Bodor Ödön, atlétika, 800 m síkfutás Payr Hugó, birkózás, kötöttfogás, félnehézsúly birkózás, kötöttfogás, nehézsúly Szántay Jenő, vívás, kard, egyéni Toldi Ödön, úszás, 200 m mell 5. helyezettek Maróthy József, birkózás, kötöttfogás, könnyűsúly Radvány Ödön, birkózás, kötöttfogás, könnyűsúly Tóth Péter, vívás, kard, egyéni evezés, nyolcas (Éder Róbert, Haraszthy Lajos, Hautzinger Sándor, Kirchknopf Ferenc, Klekner Sándor, Szebeny Antal, Várady Jenő, Vaskó Kálmán, Wampetich Imre)

6. helyezettek Luntzer György, atlétika, diszkoszvetés Werkner Lajos, vívás, kard, egyéni

Jegyzetek

Források

Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – Kutassi László – Erwin Niedermann: A magyar és az osztrák olimpiai mozgalom története 1918 előtt – A Magyar Olimpiai Akadémia kiadványa, Budapest, 1990 – (ISBN szám nélkül)

Nemzeti Sport – 2004. augusztus 11.

További információk

1908, London – angol-amerikai párharc