Bokroshát (vagy Bokroshát-puszta, ) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Bellyéhez tartozik.
Fekvése Eszéktől légvonalban 23, közúton 27 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 16, közúton 19 km-re északkeletre Baranyában, a Drávaszög területén a Kopácsi-rét és a Kopácsi-rét Természetvédelmi Park északi szélén fekszik. A szomszédos Tökössel egy szűk, aszfaltozott út köti össze.
Története A 19. század közepén keletkezett Hercegszöllős déli, Bokroshát nevű határrészén mezőgazdasági majorként. A település az első világháború után az új szerb–horvát–szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A délszláv hatóságok nevét Zlatna Gredára változtatták, melyet azért kapott, mert a környező területből kiemelkedő enyhe dombháton (greda = hát) fekszik. 1941 és 1944 között a település ismét Magyarországhoz tartozott. A megélhetési nehézségek miatt az 1970-es évektől megindult a lakosság elvándorlása. Az 1991-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 52%-a horvát, 20%-a magyar, 13%-a jugoszláv, 9%-a szerb, 2–2%-a bosnyák és német nemzetiségű volt. Ekkor 6 házában 12 lakos élt. A falut 1991 szeptemberében megszállták a JNA katonái és a szerb szabadcsapatok. A horvát kormány 1997-ben kelt rendeletével létrejött a Kopácsi-rét Természetvédelmi Park, amely átvette a terület igazgatását A településnek 2011-ben 5 állandó lakosa volt: 4 magyar, 1 német.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 0 0 0 0 0 0 0 0 671 443 434 346 57 46 12 5 (1948-tól 1981-ig Hercegszőllős településrészeként, 1991-től önálló településként.)
Gazdaság A pusztán hagyományosan a mező- és erdőgazdaság és az állattartás képezte a megélhetés alapját. Ma már a vadászat és az ökoturizmus fejlesztése a fő cél. A vadászturizmus fejlesztésére építették a bokrosháti „Zlatna greda” vadászházat. 2000 után a faluba kezdett visszatérni az élet, mely elsősorban az azonos nevű ökocentrumnak köszönhető. A létesítményt az eszéki „Zeleni Osijek” Ökológiai Társaság a település domináns épületének, egy korábbi irodaépületnek ökocentrummá való átépítésével alakította ki. Az Ökocentrum 46 férőhellyel, étteremmel, terasszal, tűzrakóhellyel rendelkezik.
Nevezetességei A faluban manapság csak néhány lakos él, így a környező erdők vadvilágának menedéke. Ilyen módon a szarvasok és a vaddisznók akadálytalanul barangolhatnak ebben a csendes és biztonságos környezetben, melyet a természeti szépségek, valamint a Duna közelsége tesz Baranya rejtett gyöngyszemévé.
Jegyzetek
Források A Zlatna Greda Ökocentrum honlapja Bellye község hivatalos oldala A község turisztikai irodájának honlapja
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Eszék-Baranya megye települései Kategória:Drávaszög települései Kategória:Baranya vármegye települései