Stomfai Hirschler Ágoston (Pest, 1861. március 18. – Rigi Kaltbald, Luzern kanton, Svájc, 1911. július 9.)Hirschler Ágoston elhunyt (1911. július 11.) Az Ujság, 9. évfolyam, 162. szám, 9. oldal magyar orvos, belgyógyász, egyetemi magántanár. Nagybátyja Hirschler Ignác szemészorvos volt.
Élete Hirschler Frigyes (1827–1880) stomfai születésű nagykereskedő, gőzmalom igazgató és Kern Mária (1834–1916) fia. Középiskoláit és az egyetemet Pesten végezte. 1882-ben a Budapesti Tudományegyetemen orvosdoktori oklevelet szerzett, majd Korányi Frigyes klinikáján hét évig tanársegédként dolgozott. Ösztöndíjjal külföldi tanulmányúton volt Németországban és Franciaországban. 1891-ben az emésztőszervek bántalmainak kór-és gyógytanából magántanárrá habilitálták. 1890 és 1904 között a budapesti poliklinika, 1904-től a budapesti Szent István Kórház belgyógyász főorvosa volt. 1900-tól címzetes rendkívüli egyetemi tanár. Az étrendi kezelés terén szerzett érdemeket.
Magánélete Felesége tolcsvai Korányi Mária volt, tolcsvai Korányi Adolf és tolcsvai Bónis Mária lánya, akit 1890. szeptember 3-án Pécelen vett feleségül. 1888-ban áttért a római katolikus hitre.
Gyermekei:
stomfai Hirschler Frigyes Adolf Sámuel (1893–1911) orvostanhallgató. Öngyilkos lett. stomfai Hirschler Mária Erzsébet (1892–1920)
Munkái
Hemichorea posthemiphlegica esete (1884, Orvosi Hetilap) Az antipirin lázellenes hatásáról (1884, Orvosi Hetilap) Elsődleges hasnyálmirigyrák esetei (1885, Orvosi Hetilap) Nagyfokú hasvizkór esete szívburokösszenövésnél (1886, Orvosi Hetilap) A szénvizegyek befolyásáról a fehérje rohadásra (1886, Orvosi Hetilap) Légenyköneg fejlődése hasnyálmirigyemésztésnél (1886, Orvosi Hetilap, németül a Zeitschrift für physiologische chemie X. k.-ben) Az 1883–84-ben észlelt mellhártyalobesetek (1887, Orvosi Hetilap) Adatok a fekélyesedő szivbelhártyalob kórtana és tünettanához (1887, Orvosi Hetilap, ugyanez németül a Wiener medizinische Pressében) Adatok a vegyes fertőzés tanához (1888, Orvosi Hetilap) A chylosus hasvizkór egy esetéről (1889, Orvosi Hetilap) A tüdő üszök kóroktanára vizsgálat (németül a Wiener medizinische Pressében) Kísérleti adatok az uraemiás hasmenésről (1891, Orvosi Hetilap) A rostanya papaya emésztésről (1892, Magyar Orvosi Archívum) A bárzsing és gyomor vizsgálati módszere (1893, Magyar Orvosi Archívum) A gyomor szervi betegségei (1896) A diaetetika tankönyve (Terray Pállal, Budapest, 1900)
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar orvosok Kategória:Magyar belgyógyászok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:1861-ben született személyek Kategória:1911-ben elhunyt személyek Kategória:Pestiek Kategória:MTA-tagok Kategória:Katolikus vallásra tért személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek