Csepeli Weiss Berthold, születési nevén Weiss Baruch (Pest, 1845. október 5. – Budapest, 1915. március 11.) nagyiparos, szakíró, országgyűlési képviselő, Weiss Manfréd bátyja.
Élete Weiss B. Adolf és Kanitz Éva fiaként született zsidó származású családban. Középiskolái elvégzése után a kereskedelmi pályára lépett és 1880-tól a magyar nagyipar jelentékeny tényezője volt. Már 1876-ban tagja lett a tőzsdebíróságnak és nagy része volt a helyiérdekű vasutak létrehozásában, valamint a nyolcvanas évek ipartörvényeinek megalkotásában. Ugyanez időben testvérével, Manfréddal megalapította az első magyar konzervgyárat, valamint az ércáru- és tölténygyárat Csepelen és ugyanilyen gyárakat Berlinben is, továbbá Vácott kötő-és szövőgyárat. Részt vett a selmecbányai és kőszegi fegyvergyár újjászervezésében, a Danubius hajógyár és a rózsahegyi fonó- és szövőgyár megalapításában. A pénzintézetek vezetésében is nagy része volt s ő vetette fel a vidéki takarékpénztárak jelzálogbankjának tervét is. Vezetőségi tagja volt a Kereskedelmi és Iparkamarának, illetve a fővárosi bizottságnak. 1896-ban a magyarajtai kerület szabadelvű programmal országgyűlési képviselővé választotta. Ő kezdeményezte a Magántisztviselők Országos Nyugdíjintézetét, amelynek elnökévé választották. Díszelnöke volt a Pesti Lloyd-társulatnak. 1903-ban a közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül a király udvari tanácsossá nevezte ki.
Magánélete Házastársa Blau Hermina (1858–1937) volt, Blau Lázár és Kaiser Mária lánya.
Gyermekei
Weiss Erzsébet Éva (1880–1944). Első házastársa erényi Ullmann Gyula (1872–1926) műépítész volt, akitől elvált. Második férje tószegi Tószeghy Imre mérnök volt. Weiss Jolán (1882–1935). Férje báró Madarassy-Beck Marcell (1873–1945) ügyvéd, bankigazgató volt. dr. Weiss Béla Adolf (1885–1944)
Művei Közgazdasági és közegészségi állapotok, tekintettel Pestre (1869) A jegybankügy reformja, tekintettel az osztrák-magyar bankviszonyokra (1870, németül is) Kereskedelmi hódítások (1886, németül is) Budapest érdekei és a keleti vasút (1887) Az osztrák-magyar bank új alapszabályai (1898) Takarékpénztáraink reformja (1899)
Jegyzetek
Források
További információk Petrik Géza Könyvészete és Magyar Könyvészet 1886-1900 Ország-Világ 1896. 50. sz. arczk. Pallas Nagy Lexikona XVIII. 811. l. Sturm, Országgyűlési Almanach. Budapest, 1901. 393. l. Weiss Berthold (Ország-Világ, 1896. 50. sz.) Weiss Berthold (Magyar Ipar, 1915. március 15.) Sándor Vilmos: Nagyipari fejlődés Magyarországon 1867 – 1900 (Budapest, 1954) Mikus Károlyné: A Weiss dinasztia bemutatása és szerteágazótevékenységük ismertetése
Arcképe Vasárnapi Ujság 1902. 12. számában
Kapcsolódó szócikkek Weiss Manfréd Acél- és Fémművek
Kategória:Magyar gyáralapítók, gyártulajdonosok Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Pestiek Kategória:1845-ben született személyek Kategória:1915-ben elhunyt személyek Kategória:Magyarországi technikatörténet
Kategória:Magyar szakírók Kategória:Országgyűlési képviselők (1896–1901) Kategória:Országgyűlési képviselők (1901–1905) Kategória:A Salgótarjáni utcai zsidó temetőben eltemetett személyek