Justus György, Jusztusz (Budapest, Terézváros, 1898. május 6. – Budapest, 1945. január 16.) zeneszerző, zeneesztéta, kórusvezető. Nagybátyja Justus Jakab dermatológus.
Élete Justus Gyula (1868–1925) utazó, majd magánhivatalnok és Klein Leona fia. Magánúton kezdte zeneszerzői és hegedűtanulmányait, a zeneszerzés alapelemeit Siklós Albertnél tanulta, majd az 1920-as évek elején Berlinben folytatta. Ott ismerte meg a peremvárosi munkásszervezetekben a szocializmus tanait és bekapcsolódott a munkásegyletek dalárdáinak munkájába. 1927-ben hazatért. Szalmás Piroska révén kapcsolatba került a magyar munkásmozgalommal. Megszervezte a Kassák-féle Munka-kör kórusát, amely 1928 és 1934 között a Munka Kultúrstúdió Népdalkórusa néven működött. Előadásaikon zenei jelenetek, népdal átültetések, mozgalmi dalok szerepeltek legnagyobbrészt az ő zenéjével és vezényletével. Ő volt az első aki munkás kultúresteken Bartók dalait is megszólaltatta.Múltunk – politikatörténeti folyóirat 49. (Budapest, 2004), 1. szám Online elérés 1929-ben a Munkakör előadásán bemutatták Kurt Weill és Bertolt Brecht Koldusoperáját az eredeti szöveg szerint, melyet Nádass József és ő fordított magyarra. Maga is nagy sikerrel szerepelt rendszeresen a darabban. Az 1932-ben írt Játék, amelyben még egy herceg is elkallódik című háromfelvonásos zenés játékát a Vígszínház igazgatója, Jób Dániel visszautasította. Egyes részleteit a Munka Kultúrstúdió adta elő. Kézirata elkallódott. Előadatlan maradt Hárs Lászlóval írt zenés játéka, a Szőlő. Csokonai Vitéz Mihály A Búkkal küszködő versének megzenésítésével első díjat nyert egy országos dalpályázaton. Megzenésítette Vörösmarty Mihály, Ady Endre, Kassák Lajos, József Attila és Körmendi Zoltán verseit. 1934-ben kantátát írt a bécsi munkásfelkelés emlékére. 1928-ban bemutatták zongorára komponált Jazz-szvitjét, amely érzékletesen vonultatja fel a stílus öt alaptípusát.Dalos Anna: Egy másik magyar zenetörténet (2008. november 1.) Muzsika, 51. évfolyam, 11. szám, 30. oldal Online elérés Három megzenésített Villon-dalát a Magyar Írók, Művészek és Műpártolók Egyesülete által rendezett Villon-esten mutatták be a Magyar Filmotthonban, 1937 decemberében. Az 1930-as évek elejétől bekapcsolódott a Szalmás-kórus munkájába. 1935-ben rövid ideig irányította a Nyomdászszakszervezet Gutenberg-zenekarát. 1941. augusztus 23-án átvette a kórus vezetését. Közel harminc zeneelméleti, kritikai, esztétikai és riport cikke jelent meg zenei, képzőművészeti, táncművészeti és előadóművészeti kérdésekről a Dokumentum, a Munka, a Munka Kultúrstúdiója, a kolozsvári Korunk, a Független Szemle és a Munkások Dal- és Zeneközlönyében. Leginkább a népdalkutatás és a népdalkórusok kialakításának kérdései foglalkoztatták. 1943 őszén munkaszolgálatra hurcolták Erdélybe. 1944-ben hazaszökött, Budapesten bujkált. Novemberben a nyilasok a lakásán elfogták, majd két nappal Pest felszabadulása előtt megölték.Emlékezés a Holokauszt áldozatául esett magyar zeneművészekre (parlando.hu) Online elérés Szerzői estjét 1946-ban rendezték a Károlyi-kertben.
Magánélete Házastársa Fröhlich Margit volt, akivel 1931. május 7-én Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot, majd 1936-ban elváltak.
Jegyzetek
Források Kory, Agnes: Gyorgy Justus, composer = Jewish Music & Poetry Project. 2012
Kategória:Magyar zeneszerzők Kategória:Magyar zeneesztéták Kategória:Magyar karnagyok Kategória:1898-ban született személyek Kategória:1945-ben elhunyt személyek Kategória:Munkaszolgálatosok Kategória:A holokauszt magyar áldozatai Kategória:Meggyilkolt zenészek