A Crazy Little Thing Called Love az ötödik dal a brit Queen együttes 1980-as The Game albumáról. A szerzője Freddie Mercury énekes volt. Kislemezen is megjelent, az angol slágerlistán a második helyet érte el. A Billboard Hot 100-on az Another One Bites the Dust előtt az együttes első listavezető kislemeze lett, a mai napig e két dalon kívül nem volt amerikai első helyezettjük.
Áttekintés
A dal eredetéről két eltérő nyilatkozat is van, mindkettő Mercurytól származik. 1981-ben a Melody Maker zenei magazinnak azt nyilatkozta, hogy öt-tíz perc alatt komponálta egy akusztikus gitár segítségével. A másik változat szerint a müncheni Bayerischer Hof Hotel fürdőszobájában jutott eszébe a dallam:
A Crazy Little Thing Called Love-ot a fürdőszobában írtam. Az ágyam mellett most is van egy zongora. Az éjszaka kellős közepén is tudok komponálni, anélkül, hogy villanyt gyújtanék.<p style="text-align: right;"> – Freddie Mercury
Miután megírta gyorsan elvitte a Musicland stúdióba, ahol akkor dolgoztak a legújabb lemezükön, és megmutatta az ott tartózkodó társainak, John Deaconnak és Roger Taylornak. Ők hárman, és az új producerük, Reinhold Mack mintegy félóra alatt felvették a dal nyers változatát – ez a hirtelen felvétel egyfajta nyers frissességet kölcsönzött a végeredménynek. Brian May majdnem lemaradt a dalról, de az utolsó pillanatban megérkezett, így felvették az elektromos gitár részeket is – Mack ötletére a saját Red Specialja ehelyett ezúttal egy Fender Telecasteren játszott. Mercury egy Martin D-18 akusztikus gitáron pengetett, bár a tudása korlátozott volt, később gyakran meg is jegyezte, hogy összesen három akkordot tud gitáron játszani: A Crazy Little Thing-et gitárra írtam, a felvételnél azonban a ritmust játszottam, de ez jó így, mert Brian játssza a főszólamot, ahogy a szokásos szólóját is. Engem némileg korlátoz az, hogy kevés akkordot tudok játszani. Még csak tanulom. Remélem, a jövőben többet játszom gitáron.<p style="text-align: right;"> – Freddie Mercury
A kislemez 1979. október 5-én jelent meg – B-oldalán Angliában a We Will Rock You, Amerikában pedig a Spread Your Wings koncertverziójával, mindkettő a Live Killers albumról származik –, és nagyon sikeres lett a Atlanti-óceán mindkét partján. Angliában egy újabb második helyezést ért el (addigra ez volt az ötödik Top 3-as slágerük), Amerikában pedig huszonkét hetet töltött el a Billboard Hot 100 listán, ebből négyet listavezető pozícióban, és két hónap múlva aranylemez lett. A dal rajongói gyakran azt hitték, hogy Elvis Presley feldolgozásról van szó, vagy hogy eredetileg Presley írta, annyira hasonlított az ének és a zene az ő stílusára (Presley valójában két évvel korábban, 1977-ben elhunyt).
Később a dalról az a meg nem erősített legenda terjedt el, hogy nagy hatást gyakorolt John Lennonra, hogy befejezze (Just Like) Starting Over című dalát, és így a Double Fantasy című utolsó albumát is. Évekkel később egy rádióműsorban maga Roger is említést tett erről a legendáról.
Videóklip A dalhoz egy táncos videóklip készült, ebben az együttes tagjai mint egy 1950-es évekbeli együttes játszottak. Különösen rockosra sikeredett a képi világa, Mercury például teljes bőrfelszerelésben látható, ahogy a táncosok kíséretével ad elő egyfajta koreográfiát. Megjelent a klipben egy motor is, erre fel is ült egy pillanatra.
Híresztelések szerint mikor Rob Halford, a Judas Priest heavy metal együttes énekese meglátta a klipet, nagyon felháborodott, mondván: az együttes ellopta az ő stílusukat (a Judas Priest akkoriban úttörő szerepet játszott a metalegyüttesek között a szegecses bőrruhák elterjedésében). Hirtelen haragjában ki is hívta Mercuryt egy motorversenyre, hogy eldöntsék, melyikük a „keményebb”. Állítólag Mercury elfogadta a kihívást, azzal a feltétellel, ha utána balettben is megmérkőznek – erre Halford visszavonta a kihívást.
Élőben
Az 1979 novemberében induló Crazy Tour alatt, melynek során tizenkilenc koncertet adtak Angliában, és egyet Írországban, az együttes már elkezdte játszani a dalt. A koncertek középtájékán Freddie besétált a színpad közepére, vállán egy Ovation 12 húros akusztikus gitárral – a közönség ezt eleinte gyakran tréfának értette, hiszen nem voltak hozzászokva a gitáros Mercuryhoz. Ennek ellenére a dalt valóban gitárral kísérte, bár gyakran viccelődött a koncerteken is, hogy mindössze három akkordot tud eljátszani.
Az előadásokon a Crazy Little Thing Called Love a műsor fontos része volt. Brian May gyakorta három különböző gitáron játszott a dal alatt: az első versszakot Mercury játszotta, azután May ugyancsak egy Ovation akusztikus gitárral támogatta, a szólónál pedig átváltott a stúdióverzióban is használt Fender Telecasterre. A dal vége felé a gitárszólamokat már a saját Red Special gitárján játszotta. 1984-től az akusztikus gitárt felváltotta egy Telecasterrel, mint ahogy az a Live Aid fellépésen is látható volt.
Az 1986-os utolsó Queen koncertkörút, majd Freddie Mercury 1991-es halála után az együttes megmaradt tagjai gyakran előadták élőben: 1992-ben a Freddie Mercury emlékkoncerten Robert Plant énekével hangzott el, a dal előtt közvetlenül a Led Zeppelin Thank You című művéből játszottak el egy részletet. May egy Godin Thinline A-12 akusztikus gitáron játszott, a szólót ezúttal a Red Speciallal adta elő. May 2002-ben szintén előadta Bryan Adams énekével. A Queen + Paul Rodgers koncerteken is játszották, Mercury akkordjait itt Paul Rodgers játszotta egy Yamaha gitáron. Az együttes 2003-ban történő Songwriters Hall of Fame-be való beiktatásán Wynonna Judd énekével adták elő.
Az élő felvételei felkerültek a Live Magic koncertalbumra, a Queen: Live at Wembley Stadium DVD-re, a Queen on Fire – Live at the Bowl és Return of the Champions CD-re és DVD-re, valamint a We Will Rock You koncertfilmre (ami 2007-ben Queen Rock Montreal címen jelent meg, lényegében ugyanazzal a tartalommal).
Feldolgozások
A Chipmunks animációs zenei csoport az 1980-as Chipmunk Punk című visszatérő albumára készítette el saját változatát. A Radiohead alternatív rock együttes az MTV számára készített egy élő előadást. Dwight Yoakam countryénekes 1999-ben dolgozta fel, ez a verzió szerepelt a Szakíts, ha bírsz című amerikai vígjátékban is. Michael Bublé 2003-as debütáló albumán dolgozta fel. A Killer Queen: A Tribute to Queen tribute albumra Josh Kelley amerikai blues rock énekes dolgozta fel. Diana Ross 2007-es I Love You című albumára Brian May közreműködésével dolgozta fel. Több másik Queen dal mellett szerepelt a Rock Band elnevezésű virtuális gitár játék internetről letölthető dalai között.
Idézetek
Kritikák
Közreműködők
Ének: Freddie Mercury Háttérvokál: Freddie Mercury, Roger Taylor, Brian May
Hangszerek:
Roger Taylor: Ludwig dobfelszerelés John Deacon: Fender Precision Bass Brian May: Fender Telecaster Freddie Mercury: Martin akusztikus gitár
Kiadás és helyezések
Helyezések
ÉvOrszágHelyezésEladási minősítésEladás1979Anglia2arany100 000+1979Amerika1arany1 000 000+1979Japán64——1979Németország13——1979Hollandia1——1979Ausztrália1——1979Írország2——
7": EMI 5001 (Anglia)
Crazy Little Thing Called Love – 2:42 We Will Rock You (koncertfelvétel) – 3:01
7": Elektra E46579 (Amerika)
Crazy Little Thing Called Love – 2:42 Spread Your Wings (koncertfelvétel) – 4:51
3" CD: Parlophone QUECD7
Crazy Little Thing Called Love – 2:42 Spread Your Wings – 4:26 Flash – 2:46
További információk Dalszöveg AllMusic kritika link
Jegyzetek
Kategória:Queen-kislemezek Kategória:1979 kislemezei