Zuzka Zguriška (valódi név: Ľoudmila Dvořáková, született: Šimonovičová; Miava, 1900. április 13. – Prága, 1984. szeptember 24.) szlovák író, drámaíró és műfordító. A kulturális élet szervezője, a szlovák humoros próza fontos képviselője.Zuzka (1900–1984) Szlovák Írók Szövetsége
Élete Pedagógus családban született, iskolába Miaván és Modorban járt. Az első világháború alatt a továbbképzéséhez vezető út számára nagyon fájdalmas volt. Egy évig Himmelkronban (Bajorországban) tanult, majd két évig a hódmezővásárhelyi és három hónapig a szabadkai tanítóképzőben folytatta. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után visszaköltözött, és diplomát végül 1920-ban Brnóban szerzett. 1920-tól 1924-ig tanárként dolgozott Miaván, ahol az amatőr színházi kör egyik alapítója, amelyben színésznőként és rendezőként is részt vett. Az 1920-as évek elején vendégként fellépett a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színházban, Frank Wollman: Rastislav című történelmi színjátékában. Nagy sikert aratott, de egészségügyi okokból nem folytatta színészi pályafutását. Aztán Jaroslav Dvořák felesége lett, és Pozsonyba költözött, ahol 1945-ig élt. A második világháború alatt a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karának Filozófia és Művészettörténeti Tanszékén tanult. Tanulmányait a Nyugat-Szlovákia faluszociológiai képének témája című disszertációval fejezte be, és filozófia doktori fokozatot kapott. A diploma megszerzése után 1945-ben Prágába költözött a férjével. 1949 és 1951 között BarrandowbanPrága 5. kerületének déli részén. dolgozott, mint filmforgatókönyvíró és drámaíró, élete hátralévő részét újságírói és irodalmi munkáira fordította. 1960-ban elnyerte a Csehszlovákia Érdemes Művésze díjat. 1984. szeptember 24-én halt meg Prágában.
Munkássága Első munkáját 1922-ben publikálta egy szlovák napilapban. Később elkezdték közölni más magazinok és napilapok is az írásait (Robotnícke noviny, Živena, Elán, Slovenské pohľady). Együttműködött a Csehszlovák Rádióval is, amely rendszeresen játszotta a műveit. Irodalmi munkáiban bemutatta Miava egyedi világát, amelyet humoros oldalról közelített meg. Rövid irodalmi műveiben szülővárosa életének számos jellegzetes aspektusát megragadta, sok érdekes szereplőt ábrázolt, és több tréfás történetet is felhasznált.
Művei Próza felnőtteknek Obrázky z kopaníc (novellagyűjtemény, 1929) Dvanásť do tucta ((novellagyűjtemény, 1932) Pangart (1932) Ženich s mašinou, zbierka poviedok (novellagyűjtemény, 1935) Španielske pohľadnice (útirajzok, 1931) Bičianka z doliny (regény, 1938) Svadba (humoreszkek, 1943) Hostina (humoreszkek, 1947) Metropola pod slamou (regény, a trilógia 1. része, 1949) Mestečko na predaj (regény, a trilógia 2. része, 1953) Podobizne (humoreszkek, 1957) Zbojnícke chodníčky (regény, a trilógia 3. része, 1959) Manželstvo na úver (regény, 1967) Strminou liet (emlékek, 1972)
Próza gyermekek és fiatalok számára Pri muzike (mese, 1922) A zenével Husitská nevesta (történelmi regény 1. része, 1962) Huszita menyasszony Kráľova zajatkyňa (történelmi regény 2. része, 1982) A király foglya
Színjáték Mor na farme (komédia, 1967) Pestis a farmon
Fordítása Jaroslav Hašek: Švejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban (1955)
Magyarul Kettős lakodalom; ford. Hubik István, utószó Vladimir Petrik; Szépirodalmi, Bratislava, 1961Információ a kötetről
Jegyzetek
Fordítás
Források Zuzka Zguriška Irodalmi Információs Központ Zguriška, Zuzka (1900–1984) Szlovák Írók Szövetsége
További információk Zuzka Zguriška: Szomszédom Új Szó, 1961. február 11.
Kategória:Szlovák költők, írók Kategória:Szlovák műfordítók Kategória:Szlovák nők Kategória:1900-ban született személyek Kategória:1984-ben elhunyt személyek Kategória:Miavaiak Kategória:Prágaiak