Zaragoza (IPA , magyaros kiejtése kb. „Szaragósza”), katalán nyelven Saragossa, a város a spanyolországi Aragónia autonóm közösség székhelye. Az Aragóniai Királyság egykori fő- és koronázó városa. Spanyolország ötödik legnépesebb városa, 2013-ban 600 000 lakosa volt. Földrajzi elhelyezkedése – körülbelül 300 kilométerre Madridtól, Barcelonától, Valenciától, Bilbaótól és Toulouse-tól – logisztikai csomóponttá teszi.
Fekvése Az Ebro folyó partján, egy völgyben fekszik, ahol a Huerva és a Gállego folyó beletorkollik az Ebróba. Az Ebro alapvető a város életében, lakhatóvá teszi a földet. Mostanság, 2008 óta nagyon szépen rendben van tartva a folyó, hogy a zaragózaiak kiélvezhessék, bicikliutakat és parkokat építettek. A folyó partja túlnyomó részt síkság, a déli oldalán egy enyhe magaslat található, a fellelhető anyagok a homok, a kavics és az agyag.
Éghajlat A város éghajlata mérsékelt égövi száraz kontinentális: a nyár forró, a tél hideg. Spanyolország belső területeihez hasonlóan a napsütéses órák száma egész évben nagy, ez nyáron és kora ősszel tartós hőhullámokkal jár együtt, akár 40 fokos értékekkel is. Télen nyílt ég alatt az éjszakák fagyosak, a hőmérséklet −10 fok közelébe zuhanhat. Havazni is szokott.
Története Zaragoza vagy eredetileg Salduba, az ibériai ilergeták alapítása. Kr. e. 45-ben Caesar földúlta, de újra felépült, és Kr. e. 27-ben már római gyarmat (Colonia Caesarea Augusta Salduba, egyszerűbben Caesaraugusta) és tekintélyes város. 255-ben már püspöki székhely volt.
409-ben elfoglalták a vandálok, 452-ben a svévek, 475-ben Eurich nyugati gót király. Mostani nagyságát azonban csak a mórok uralma alatt érte el, akik a várost 715-ben elfoglalták és 1017-ben külön fejedelemségnek (Zaragoszta) székhelyévé tették. 780-ban a föllázadt várost Abd-er-Rahman omajjada két évi ostrom után rohammal vette be.
1118. december 18-án elfoglalta I. Alfonz, és Huesca helyett megtette Aragónia fővárosává. Csakhamar a keresztény spanyol területek legjelentékenyebb városává lett. 1317-ben püspökségét a pápa érsekség rangjára emelte.
Aragónia és Kasztília perszonáluniója után az udvartartás elköltözött a városból, ami ezzel hanyatlani kezdett. V. Fülöp 1710. augusztus 20-án itt szenvedett vereséget Károly magyar főhercegtől.
Különösen nagy hírre tett szert a város a napóleoni háborúkban, 1808-1809-ben. Lefebvre-Desnouettes tábornok, a franciák 4. hadtestének parancsnoka 1808. augusztus 3-án kezdte el lövetni a várost, amit Palafox védett. A franciák minden erőfeszítésük dacára augusztus 4-14. között csak 4 házat tudtak a városból elfoglalni. Mivel ekkor a francia hadnak Vitoriához kellett vonulnia, augusztus 15-én fölhagyott az ostrommal. A második ostrom december 20-án kezdődött, de addigra a várost megerősítették, a védőrséget főre gyarapították. 1809 első hónapjában a franciák három rést lőttek a város falain; ezeken bejutottak ugyan, de mivel a föllázadt környék is ellenük támadt, beljebb nemigen tudtak hatolni. Lannes marsall ekkor felszólította Palafoxot, hogy adja meg magát, de eredménytelenül. Amikor végül az ostromlóknak sikerült február 18-án az Ebro bal partján levő külvárost is elfoglalniuk, Zaragoza meghódolt. Több mint () esett el a 60 nap alatt, ekkor égett el az aragóniai királyi levéltár is.Gascon de Gotor, Z. artistica, monumental e historica (Zaragoza, 1891)
Közigazgatás Polgármesterei
Polgármesterei Hivatali időszak Név Párt1979–1983 Ramón Sainz de Varanda PSOE1983–1987 Ramón Sainz de Varanda PSOE1987–1991 Antonio González Triviño PSOE1991–1995 Antonio González Triviño PSOE1995 – 1999 Luisa Fernanda Rudi Ubeda Partido Popular1999 – 2000 Luisa Fernanda Rudi Ubeda Partido Popular2000 – 2003 José Atarés Martínez Partido Popular2003 – 2007 Juan Alberto Belloch Julbe PSOE2007 – 2011 Juan Alberto Belloch Julbe PSOE2011 – 2015 Juan Alberto Belloch Julbe PSOE2015 – Pedro Santisteve Roche ZEC - PSOE - CHA
Kerületei 450px|balra|Zaragoza kerületei
Zaragoza 12 kerületre (distrito) oszlik, melyek negyedekből (barrio) állnak:
1. kerület: Casco Antiguo: San Pablo, El Gancho, La Magdalena, San Miguel, Las Tenerías, San Agustín 2. kerület: Centro 3. kerület: Delicias: La Bombarda, La Bozada, Delicias, Monsalud, Parque Roma 4. kerület: Universidad: Romareda, Ciudad Jardín, Casablanca, Montecanal 5. kerület: San José: San José 6. kerület: Las Fuentes: La Cartuja, Las Fuentes 7. kerület: La Almozara: La Almozara, Puerta Sancho 8. kerület: Oliver-Valdefierro: Valdefierro, Miralbueno, Oliver 9. kerület: Torrero-La Paz: Torrero, La Paz, Torrecilla de Valmadrid 10. kerület: Margen Izquierda: ACTUR-Rey Fernando, Parque Goya, Arrabal, Barrio de Jesús, Vadorrey, Cogullada, Picarral, La Jota 11. kerület: Barrios Rurales Norte: Juslibol, Movera, Montañana, Peñaflor de Gállego, San Juan de Mozarrifar, San Gregorio 12. kerület: Barrios Rurales Oeste: Alfozea, Casetas, Garrapinillos, Monzalbarba, Venta del Olivar, Villarrapa
Gazdaság
Látnivalók thumb|260px|A Basilica de Pilar napnyugtakor 190px|bélyegkép|La Seo katedrális Nuestra Señora del Pilar Székesegyház vagy Virgen del Pilar: a Plaza del Pilar közepén áll a város jelképe, az Ebro partján. A hagyomány szerint Szent Jakab apostolnak itt jelent meg egy alabástrom oszlopon Szűz Mária, s elrendelte, hogy tiszteletére templomot emeljenek, cserébe ő pedig védeni fogja egész Hispániát és Zaragozát. La Seo vagy Megváltó-katedrális (Catedral de San Salvador): a Plaza de La Seo téren álló öthajós katedrális, a 12-17. században épült Tőzsde (Lonja): reneszánsz épület, 1551 Városháza (Ayuntamiento) Torreón de la Zuda Római falmaradványok Szent János-templom Érseki palota (Palacio Arzobispal) Szent Sír-kolostor (Convento de San Sepulcro) Mária Magdolna-templom (Iglesia de la Magdalena) Szent Károly-papnevelde (Seminario de San Carlos) Arab fürdők (Baños Árabes) Szent Egyed-templom (Iglesia de San Gil) Igazságügyi Palota (Audiencia / palacio condes de Morata) az Argillo grófok palotája (Palacio Conde de Argillo) Szent Pál-templom (Iglesia de San Pablo) Aljafería-kastély (Castillo de la Aljafería) Puerta del Carmen városkapu Don Juan de Lanuza szobra Szent Engracia-kolostor (Convento de Santa Engracia) Tartományi Szépművészeti Múzeum (Museo Provincial de Bellas Artes) Pablo Gargallo-múzeum (Museo de Pablo Gargallo) Néprajzi és Természettudományi Múzeum Szent Antal-templom (Iglesia de San Antonio) Sokáig a város jelképe volt a zaragozai ferde torony, amelyet azonban 1892-ben lebontottak.
Híres emberek 160px|bélyegkép|Gargallo Próféta című szobra a Gargallo Múzeumban
Itt született Antonio Pérez spanyol államférfi (1539–1611)
Írók, költők Ramón J. Sender Baltasar Gracián Braulio Foz Mariano de Cavia Mariano Miguel de Val María Pilar Sinués José Martí Bartolomé Leonardo de Argensola Lupercio Leonardo de Argensola Miguel Labordeta Tomás Seral y Casas Felipe Alaiz Luis Buñuel Ildefonso Manuel Gil Julio Antonio Gómez Jesús Moncada Eduardo de Ory José María Matheu...
Népessége A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
Testvérvárosai Pau, Franciaország Biarritz, Franciaország Móstoles, Spanyolország Belén, Palesztina León, Nicaragua La Plata, Argentína Zaragoza, Guyana Tijuana, Mexikó Ponce, Puerto Rico Coimbra, Portugália Yulin, Kína
Hivatkozások
Források Szentirmai József és Szentirmainé Bánlaky Cecília: Spanyolország (Panoráma útikönyvek, Medicina Könyvkiadó Rt., Bp. 1995.) A Pallas nagy lexikona
További információk Ayuntamiento de Zaragoza. Información turistica Ayuntamiento de Zaragoza. Info Zaragoza. Zaragoza Open. Introducción a Zaragoza. Expo Zaragoza 2008. Federación de Asociaciones de Barrios de Zaragoza. Fotografías antiguas de Zaragoza. Asociación Cultural "Los Sitios de Zaragoza" Plataforma Logística de Zaragoza, Plaza Proyecto Zaragoza Alta Velocidad 2002
Kategória:Zaragoza tartomány települései