Azerbajdzsán (azeri: Azərbaycan), hivatalos nevén az Azerbajdzsáni Köztársaság (Azərbaycan Respublikası) Eurázsia kaukázusi régiójának legnagyobb országa. Délnyugat-Ázsia és Kelet-Európa között fekszik,Azerbajdzsán területét lehet Ázsiához és Európához is sorolni. Az ENSZ besorolása szerint Azerbajdzsán Nyugat-Ázsiához tartozik, míg a CIA World Factbook kiadványa, a CIA.gov , a NationalGeographic.com, és az Encyclopædia Britannica még Gróziát is ázsiai országnak tekinti. Ezzel ellentétben a Georgia számos forrás, így a BBC NEWS.bbc.co.uk, a Merriam-Webster's Collegiate Dictionary és a Worldatlas.com is Európa részének tekinti ezeket az államokat. Keleten a Kaszpi-tenger, északon Oroszország, északnyugaton Grúzia, nyugaton Örményország és Törökország, délen Irán határolja.
Az ország lakosságának túlnyomó többsége névlegesen »religious affiliation for the majority of Azerbaijanis is largely nominal, percentages for actual practicing adherents are probably much lower« - CIA World Factbook: Azerbaijan muszlim, de az alkotmány nem deklarál államvallást és az ország szekuláris. Azerbajdzsán agrár-ipari fejlődő ország, de magas a gazdasági fejlettségi ráta és alacsony a munkanélküliség. Jelentős kőolajtartalékokkal rendelkezik és a gyors gazdasági fellendülés 2000 óta közepes jövedelmű országgá tette.
A Freedom House a demokrácia szintjén a „nem szabad” kategóriába sorolta, és a politikai vezetését 2022-ben "megszilárdult, tekintélyelvű rezsimnek" nevezte, ahol a polgári szabadságjogok, köztük a sajtószabadság régóta súlyosan sérülnek. Elnyomják a nőket és a kisebbségeket, a véleménynyilvánítás szabadságát erősen korlátozzák, a kormánykritikusokat pedig üldözik és bebörtönzik.
A hat független török állam egyike,Azerbajdzsán, Kazahsztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán, Kirgizisztán és Törökország. aktív tagja a Türk Államok Szervezetének és a TÜRKSOY közösségnek.
Több fegyveres konfliktusa volt a szomszédos Örményországgal a Hegyi-Karabah régió miatt. A 2020-as háborúból győztesként került ki.
Földrajz Domborzat Az ország területének nagysága csaknem azonos Magyarországéval. Északon a Kaukázus, északkeleten a dagesztáni hegyek, nyugaton a Kis-Kaukázus láncai találhatók. A két hegyvidék között a Kura-Araksz-síkság a Kaszpi-tengerig fut ki. Északabbra a hegyek lábánál keskeny parti síkság alakult ki. Azerbajdzsán legmagasabb hegye a Bazardüzü ( m). Legmélyebben a Kaszpi-tenger partja van: m. A Föld iszapvulkánjainak majdnem a fele Azerbajdzsánban található.
Vízrajz A 8350 vízfolyásból csak 24 hosszabb 100 km-nél. Minden folyó keletre, a Kaszpi-tengerbe folyik.
Legjelentősebb folyója a Kura (1515 km) és ennek legjelentősebb mellékfolyója az Araksz. A Kis-Kaukázusból eredő folyók (a Kura jobb és az Araksz bal oldali mellékfolyói) sekélyek, nyáron többnyire kiszáradnak.
Legnagyobb tava a Mingəçevir-víztározó. A Kaszpi-tenger (azeri: Kazár) zárt tó, a Föld legnagyobb lefolyástalan sós tava.
Éghajlat Az ország éghajlata a nyugati hegységben és az északi területeken szélsőséges, itt még nyáron is fagy, míg a Kaszpi-tenger mentén kellemesnek nevezhető, délen, Lənkəran vidékén szubtrópusi. Tavasz és nyár idején (április közepétől októberig) a hőmérséklet 20-30 °C között ingadozik, míg télen (decembertől márciusig) ennél jóval hidegebb van. Az országban mért legalacsonyabb és legmagasabb hőmérséklet: -33 °C és +46 °C.
Az évi csapadékmennyiség Lənkəran (oroszul és régebbi magyar szóhasználatban Lenkorán) tájon a legmagasabb (1600–1800 mm), az Abşeron-félszigeten (oroszul és régebbi magyar szóhasználatban Apseron) a legalacsonyabb (200–350 mm). Gyakoriak a szélviharok.
Élővilág, természetvédelem A hegységek északi és keleti lejtőit kiterjedt lombos erdőségek fedik, feljebb fenyvesek találhatók, gazdag emlős- és madárvilággal. Az alföldeken száraz sztyep és félsivatagi növényzet uralkodik.Országok lexikona A-Z, 2007
Nemzeti parkjai Nemzeti parkok név megjegyzés kép terület (ha) terület (km2) térkép Zəngəzur Nemzeti Park Nahicseván területén található. Olyan állatok élnek itt, mint a muflon, a bezoárkecske. Ağ göl Nemzeti Park félsivatagos tájon mocsár. A madárvilága nevezetes. Şirvan Nemzeti Park mocsár igen gazdag madárvilággal Hirkan Nemzeti Park erdőiben ritka és ősi fák élnek Altıağac Nemzeti Park lombhullató erdeiben szarvas, medve, róka, hiúz él Abşeron Nemzeti Park Már a szovjet időkben is természetvédelmi terület volt. A Kaszpi-tenger partján félsivatagos vidék. Gazellák, vízimadarak élnek itt, és a Kaszpi-tenger fókái. Şahdağ Nemzeti Park magashegységi park, Azerbajdzsán legmagasabb hegye itt található Göygöl Nemzeti Park itt található az egyik legszebb és legtisztább tó Azerbajdzsánban, a Göygöl-tó Samur-Yalama Nemzeti Park az orosz határ közelében a park legnagyobb része a Kaszpi-tenger partján helyezkedik el; erősen erdős.
Természeti világörökségei Az UNESCO listájára Azerbajdzsánból nem vettek fel természeti tájat.World Heritage Centre - World Heritage List
Történelem bélyegkép|Qobustani sziklarajzok
A név eredete Azerbajdzsán a nevét valószínűleg Atropatész után kapta, aki méd satrapa (kormányzó) volt az általa uralt Atropaténében (a mai iráni Azerbajdzsánban). Az Atropatész név óperzsa eredetű, jelentése „tűzzel védett”, illetve a „tűz országa”. Valószínű, hogy már az időszámítás előtti századokban is látták itt a földből feltörő lángoszlopokat. Ma már tudjuk, hogy földgáz-kitöréseket láttak.
A történelem folyamán számos népcsoport itt telepedett le, így médek, szkíták, perzsák, örmények, görögök, rómaiak, kazárok, oguz törökök, szeldzsuk törökök, mongolok és oroszok is.
Ókor bélyegkép|jobbra|240px|Kaukázusi Albania a 4-6. században
A legrégebbi bizonyíték emberi jelenlétre a késői kőkorból származik, Azykh-barlangban találták, a Quruçay kultúra népe hagyta ránk. Felső paleolitikus és részben moustieri maradványokat találtak Tağlar, Damcili, Zar, Yataq-yeri barlangjaiban, és máshol is. Leylatepe és Sarytepe nekropoliszaiban korsókat találtak beleszáradt borral, ez bizonyítja, hogy a késői bronzkorban szőlőt műveltek errefelé.
Amikor a Kaukázustól délre eső vidéket i. e. 550 körül meghódították az Achaimenidák, a zoroasztrizmus elterjedt a Méd Birodalom e részén. Nagy Sándor halála után a Kaukázus vidékén letelepedtek a szeleukida görögök, akiket végül Róma győzött le végleg. De behatoltak ide a Baktriába szakadt görögök is, és végül a legharciasabbak, a pártusok is. A kaukázusi albánok, akik a ma Azerbajdzsánként ismert terület eredeti lakói voltak, az i. e. 4. században királyságot alapítottak. I. e. 95-67 között a kaukázusi Albánia egy része valószínűleg meghódolt a szomszédos Örményországnak, és Nagy Tigranész birodalmának része lett. Sztrabón szerint a rómaiak és a párthusok megkezdték kiterjeszteni birtokaikat Albániára. Végül egy békeszerződést írtak alá, amiben Albánia független maradt, nem úgy, mint Ibéria és Örményország. Egy római felirat Gobusztánban bizonyítja a Legio XII. Fulminata jelenlétét Domitianus idejében.
Kaukázusi Albánia a Szászánidákig maradt független, majd azok vazallus állama lett 252-ben. Umayr király a 4. században hivatalosan áttért a kereszténységre, államvallássá tette, és Albánia keresztény jellegű állam maradt a 8. századi iszlám hódításig. A Szászánidák és a bizánciak számos hódítási kísérlete ellenére kaukázusi Albánia fennállt a régióban a 9. századig.
Középkor bélyegkép|jobbra|145px|A középkori lovag hadiöltözete
bélyegkép|balra|170px|Mardakan erődje Amikor az iszlám Omajjád Kalifátus legyőzte mind a Szászánidákat, mind Bizáncot, a kaukázusi Albánia vazallus állam lett. A Dzsavan Sir herceg vezette keresztény ellenállást 667-ben nyomták el. Az Abbászida Kalifátus lehanyatlása után a mai Azerbajdzsán területe különböző dinasztiák harctere lett: egymást váltották a szalaridák, a szadzsidák, a saddaditák, a ravvadidák és a bújidák. A 11. század elején a terület fokozatosan a Közép-Ázsia felől benyomuló szeldzsuk törökök kezére került. Az első az oguz dinasztiák közül a gaznavida dinasztia volt, amely 1030 körül elfoglalta a mai Azerbajdzsán nagy részét.
A szeldzsukok birodalmában a helyi hatalmat atabégek gyakorolták, akik elméletileg a szeldzsuk szultán vazallusai voltak, a gyakorlatban maguk uralkodtak. A szeldzsuk török uralom idején helyi költők, például Nizámi Gandzsavi és Khagani Sirváni, felvirágoztatták a perzsa költészetet a mai Azerbajdzsán területén. A következő uralkodó dinasztia a Dzsalairida dinasztia volt, akik rövid életű uralmának Timur Lenk vetett véget. A sirvánsahok helyi dinasztiája Timur Lenk birodalmának vazallus állama lett és részt vett Timur háborújában az Arany Horda uralkodója, Toktamis ellen. Timur Lenk halála után két független, rivalizáló állam emelkedett ki: Karakojunlu és Akkojunlu. Akkojunlu szultánja, Uzun Haszan halálakor az egész mai Azerbajdzsán ura volt. Uralmát a sirvánsahok folytatták, akik helyi uralkodóként megőrizték jelentős autonómiájukat 861-től 1539-ig. A sirvánsahokat a szafavidák űzték el. Ez a síita dinasztia a szunnita lakosság körében megkísérelte a síita ágazat elterjesztését Azerbajdzsánban, miközben harcoltak a szunnita Oszmán Birodalom ellen.
Valamivel később, a szafavidák összeomlása után több független kánság emelkedett fel a mai Azerbajdzsánban. Folyamatos háborúskodás után ezeket a kánságokat végül Oroszország olvasztotta be. A türkméncsáji szerződésben a Perzsa Birodalom elismerte Oroszország szuverenitását a Jereváni Kánság, a Nahicseváni Kánság, valamint a Tális Kánság maradványai felett.
Az első függetlenség és szovjet Azerbajdzsán bélyegkép|jobbra|250px|Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság, 1918–1920 Amikor az Orosz Birodalom összeomlott az első világháborúban, Azerbajdzsán Örményországgal és Grúziával együtt része lett a rövid életű Transzkaukázusi Demokratikus Szövetségi Köztársaságnak. Amikor 1918 májusában a szövetség feloszlott, Azerbajdzsán kikiáltotta a független Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaságot. Ez volt az első demokratikus parlamentáris köztársaság a muszlim világban, de mindössze 23 hónap után a szovjet 11. hadsereg felszámolta 1920 áprilisában. A bolsevikok Bakuban kiáltották ki az Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaságot 1920. április 28-án.
1922-ben Azerbajdzsán, Örményországgal és Grúziával együtt, része lett a Transzkaukázusi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaságnak, amely maga az újonnan alapított Szovjetunió tagállama volt. 1936-ban feloszlatták a Transzkaukázusi Köztársaságot és az Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaság egyike lett a Szovjetunió 12 (1940-től 15) tagállamának.
Az 1940-es években Azerbajdzsán látta el olajjal a Szovjetuniót. Majdnem 600 000 azerbajdzsáni harcolt a fronton a náci Németország ellen. Az Edelweiss hadműveletben Adolf Hitler megpróbálta elfoglalni a kaukázusi olajmezőket és Bakut, de minden támadását visszaverték. A németek komoly, de nagyrészt eredménytelen erőfeszítéseket tettek emigráns azeri politikusokkal való együttműködés kialakítására. Körülbelül 50, de lehetséges, hogy 70 ezer azeri a németek oldalára állva a szovjetek ellen harcolt, főleg az ún. Azeri Légió soraiban.Ailsby, Christopher (2004): Hitler's renegades. Foreign nationals in the service of the Third Reich. Staplehurst: Spellmount. . 123. o. Ez az egység súlyos háborús bűncselekményeket követett el Lengyelországban, ahol több tízezer civilt mészárolt le.War crime SS Azerbaijan in Poland in 1944 (Art-A-Tsolum)
Az új független Azerbajdzsán bélyegkép|155px|İlham Heydər oğlu Əliyev államfő