Schermann Adolf (Tétény, 1842. május 17. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. április 27.)Schermann Adolf dr. meghalt (1904. április 29.) Magyar Nemzet, 23. évfolyam, 102. szám orvos, Budapest tisztifőorvosa. Vágó Márta írónő nagyapja.
Élete Schermann Márkus és Lőwy Teréz zsidó családban született fia. Középiskoláit a budapesti piarista és állami gimnáziumban, egyetemi tanulmányait pedig Pesten és külföldön végezte. 1867-ben Bécsben nyert orvosi oklevelet és gyakorló orvosként Budapesten telepedett le, ahol 1872-ben és 1873-ban mint hatósági koleraorvos működött. 1878-ban tisztifőorvosi szaksegéddé, majd 1894-ben tisztifőorvos-helyettessé nevezték ki. 1897. december 29-én Gebhardt Lajos nyugalomba vonulását követően a székesfővárosi törvényhatósági bizottság megtette a főváros új tisztifőorvosává. Tagja volt a székesfőváros törvényhatósági bizottságának, valamint a közegészségügyi bizottmánynak. 1892-ben Gerlóczy Károly alpolgármesterrel megalapította a Fertőtlenítő Intézetet. Az 1893-as kolerajárvány után megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét. 1899 decemberében kinevezték az Országos Közegészségügyi Tanács rendkívüli tagjává. A Galilei szabadkőműves páholy tagja volt.
Magánélete Első felesége Schmalbach Leontin (1849–1893)Schermann Adolfné elhunyt (1893. július 15.) Nemzet, 12. évfolyam, 3908. szám volt, második felesége 1903. február 17-től Stern Karolina.
Gyermekei
Schermann Emma (1872–1944) a holokauszt áldozata. Férje Gerő Károly (1855–1904) színműíró, színházi titkár volt. Schermann Vilma (1875–1944) a holokauszt áldozata. Férje Vágó József (1877–1948) közgazdasági író, újságíró volt. Schermann Etel (1877–1944) a holokauszt áldozata. Első férje Keményffy Gyula (1871–1931) orvos volt, akitől elvált. Második férje Szegő Elemér (1880–1939) újságíró volt.
Unokamenye Bródy Lili írónő.
Munkája
Test- és egészségtan középiskolák, tanítók, szülők és a művelt közönség használatára. Budapest, 1876. (Ism. Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, Néptanítók Lapja 1877. 143. l., 2. javított kiadás... 3. javított kiadás, számos a szövegbe nyomott ábrával, 1886. 4. javított kiadás 1891., 5. javított kiadás 1896., 6. javított kiadás 1899., 7. kiadás. 1903. Budapest)
Jegyzetek
Források
Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001.
Kategória:Magyar orvosok Kategória:1842-ben született személyek Kategória:1904-ben elhunyt személyek Kategória:Magyarországi szabadkőművesek