Baróti József, 1904-ig Brüll,Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 102920/1904. Forrás: MNL-OL 30789. mikrofilm 1689. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1904. év 4. oldal 7. sor névváltozata: Baróthy (Felsőpakony, 1886. november 23. – Budapest, Erzsébetváros, 1940. december 9.)Gyászjelentése (1940. december 10.) Magyar Nemzet, 3. évfolyam, 265. szám magyar színész, színházi rendező.

Élete Brüll Mór (1852–1906) morvaországi születésű gazdász és Weisz Irma (1859–1942) fia. 1908-ban végezte el a Színiakadémiát. A kolozsvári Nemzeti Színházban kezdte pályáját, ahol Fényes Samu Kurucz Feja Dávid című történelmi drámájában mutatkozott be. 1909–10-ben Szabadkán, 1910–11-ben Munkácson, 1911-től 1914-ig Szegeden működött. Az első világháború alatt főhadnagyi rangot ért, és többször megsebesült. Három évre orosz hadifogságba esett, s ott magyar színtársulatot szervezett. 1918-ban visszaszökött Magyarországra, s a következő évben a Madách Színházhoz szerződött. 1920–1921-ben Kaposváron rendezett, majd a Belvárosi Színházhoz szerződött. 1921-ben a Délutáni Kabaréban szerepelt. 1922–1923-ban ismét a Belvárosi Színházban dolgozott, ezúttal főrendezőként, de fellépett 1923-ban a Magyar Színházban is. 1924-tól 1927-ig ismét a szegedi társulat tagja lett. 1928-ban a Magyar Színházban, majd 1928 és 1932 között az Új Színházban lépett fel. 1930-ban a Magyar Színházban is színpadra lépett. 1932-től 1939-ig a Belvárosi Színház színésze és rendezője volt. Az Országos Színészegyesületben hosszú ideig tanácsosként működött. Szobrászművészként is tevékenykedett. Pályája kezdetén drámai hős-, később jellemszerepeket alakított. Halálát szívroham okozta.

Magánélete Házastársa Csillag Olga (1896–1957) volt, Stern Ignác Nátán és Herskovits Szeréna lánya, akit 1922. augusztus 6-án Budapesten, az Erzsébetvárosban vett nőül. 1920-ban áttért az evangélikus vallásra.

Szerepei

Színházi szerepei

Shylock (Shakespeare: A velencei kalmár) Lear király (Shakespeare: Lear király) Harpagon (Molière: A fösvény) Peer Gynt (Ibsen: Peer Gynt) Dr. Konstantinovics (Meller Rózsi: Írja hadnagy) Mephisto (Goethe: Faust) II. József (Szomory Dezső: II. József) Solness (Ibsen: Solness építőmester)

Filmszerepei

A száműzött (1920) Ítél a Balaton (1932) - pap Rákóczi induló (1933) – mentőorvos Az iglói diákok (1934) – számtantanár Szent Péter esernyője (1935) – Bozóky bácsi, pedellus Az új földesúr (1935) – statiszta a Cabinet Noir-nál Barátságos arcot kérek! (1935) – Bíró Ferenc, vendég az estélyen Café Moszkva (1935) – orosz tiszt Fizessen, nagysád! (1937) – id. Müller, malomtulajdonos Háromszázezer pengő az utcán (1937) – rendőr Az ember néha téved (1937) – tanár az érettségi banketten

Művei

A maszkírozás művészete

Jegyzetek

Források

Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969. Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994. Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. Budapest, Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929. Életrajza a Hangosfilm oldalán

Kategória:Magyar színészek Kategória:Magyar színházrendezők Kategória:1886-ban született személyek Kategória:1940-ben elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek