Ábrahám Kálmán (Budapest, 1931. június 27. – Budapest, 1998. február 22.) magyar gépészmérnök, egyetemi tanár, miniszter, politikus. Az MTA Közlekedéstudományi Bizottsága tagja, a Közlekedéstudományi Egyesület elnökségi tagja (1973-tól), a Balatoni Intézőbizottság elnöke (1974-től), a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ), az Országos Műszaki Fejlesztő Bizottság (OMFB) Plénuma, az Országos Közművelődési Tanács tagja volt. 220px|bélyegkép|Sírja a Farkasréti temetőben (20/2-1-354). Életpályája 1945–1946 között a Csepel Művek munkása volt. 1946–1949 között az ÁFORT munkatársa volt. 1949–1950 között az Országos Vízügyi Hivatal műszaki rajzolója volt. 1950–1954 között a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumban technikus, 1954–1958 között mérnök és osztályvezető főmérnök volt. 1954-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán. 1958–1964 között az Út- és Vasúttervező Vállalat (UVATERV) Magasépítési Iroda irodavezetője, 1964–1970 között szakági főmérnöke és műszaki igazgatója volt.

1960-ban az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen gazdasági mérnöki oklevelet szerzett. 1962-ben doktorált a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME). 1970–1974 között a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium közúti főosztályvezetőjeként tevékenykedett. 1971–1981 között a BME címzetes egyetemi docense, 1981-től címzetes egyetemi tanára volt.

1974. március 17. és 1977. június 24. között a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium államtitkára volt. 1976-ban elvégezte az MSZMP Politikai Főiskoláját. 1977. június 24. és 1984. június 27. között a Lázár-kormány építésügyi és városfejlesztési minisztereként dolgozott.

1980–1985 között Zalaegerszeg országgyűlési képviselője volt, majd 1984–1987 között az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke és államtitkára lett. 1985–1989 között a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, 1987–1989 között a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium államtitkára, 1989–1991 között pedig a Környezetgazdálkodási Intézet főigazgatója volt. 1991-ben nyugdíjba vonult.

Családja Szülei: Ábrahám Kálmán géplakatos és Bodnár Mária voltak. 1953-ban házasságot kötött Földi Máriával. Egy lányuk született: Mária (1954). Unokái Konkoly Balázs (1973), Miklós (1975).

Sírja a Farkasréti temetőben található (20/2-1-354).

Művei A gépjármű forgalmitelep optimális nagyságának – kapacitásának – megállapítására alkalmas gazdasági tervezési módszer elvi felépítése. Gazdasági mérnöki szakdolgozat (Budapest, ÉKME, 1960) A gépkocsiforgalmi telepek létesítésének időszerű problémái (tanulmány; Az UVATERV kiadványa, Budapest, 1961) A gépjármű-közlekedés létesítményeinek tervezése (Közlekedéstudományi Szemle, 1963) A műszaki tervezés gazdaságossága a gépjármű-közlekedés létesítményeinél (ÉKME Tudományos Közleményei, 1964) Garázsok, szervizek, javítóüzemek (Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1967) Karbantartás–javítás 1. Gépjárművek karbantartás (Nádasi Antallal; Budapest, Tankönyvkiadó, 1968) Javító és fenntartó műhelyek műszaki-gazdasági tervezése (Egyetemi jegyzet; Budapest, 1968) Közlekedési javító és fenntartó létesítmények műszaki-gazdasági tervezése (Budapest, Tankönyvkiadó, 1969) Közlekedési épülettervezés (Műszaki Tervezés, 1969) A budapesti metró (Budapest, 1969) Közúti üzemi létesítmények (Közlekedéstudományi Szemle, 1970) Közutaink állapota, aktuális problémái (Mélyépítéstudományi Szemle, 1970) A közutak szerepe a személyszállítás színvonalának emelésében (Közlekedéstudományi Szemle, 1972) A magyar autópálya-hálózat. Az első autópálya Budapest–Székesfehérvár közötti szakaszának üzembe helyezése (Közlekedéstudományi Szemle, 1973) Gépjárművek üzeme. I–II. kötet (Egyetemi jegyzet; Budapest, 1973–1977) A közlekedésépítés 30 éve (Mélyépítéstudományi Szemle, 1975) Utak (Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1976) A közlekedés és a hírközlés fő feladatai az V. ötéves tervben (Vezetéstudomány, 1976) A közlekedés környezetvédelmi eredményei és feladatai (Közlekedéstudományi Szemle, 1977) A közúti közlekedés kézikönyve. I–II kötet. (Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1978–1979) A magyar–szovjet műszaki–gazdasági kapcsolatok 30 éve az építésügy területén (Magyar Építőipar, 1979) Az építésügy fejlődése és a társadalmi követelmények (Társadalmi Szemle, 1979) A települések fejlődésének hazai problémái. Vitaindító előadás. Elhangzott az MTA kerekasztal-konferenciáján, 1981. november 30-án. (Budapest, 1981) Metró kézikönyv. Tervezés, építés, üzemeltetés (Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1982) Környezetkárosodás – környezetvédelmi feladatok. A falu (1985) A környezetvédelem és a tanácsok (Állam és igazgatás, 1986) Az állam feladatai és lehetőségei a környezetvédelemben (Társadalmi Szemle, 1986) Környezetünk jövője; Bp., Kossuth, 1986 (Távlatok)

Díjai Munka Érdemérem (1956) Szocialista Munkáért Érdemérem (1961) Munka Érdemrend (1963; ezüst, 1967 és 1970; arany, 1977) Haza Szolgálatáért (arany, 1972) Tengerész Henrik Érdemrend nagykeresztje (Portugália, 1982)

Források Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda 1996, Biográf Kiadó, 1997. Névpont.hu

Jegyzetek

További információk Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Kar. 1951–1971. Sajtó alá rendezte: Lévai Zoltán. (Budapest, 1972)

Kategória:1931-ben született személyek Kategória:1998-ban elhunyt személyek Kategória:Magyarországi politikusok Kategória:Magyar gépészmérnökök Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Országgyűlési képviselők (1980–1985) Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek