A Kínai Császárság i. e. 221-ben jött létre Csin Si Huang-ti hódításaival. Addig Kelet- és Északkelet-Kína különböző törzseinek különböző kiterjedésű és szervezetű államai alkották a mai Kína területén lévő ősi királyságokat. Az i. e. 221 előtti államok nem azonosak Kínával, hanem előzményei annak. A közös ezekben az államokban az, hogy már az i. e. 3. évezredben valószínűleg a mai kínai nyelv ősét beszélték az itt élők. (A rokonsági fokok mindig az elődre vonatkoznak.)
Az első legendás uralkodók
<center>uralkodónév név<center>posztumusz név<center>uralkodási idő<center>pinjin<center>magyaros<center>kínai<center>pinjin<center>magyaros<center>kínaiNǚwāNü-va女媧YǒucháoJu-csao有巢SuìrénSzuj-zsen燧人ShénnóngSen-nung神農Wǔgǔ XiāndìVu-ku Hszien-ti五谷先帝5000 évPángǔPan-ku盤古FúxīFu-hszi伏羲i. e. 2852–2737YándìJen-ti炎帝Yáng Tóu ShānJang Tou-san羊頭山i. e. 2737–2699HuángdìHuang-ti黃帝Xuān Yuán ShìGōng SūnYǒu Xióng ShìHszüan Juan-siKung-szunJu Hsziung-si軒轅氏公孫有熊氏i. e. 2699–2588ShǎohàoSao-hao少昊XuánxiāHszüan-hszia玄囂i. e. 2587–2494ZhuānxūCsuan-hszü顓頊GāoyángKao-jang高陽i. e. 2490–2413Dì KùTi Ku帝嚳Gāo XīnshìKao Hszin-si高辛氏i. e. 2412–2343Dì ZhìTi Cse帝摯Qīng YángshìCsing Jang-si青陽氏i. e. 2343–2333YáoJao堯Yī QíTáo TángFàng XūnTáng YáoJi-csiTao-tangFang-hszünTang-jao伊祁陶唐放勳唐堯i. e. 2333–2234Dì ShùnTi Sun帝舜ZhònghuáDàshùnYúshùnCsung-huaTa-sunJü-sun重華大舜虞舜i. e. 2233–2184DàyǔTa-jü大禹i. e. 2183–2177
Hszia-dinasztia (i. e. 21. század – i. e. 1600) A az első uralkodóház a Sárga-folyó völgyében, amelyről a kínai krónikák beszámolnak. <center>uralkodási név<center>személynév<center>mai számítások szerint<center>hagyományosan<center>megjegyzés<center>pinjin<center>magyaros<center>kínai<center>pinjin<center>magyaroskínaiDà YǔTa-jü大禹YǔJü禹i. e. 22–21. századi. e. 2205–2147<small>Lásd a mitikus királyoknál, a kronológia végig bizonytalanXià QǐCsi夏啓QǐCsi啓 / 启8–9 évi. e. 2146–2117<small>Jü fia.Tài KāngTaj Kang太康KāngKang康i. e. 2117–2088<small>Hszia Csi fiaZhòng KāngCsung Kang仲康KāngKang康i. e. 2088–2075<small>Taj Kang testvéreDì XiāngHsziang帝相XiāngHsziang相i. e. 3–2. évezredfordulója előtt28 évnél többi. e. 2075–2047<small>Csung Kang fia<center>négy évtizednyi interregnumi. e. 2. évezredvégei. e. 2047–2007<small>Han Cso és fiai lázadásaShào KāngSao Kang少康SìSzi姒20–21 évi. e. 2007–1985<small>Hsziang fiaZhùCsu杼 17 évi. e. 1985–1968<small>Sao Kang fiaHuáiHuaj槐26 / 44 évi. e. 1968–1924<small>Csu fiaMángMang芒 18 / 33 évi. e. 1924–1906<small>Huaj fiaXièHszie泄 / 洩25 évi. e. 1906–1890<small>Mang fiaBù JiàngPu Csiang不降JiàngCsiang降59 évi. e. 1890–1831<small>Hszie fiaJiōngCsiung扃21 évi. e. 1831–1810Yǐn JiǎJin Csia胤甲YǐnJin胤21 évi. e. 1810–1789<small>Csiung fiaKǒng JiǎKung Csia孔甲31 évi. e. 1789–1758GāoKao皋11 évi. e. 1758–1747<small>Kung Csia fiaHòu JìngHou Csing后敬FāFa發19 évi. e. 1747–1728<small>A taj-hegyi földrengés alapján i. e. 1831 körül uralkodottXià JiéCsie夏桀Lǔ GuǐLu Kuj履癸i. e. 1675 / 1600i. e. 1728–1675<small>A mingtiaói csatában a sangok legyőzték
Sang-dinasztia (i. e. 1600–1046) A a megdöntésével jutott hatalomra, majd a váltották fel őket. A dinasztia ig, a legendás „sárga császárig” vezette vissza családfáját.
<center>személynév<center>uralkodói név<center>jóslócsont-név<center>megjegyzés<center>pinjin<center>magyaros<center>kínai<center>pinjin<center>magyaros<center>kínai<center>pinjin<center>magyaros<center>kínai<center> ELŐDÖKHuáng DìHuang-ti黃帝A „Sárga Császár”Xuán XiāHszüan Hszia玄囂Jiǎ JíCsia Csi蟜極Gāo XīnKao Hszin高辛QìXieCsiHszie契禼Shàng JiǎSang Csia上甲Zhāo MíngCsao Ming昭明Xiāng TǔHsziang Tu相土Chāng RuòCsang Zso昌若Cáo YǔCao Jü曹圉MíngMing冥ZhènCsen振Wáng HàiVang Haj王亥WēiShàng Jiǎ WēiVejSang-csia Vej微上甲微Shàng JiǎSang Csia上甲Bào DīngPao Ting報丁Bào YǐPao Ji報乙Bào BīngPao Ping報丙Zhǔ RénCsu Zsen主壬Shì RénSi Zsen示壬Zhǔ GuǐCsu Kuj主癸Shì GuǐSi Kuj示癸<center>személynév<center>uralkodói név<center>jóslócsont-név<center>uralkodott<center>székhely<center>megjegyzés<center>pinjin<center>magyaros<center>kínai<center>pinjin<center>magyaros<center>kínai<center>pinjin<center>magyaros<center>kínai<center>pinjin<center>magyaros<center> URALKODÓKZǐ LǚCe Lu子履Dà YǐTiān YǐTa JiTian Ji大乙天乙Chéng TāngWǔ TāngCseng TangVu Tang成汤武汤1675–1646(1766–17541754–1742)BoShangyiPoSangji<small>Tài DīngTaj Ting太丁Dà DīngTa Ting大丁mh. 1645(17531741)BoPoZǐ ShèngCe Seng子勝Wài BǐngVaj Ping外丙Bǔ BǐngPu Ping卜丙2–3 év<small>Tang uralkodásával egy időbenZǐ YōngCe Jung子庸Zhōng RénCung Zsen中壬Nán RénNan Zsen南壬4 év<small>Tang uralkodásával egy időbenZǐ ZhìCe Cse子至Tài JiǎTaj Csia太甲Tà JiǎTài ZōngTa CsiaTaj Cung大甲太宗12/23 évXuànHszüan绚Wò DīngVo Ting沃丁Qiāng DīngCsiang Ting羌丁19 évZǐ BiànCe Pien子辨Tài GēngTaj Keng太庚Dà GēngXiǎ GēngTài KāngXiǎ KāngTa KengHszia KengTaj KangHszia Kang大庚小庚太康小康太甲5 évZǐ GāoCe Kao子高Xiǎo JiǎHsziao Csia小甲17 évZǐ DiànZǐ ZhouCe TienCe Csou子佃子伷Yōng JǐJung Csi雍己Lǔ: JǐLu Csi呂己12 évZǐ MìZǐ ZhouCe MiCe Csou子密子伷Tài WùDà WùZhōng ZōngTaj VuTa WuCsung Cung太戊大戊中宗Tiān WùZǔ WùTien VuCu Vu天戊祖戊75 évLǔ JǐLu Csi呂己<small>jóslócsontokon fennmaradt név, talán Jung Csivel azonosZǐ ZhuāngCe Csuang子庄Zhōng DīngCsung Ting仲丁Sān Zǔ DīngSzan-cu Ting三祖丁9 évAoZǐ FāCe Fa子发Wài RénVaj Zsen外壬Bǔ RénPu Zsen卜壬10 évAoZǐ ZhěngCe Cseng子整Hé Dǎn JiǎHo-tan Csia河亶甲Jiān JiǎCsien Csia戔甲9 évXiangHsziangZǐ TéngCe Teng子滕Zǔ YǐZhōng ZōngGāo ZǔCu JiCsung CungKao Cu祖乙中宗高祖Xià YǐRù YǐHszia JiZsu Ji下乙入乙19 évGengKengZǐ DànCe Tan子旦Zǔ XīnCu Hszin祖辛 4 évBiPiZǐ YúCe Jü子逾Wò JiǎKāi JiǎVo CsiaKaj Csia沃甲開甲Qiāng JiǎLóng JiǎCsiang CsiaLung Csia羌甲龍甲5 évZǐ XīnCe Hszin子新 Zǔ DīngCu Ting祖丁Xiǎ DīngSì Zǔ DīngHszia TingSze-cu Ting 小丁四祖丁9 évGèngKeng更Nán GēngNán KāngNan KengNan Kang南庚南康Zǔ GēngCu Keng祖庚6 évBiYanPiJenHéHo和Yáng JiǎHé JiǎJang CsiaHo Csia陽甲和甲 / 魺甲Xiàng JiǎKǒu JiǎFù JiǎZǔ JiǎHsziang CsiaKou CsiaFu CsiaCu Csia象甲口甲父甲祖甲4 évYanJenXúnHszün旬Pán GēngPan Keng盤庚Fù GēngZǔ GēngSān Zǔ GēngFu KengCu KengSzan-cu Keng父庚祖庚三祖庚1401–1373YanShāngJenSang<small>az első történeti királySòngSzung子颂Xiǎ XīnHsziao Hszin小辛Fù XīnÉr Zǔ XīnFu HszinEr-cu Hszin父辛二祖辛1373–1353ShāngSangLiǎnLien敛 / 歛Xiǎ YǐHsziao Ji小乙Fù YǐXiǎ Zǔ YǐHòu Zǔ YǐFu JiHszia-cu JiHou-cu Ji父乙小祖乙后祖乙1352–1325Zǐ ZhāoCe Csao子昭Wǔ DīngGāozōngVu TingKao-cung武丁高宗Fù DīngZǔ DīngHòu Zǔ DīngDì DīngFu TingCu TingHou-cu TingTi Ting父丁祖丁后祖丁帝丁1324–1266(1238–1180)Zǔ JǐXià JǐCu CsiHszia Csi祖己Fù JǐXiōng JǐXiǎ WángZhōng JǐFu CsiHsziung CsiHszia VangCsung Csi父己兄己小王中己YàoJao曜Zǔ GēngZǔ KāngCu Keng祖庚祖康Fù GēngXiōng GēngFu KangHsziung Keng父庚兄庚1265–1259(1179–1173)ZàiCaj載 Zǔ JiǎDì JiǎCu CsiaTi Csia祖甲帝甲Fù JiǎFu Csia父甲1258–1226(1172–1140)XiānHszian先 Lǐn XīnFéng XīnLin HszinFeng Hszin廩辛馮辛Sān Zǔ XīnFù XīnXiōng XīnSzan-cu HszinFu HszinHsziung Hszin三祖辛父辛兄辛1225–1220(1140–1139)Xiā / ÁoHszia / Ao嚣Gēng DīngKāng DīngKang Ting庚丁康丁Fù DīngGēng Zǔ DīngFu TingKang-cu Ting父丁庚祖丁1219–1199(1139–1130)QūCsü瞿Wǔ YǐVu Ji武乙Fù YǐWǔ Zǔ YǐFu JiVu-cu Ji父乙武祖乙1198–1195(1129–1095)ShangHebeiSangHopejTuōTo托Wén DīngTài DīngDà DīngVen TingTaj TingTa Ting文丁太丁大丁Fù DīngWén Wǔ DīngFu TingVen-vu Ting父丁文武丁13 évYinJinXiànHszian羡Dì YǐTi Ji帝乙9 évShòuZhòu WángSouCsou Vang受紂王Dì XīnTi Hszin帝辛1098–1046Jī ZǐCsi-ce箕子<small>Kodzsoszon alapítójaa hagyomány szerint<center>személynév<center>uralkodói név<center>jóslócsont-név<center>uralkodott<center>székhely<center>megjegyzés<center>pinjin<center>magyaros<center>kínai<center>pinjin<center>magyaros<center>kínai<center>pinjin<center>magyaros<center>kínai<center>pinjin<center>magyaros
Csou-dinasztia (i. e. 1046–256) A i. e. 1046–256 között uralkodott. A hagyományos felosztás két szakaszra osztja: (nyugati, i. e. 1046–771); (keleti, i. e. 770–256/249). Az utóbbi szintén két szakaszra oszlik: tavasz és ősz korszak (i. e. 770–476); hadakozó fejedelemségek kora (i. e. 475–256/249).
A hadakozó fejedelemségek kora i. e. 221-ben ért véget, amikor legyőzte az összes vetélytársát és egyeduralkodó lett Kínában.
<center>személynév<center>uralkodói név<center>uralkodott<center>megjegyzés<center>pinjin<center>magyaros<center>kínai<center>pinjin<center>magyaros<center>kínai<center> (西周 nyugati Csou) i. e. 1046–771Jī FāCsi Fa姬發Wǔ WángVu Vang武王i. e. 1046–1043<small>Jī SòngCsi Szung姬誦Chéng WángCseng Vang成王i. e. 1042–1021<small>Fia.Jī ZhāoCsi Csao姬釗Kāng WángKang Vang康王i. e. 1020–996<small>Fia.Jī XiáCsi Hszia姬瑕Zhāo WángCsao Vang昭王i. e. 995–977<small>Fia.Jī MǎnCsi Man姬滿Mù WángMu Vang穆王i. e. 976–922<small>Fia.Jī Yī HùCsi Ji-hu姬繄扈Gòng WángKong Vang共王i. e. 922–900<small>Fia.Jī JiānCsi Csien姬囏Yì WángI. Ji Vang懿王i. e. 899–892<small>Fia.Jī Pì FāngCsi Pi-fang姬辟方Xià WángHszia Vang孝王i. e. 891–886<small>Mu Vang fia.Jī XièCsi Hszie姬燮Yì WángII. Ji Vang夷王i. e. 885–878<small>I. Ji Vang fia.Jī HúCsi Hu姬胡Lì WángLi Vang厲王i. e. 877–841<small>Fia.<center> kormányzóság (共和) i. e. 841–828<center> folytatásJī JìngCsi Csing姬靜Xuān WángHszüan Vang宣王i. e. 827–782<small>Fia.Jī Gōng ShēngCsi Kung-seng姬宮湦Yōu WángJu Vang幽王i. e. 781–771<small>Fia.<center> (東周 keleti Csou) i. e. 770–249Jī Yí JiùCsi Ji-csiu姬宜臼Píng WángPing Vang平王i. e. 770–720<small>Fia.Jī LínCsi Lin姬林Huán WángHuan Vang桓王i. e. 719–697<small>Unokája.Jī TuóCsi To姬佗Zhuāng WángCsuang Vang莊王i. e. 696–682<small>Fia.Jī Hú QíCsi Hu-csi姬胡齊Xī WángHszi Vang僖王i. e. 681–677<small>Fia.Jī LangCsi Lang姬閬Huì WángI. Huj Vang惠王i. e. 676–652<small>Fia.Jī ZhèngCsi Cseng姬鄭Xiāng WángHsziang Vang襄王i. e. 651–619<small>Fia.Jī Rén ChénCsi Zsen-csen姬壬臣Qǐng WángCsing Vang頃王i. e. 618–613<small>Fia.Jī BānCsi Pan姬班Kuāng WángKuang Vang匡王i. e. 612–607<small>Fia.Jī YúCsi Jü姬瑜Dìng WángTing Vang定王i. e. 606–586<small>Fivére.Jī YíCsi Ji姬夷Jiǎn WángCsien Vang簡王i. e. 585–572<small>Fia.Jī Xiè XīnCsi Hszie-hszin姬泄心Líng WángLing Vang靈王i. e. 571–545<small>Fia.Jī GuìCsi Kuj姬貴Jǐng WángI. Csing Vang景王i. e. 544–521<small>Fia.Jī MěngCsi Meng姬猛Dào WángTao Vang悼王i. e. 520<small>Fia.Jī GàiCsi Kaj姬丐Jǐng WángII. Csing Vang敬王i. e. 519–476<small>Fivére.Jī RénCsi Zsen姬仁Yuán WángJüan Vang元王i. e. 475–469<small>Fia.Jī JièCsi Csie姬介Zhēn Dìng WángCsen-ting Vang貞定王i. e. 468–442<small>Fia.Jī Qù JíCsi Csü-csi姬去疾Āi WángAj Vang哀王i. e. 441<small>Fia.Jī ShūCsi Su姬叔Sī WángSze Vang思王i. e. 441<small>Fivére.Jī WéiCsi Vej姬嵬Kǎo WángKao Vang考王i. e. 440–426<small>Fivére.Jī WǔCsi Vu姬午Wēi Liè WángVej-lie Vang威烈王i. e. 425–402<small>Fia.Jī JiāCsi Csia姬驕Ān WángAn Vang安王i. e. 401–376<small>Fia.Jī XǐCsi Hszi姬喜Liè WángLie Vang烈王i. e. 375–369<small>Fia.Jī BiǎnCsi Pien姬扁Xiǎn WángHszien Vang顯王i. e. 368–321<small>Fivére.Jī DìngCsi Ting姬定Shèn Jìng WángSen-csing Vang慎靚王i. e. 320–315<small>Fia.Jī YánCsi Jen姬延Nǎn WángNan Vang赧王i. e. 314–256<small>Fia. Huì WángII. Huj Vang惠王i. e. 255–249<small><center>pinjin<center>magyaros<center>kínai<center>pinjin<center>magyaros<center>kínai<center>uralkodott<center>megjegyzés<center>személynév<center>uralkodói névA kínai történelem első általánosan elfogadott dátuma a kormányzóság kezdete. Minden ezt megelőző dátum viták tárgyát képezi. Az itt megadott, tájékoztató jellegű dátumok A „ kronológia tanulmány” című munkában jelentek meg, melyet a kínai kormány támogatását élvező történészek 2000-ben publikáltak.A család nemesei t Nan jogos örökösének kiáltották ki, miután fővárosukat, ot térdre kényszerítették a erők. A ellenállás nem tartott ki sokáig, így leggyakrabban Nant tekintik a dinasztia utolsó uralkodójának.
Csin-dinasztia (i. e. 221–207) A i. e. 221–207 között uralkodott. <center>N<center>személynév<center>uralkodói név<center>élt<center>uralkodott<center>megjegyzés<center>pinjin<center>magyaros<center>kínai<center>pinjin<center>magyaros<center>kínai1.Yíng ZhèngJing Cseng嬴政Qín Shǐ HuángdìCsin Si Huang-ti秦始皇帝i. e. 260.2.7.–210.8.10.i. e. 221–210.8.10.<small>Az Első Császárként is emlegetett uralkodó, aki első ízben egyesítette Kínát. Már i. e. 246-tól Csin uralkodója.2.Yíng Hú HàiJing Hu-haj嬴胡亥Qín Èr Shì HuángdìCsin Er Si Huang-ti秦二世皇帝i. e. 230.10.29.–207.10.1.i. e. 210.X.–207.10.1.<small>Fia.3.Yíng Zi YīngJing Ce-jing嬴子嬰i. e. 240.–206.1.i. e. 207.10.1.–11.17.<small>Si Huang-ti unokája. Nem volt császár, mint a két elődje, csak királyi címen uralkodott 46 napig.
Han-dinasztia (i. e. 206 – i. sz. 220)