Eőry Ajándok (Budapest, 1946. május 3. – Budapest, 2020. július 11.) biológus, matematikus, orvos, akupunktúrás orvos, a hagyományos kínai orvoslás magyarországi úttörője. Nagy szerepe volt az orvostudomány által áltudománynak tekintett alternatív gyógymódok és a Meridián Torna hazai meghonosításában.Mire jó a meridián torna? - Napi pár perc az egészségért; közli: BioBody elnevezésű egészségportál
Tanulmányai 1964-es felvételt és beiratkozástÁllambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára -3.1.2.-M-34925 /42 és /68 követően az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a Természettudományi Karon nappali tagozaton – az Összehasonlító Élettani Tanszék égisze alatt végzett kutatások eredményeként – 1969-ben szerzett biológusi diplomát a harmadévesen elhatározott témájú, „Az akupunktúrás pontok elektromos ellenállásviszonyai és elektromos ellenállás-térképezése” című szakdolgozattal, ugyanott esti tagozaton 1974-ben alkalmazott matematikusi diplomát szerzett. Végül 1988-as beiratkozás után előbb vendéghallgatóként, majd nappali tagozaton járta ki és végezte el a Semmelweis Egyetemet, ahol 1996-ban vett át orvosi diplomát, míg 2002-ben háziorvosi szakvizsgát tett. Közben a Hagyományos Kínai Orvoslás (HKO) orvosa végzettséget szerzett előbb 1998-ban alapítványi keretek közt, majd 1999-ben a Haynal Imre Orvostovábbképző Egyetemen, végül 2000-ben a Szegedi Tudományegyetemen. Az orvostudomány különböző területein elért eredményei
Több mint ötven éven át foglalkozott hagyományos kínai orvoslással. 1970 óta tagja volt az MTA Biofizikai Társaságának. „Az akupunktúrás pontok bőr-elektromos viszonyai” témában biológus disszertációját summa cum laude védte meg, 1969-ben. Első cikke e tárgyból a Magyar Pszichológiai Szemlében látott napvilágot. Ebben kutatótársaival harminc 16–24 év közti ember teljes testfelületén végzett statikus bőrellenállásmérésük eredményeit közölték: a személyenként felvett 400 mérési pontból 56 különösen alacsony ellenállású, magas vezetőképességű, ún. „aktív” bőrpontot találtak, amelyek megfeleltek a keleti tűgyógyászat nemzetközi nómenklatúrájában (NPM) is szereplő akupunktúrás pontoknak; emellett meghatározták a testfelszín bőrellenállásviszonyait befolyásoló főbb biológiai tényezőket. Ezt követően a növényeken kimért alacsony ellenállású pontokról tartott előadást a Magyar Biológiai Társaság Botanikai Szakosztályában (1971. április 13-án, kivonatolva a Botanikai Szemlében), később infrakamerával detektálta ezen pontok megszúrásakor a növény felmelegedését. Közben matematikusi diplomájával a Nehézipari Minisztérium számítógép-központjában (szoftverfejlesztő) programozóként dolgozott. 1972-ben egyetemi doktori fokozatot szerzett (ELTE TTK).
1973-ban Greguss Pállal kilépett az amerikai nyilvánosság elé az akupunktúra holográfiás modelljével, majd a világon elsőként kidolgozta, és először német nyelven publikálta az akupunktúrás pontok bőrlégzés-mérési módszerét és első eredményeit (AKUPUNKTUR, Theorie und Praxis. 1977. 5:107-112., 5:115). Élen járt – a szovjet Tobiszkóp nyomában – a prototípusában már 1969-ben szabadalmaztatott, majd az 1973-as Budapesti Nemzetközi Vásáron bemutatott, az Orvosi Műszer Szövetkezett által legyártott hazai mérőműszer és diagnosztikai készülék, a bőr idegműködésének és átjárhatóságának széles körű vizsgálatára alkalmas Dermotest (majd a specifikusabb Dermotest III nevű „fényceruza”) kifejlesztésében. Az elektromos pontkereső eszköz határozott fényfelvillanással és csipogással mutatta adott helyen az ellenálláscsökkenést, értéke a műszer skálájáról volt leolvasható; továbbá egy Frenyó Vilmos növényfiziológus professzor (ELTE Növényélettani Tanszék) találmányi módszerével működő gázmintavevővel, a FREWIL-respirométerrel is fel volt szerelve, amely alkalmas volt adott bőrpont (anyagcserefüggő) széndioxid-kibocsátásának – aminek fokozott mértéke szintén megkülönböztető jegye az akupunktúrás pontoknak – rendkívül érzékeny mérésére. Ezen technológiához kapcsolódó laboratóriumi munkáiban – fényterápiás hasznosítási célhoz rendelten – később vizsgálta még kis teljesítményű hélium-neon (szoft)lézer (LHN-1) biostimulációs hatásait is. Elsőként vezette be a bőrellenállás-mérést az idegsérülések regenerációjának nyomkövetésére a kézsebészetben. Az 1970-es évek második felétől dolgozott és dolgozói lakást kapott az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont herceghalmi Állattenyésztési Kutatóintézetében, ahol módja nyílt az akupunktúra állatorvosi alkalmazásáról tapasztalatokat szerezni. 1978 folyamán tudományos főmunkatársként másodállásban dolgozik az MTA gépi szakirodalmi adatbázisok és lekérdezési rendszerek meghonosítását célzó Informatikai programjának előkészítő munkáiban.
1981-ben megvédte kandidátusi értekezését a „Biológiai folyamatok összefüggés-vizsgálatának új biometriai módszere (A path- és a compartment-analízis összekapcsolása)” témakörben (amelynek számos kapcsolódása van az akupunktúra kutatásaihoz), hivatalosan 1982-től szerezve meg a biológiai tudományok kandidátusa címet. A család Budapestre visszaköltözése után a nyolcvanas években a Gyógyszerkutató Intézet Számítástechnikai Osztályán dolgozott tudományos főmunkatársként. 1984 márciusában a Magyar Természettudományi Egyesületek Szövetségének tagegyesületén belül, a Magyar Biofizikai Társaságban – Tigyi József akadémikus indítványára – megszervezte a terület szakembereit tömöríteni és továbbképzést nyújtani hivatott Akupunktúra Munkacsoportot, aminek megalakulása óta és működése 1997 utáni beszüntetéséig titkára volt. Az évtized közepére Eőry Ajándok már többször megfordul Kínában és a biofizikai, számítástechnikai és rendszerszemléletű akupunktúra-kutatás jegyében számítógépes információs rendszert és ehhez a Munkacsoport által forgalmazott nemzetközi programcsomagot dolgozott ki, amely betegséghez kötötten adott részletes ajánlásokat kezelendő bőrpontokra, meghatározva azok anatómiai elhelyezkedését. 1985 októberében már angol nyelvű Nemzetközi Akupunktúra Munkaértekezletet rendeznek Budapesten, évente akupunktúrás továbbképzést szerveznek az Országos Reuma- és Fizioterápiás Intézetben P. J. Pöntinen finn professzor előadásaival, képzési célokra szakirodalmi cikkeket fordítanak, kiadványokat, összefoglalókat sokszorosítanak. A hetvenes évektől kezdődött sikeres amerikai alkalmazás tapasztalatainak példáján és annak felkarolásával az 1980-as évtized közepén az első között tett kezdeményező lépéseket az akupunktúra szenvedélybetegségek, különösen az alkoholizmus gyógyításában való bevezetésére (korai alkalmazási helyek: Alkoholelvonó Intézet Nagyfán, Országos Alkohológiai Intézet Kiskovácsiban működő osztálya). Már ebben az időszakban kutatni kezdte az akupunktúra magyarországi történetét (Feldmann Antal, Szarvasi tűtartó – 102. oldal).
Kimutatta, hogy a bőrlégzés jellegzetesen változik a tűbeszúrást követően kialakuló, terjedő meridiánérzéssel (megjelent franciául az „Acupuncture Informatique” könyv 10. fejezetében, 1986). 1986 őszétől az ekkor kecskeméti székhellyel megalakuló Magyar Természetgyógyászok Tudományos Egyesületének elnöke, majd 1987 decemberben lemond tisztségéről, miután a Budapesti Természetgyógyászok és Egészségvédők Tudományos Egyesülete a titkárává – egyúttal az egyesület Akupresszúra és akupunktúra-szekciója vezetőjévé – választotta. 1988 novemberében a Kínai–Magyar Baráti Társaság Hagyományos Kínai Orvoslás szekciójának elnökeként a Társaság állatorvosi akupunktúra munkacsoportjának létrehozására adott ki felhívást. 1989-ben kínaiul, kínai és amerikai társszerzőkkel 516 oldalas könyve jelent meg: „ACUPUNCTURE MERIDIAN BIOPHYSICS – Scientific Verification of the First Great Invention of China” () címmel a Beijing Press kiadásában.
1988-ban az országos egészségügyi statisztikákra építő megtérülési számításokkal kidolgozott egészségbiztosítási koncepciója szerint a befizető állampolgároknak (35. életévük és a mindenkori nyugdíjkorhatár közötti időszakban) minden olyan év végén visszatérítés járna a biztosító kasszájából, amelyben nem betegedtek meg, az eltelt év során egészségesek tudtak maradni és nem vettek igénybe táppénzt. Elgondolását megküldte az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóságnak és a Hungária Biztosítónak is, de nem talált felkarolásra. Javaslata harminc évvel későbbi megújításának formulázásában az egészségügyi ellátást adott évben igénybe nem vevők válnának jogosulttá az év végén „bónuszra” (pl. egészségügyi hozzájárulásuk mérséklésére, nyugdíjkiegészítésre), ha az évente ismételt kontroll-vérkép, -vizeletvizsgálat és -vérnyomásmérés eredményei nem romlottak.
Eőry Ajándok szabadalma állt az 1989-es ősz BNV-jén bemutatkozó "Slank-klipsz" mögött, amit rövidesen forgalmazni is kezdtek a hazai piacon. A fülbevaló jellegű terméket (fülkagyló cimpás részére csiptethető, egyik végén hegyesebb kis műanyag karikát) egy csökkentett kalóriabevitelű (1200 kcal/nap), részletes és többopciós diétás étrend mellé kínálták hathetes kúraidőszakra, hogy a megfelelő fülakupunktúrás pont stimulálásával visszafogja a nyálelválasztást és gyomorsavtermelődést, egyben csillapítsa az éhségérzetet. Emellett népszerűsítette a tenyér reflexzónáit ingerlő kínai csikunggolyókat: a marokra szorítva egymás körül görgethető belülről spirálrúgóval és kisebb golyócskával preparált (jadekőből vagy krómozott acélból készült) két golyó napi félórás tenyérben pörgetése közben vibráció és dallamos hangkibocsátás előidézése mellett fejti ki többirányú terápiás hatását. Előbb a kapilláris-érszűkület pneumatikus frekvenciával való gyógyítása kórházi kísérleti adatainak elemzése, később az infrahanggal történő érgyógyítás szonoterápiás készülékén végzett mérések alapján a kezelések részbeni hatásossága és ígéretessége mellett foglalt állást.
1989. szeptemberben harminc akupunktúrával gyógyított személy fejenkénti 1000 forintos felajánlásával, Eőry Ajándok kuratóriumi elnökségével a hagyományos kínai orvoslás hatásvizsgálatára és tudományos kutatási eredmények alapján való elterjesztésére – csakhamar magyar orvosok hároméves szakirányú továbbképzésére – a Magyar Tudományos Akadémia jóváhagyásával létrehozott, pályázatokból és adományokból fenntartott, nonprofit „Egészség, Biztonság” Alapítvány keretében igyekeztek gyógyító centrumot létrehozni. Előbb egy magánlakásban, majd átmenetileg a Lukács Gyógyfürdő épületében, később Kőbányán a Gyömrői út 101. sz. alatt, egy korábban napközi otthonos bölcsődét-óvodát befogadó épületben rendezték be a „Hagyományos kínai gyógymódok klinikáját” „tíz-egynéhány” fekhellyel. Az Eőry Ajándok által vezetett intézményben – a vezetői hitvallás szerint egyenesen a gyógymód őshazájából – a Kínai Hagyományos Orvoslás Tudományos Akadémiájáról, az északkelet-kínai Harbinból érkező, ösztöndíjasi formában dolgozó és a megállapodás szerint eleinte háromhavonta cserélődő kínai orvosok végezték a hozzájuk fordulók ambuláns gyógykezelését (akupunktúrával, kínai masszázzsal, köpölyözéssel, moxálással, kínai gyógynövényekkel, légzésterápiával, csikungos gyógytornáztatással) és az érdeklődő hazai orvosok továbbképzését, gyakorlati oktatását. Az alapértelmezetten tízalkalmas kúrához a kezelési díjukat a betegek által bevallott jövedelmekhez arányosan állították be, míg munkanélküliek és 4000 forintnál alacsonyabb nyugdíjúak számára – a fenntartó alapítvány kuratóriumának címzett kérelem formai előírásával – az ellátást ingyenessé tették. A gyakorlat alapján a betegek 20-30%-a nem fizetett. Idővel a korábbi Láng Gépgyár angyalföldi, Váci út melletti telepének üzemi rendelőjébe költöztek (a Forgách utcánál).