Šašinovec település Horvátországban, Zágráb főváros Szeszvete városnegyedében. Közigazgatásilag a fővároshoz tartozik.
Fekvése Zágráb városközpontjától légvonalban 15, közúton 23 km-re északkeletre, a Kašina-patak és annak mellékvize a Soblinec-patak mentén, az A4-es autópálya déli oldalán fekszik.
Története A falu zágrábi püspökség birtoka volt. Megemlítik, hogy 1861-ben Šašinovecen Šija Vrh nélkül 40 ház volt, ebből 15 nemeseké (Šija Vrh abban az időben csak 47 lakosú volt). Azt, hogy mikor épült a régi Szentháromság kápolna, nem lehet tudni, de azt feltételezik, hogy 1710 körül építették. Valószínűleg volt egy fából készült, még régebbi kápolna is, mert a jelenlegi toronyban levő harangon az 1643-as évszám van feltüntetve. A kápolna gyönyörű gótikus úrmutatóval (monstrancia) is rendelkezik. A plébánia honlapja szerint talán nem lenne hiba azt állítani, hogy ezt az ősi kápolnát Cerjéből szállították át. 1501-ben ugyanis megemlítik, hogy Cerjében volt egy Szent János evangélistának szentelt fa plébániatemplom. A templom Vinković püspöki vizitátor szerint 1642-ben is létezett. Amikor Cerjében új téglatemplomot kellett építeni a régi fatemplomot átadták Šašinovecnek, mert nyilvánvalóan jó állapotban volt. Valószínűleg az összes felszerelést átadták vele, tehát a harangot és a szentségtartót is, mivel a šašinoveci fakápolnát már 1653-ban említik. A 17. század óta a Sarlós Boldogasszony volt a titulusa.
Az első katonai felmérés térképén „Sassinecz” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Sassinecz vel Sassinovecz” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...582. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Sassinovecz” néven 45 házzal, 419 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 104. o.
1857-ben 445, 1910-ben 528 lakosa volt. Zágráb vármegye Zágrábi járásához tartozott. 1941 és 1945 között a Független Horvát Állam része volt, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 678 lakosa volt.
Népessége Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 445 477 471 465 496 528 532 580 599 567 610 482 551 456 544 678
Nevezetességei A mai kápolnát 1928-ban építették a Szentháromság tiszteletére. 2012-ben Prepeljanić plébános idejében a kápolnát alaposan felújították (új tető, homlokzat, torony, ablakok, bejárati ajtó, a három harang elektromos vezérlése, parkosított környezet). A kápolna belülről felújítást (festés) igényel. A kápolna alapterülete 70 m2.
A Dokšić-Lovriš gazdaságon belül épült kiegészítő épületként egy máig fennmaradt, hagyományos, négyszögletes alaprajzú lakóépület a 20. század elejéről.Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2998. Az épület szimmetrikus elrendezésű, a földszinten két kamrával, amely sekély boltozataival az alagsor szerepét tölti be. A ház felső része vízszintesen egymásra rakott, fűrészelt fagerendákból épült, egyenes vágású sarkokkal. Az emeleten két, kamra méretű (kb. 5 x 5 méretes) szoba található. Mindegyiknek közvetlenül a kiugró, nyitott, tetővel fedett verandáról van bejárata. Az ácsmunka eredeti. A tető nyeregtetős. Megmaradt egy nagyobb tégla istálló 1932-ből, egy disznóól, két kukoricagóré, egy falazott konyha és istálló.
Oktatás A soblineci iskola az 1926-ban Šašinovacban alapított iskola jogutódja. A šašinovaci épület rossz állapota miatt fő tevékenysége az utolsó nyolc évben a popovaci közösségi házban zajlott egészen az 1958/59-es tanévig, amikor a soblineci épület elkészült és megnyitásra került.
Egyesületek DVD Šašinovec önkéntes tűzoltó egyesület
Jegyzetek
Források Zágráb város hivatalos oldala A plébánia honlapja Az általános iskola honlapja
Kategória:Zágráb