Ottakring Bécs XVI. kerülete. Ottakring Hernals, Josefstadt, Neubau, Rudolfsheim-Fünfhaus és Penzing kerületekkel határos.
Földrajza Ottakring Bécs nyugati részén található a Gürtel és a Bécsi-erdő közötti területen. Északról Hernals, keletről Josefstadt és Neubau kerületek, valamint délről Rudolfsheim-Fünfhaus és Penzing kerületek határolják. A kerület legmagasabb pontja a 449 méter magas Gallitzin-hegy.
A kerületre jellemző épületek meglehetősen változatosak: a Gürtel közelében sűrűn lakott a kerület valamint gyárak, üzemek találhatók, míg a Gürteltől kifelé villák és kertes házak találhatók.
A kerület területének 36%-a zöldterület, 45.4%-a beépített. Thaliastraße a kerület legfontosabb és legzsúfoltabb utcája, a kerület 1.23%-át mezőgazdasági területként használják fel. Egykor jelentős szőlőültetvény volt Ottakringben, ami miatt a borászat is kiemelkedő volt.
Történelme Ottakring község Az eredeti Ottakringet 1.000 éve alapították bajor telepesek, akik a Gallitzin-berg egy szűk erdős részét kiirtották, eredetileg Ottakringen az Ottakring nevű patak folyt, ami a mai Ottakringerstrasse, Abelegasse,Thaliastraße, Lerchenfelderstraße , Minoritenplatz nyomvonalán folyt a Duna-csatornába. A "régebbi Ottakring" teljesen megsemmisült az 1683-as Kahlenbergi csata következtében. A falu a patak Bécshez közelebbi szakaszán épült újjá, erre a településre amely 1980-as évekig maradt fenn, hivatkoztak a bécsiek a 19. és 20. század folyamán mint régi Ottakring.
Bécs részeként 1888-ban Ferenc József elrendelte, hogy Bécshez csatolják a város környéki falvakat. Az alsó-ausztriai kormány megszavazta 1890-ben az Eingemeindung der Vororten zu Wien néven a törvény, amellyel lehetővé tették a bővítést. 1892-ben életbe lépett a törvény. A kezdeti ellenállás ellenére Ottakring és Neulerchenfeld községek Bécs 16. kerületéhez csatolták, 106,861 lakossal.
Bécshez csatolása után a kerület lakossága robbanásszerűen megnőtt: 1910-re 177 ezer embert élt Ottakringben, a munkások száma jelentősen megnőtt annak ellenére, hogy nem volt elég munkalehetőség. Ez ösztőnzőleg hatott az iparnak, hogy itt létesítsen gyárakat.
Világháborúk és hatásaik Az első világháború jelentős lakásépítési programok zajlottak le: 1922 és 1934 között 28 Gemeindebau vagyis önkormányzati lakótelep-építés valósult meg, amikkel 4.517 lakás épült meg. Ezek közül a Sandleitenhof telepen 1587 lakás épült, amivel Bécs akkori legnagyobb lakótelepe volt. A gazdasági válság az 1930-as évekre súlyos hatással volt, mintegy 50%-os munkanélküliséget eredményezett.
1934-ben az osztrák polgárháború alatt jelentős bizonytalanságot és harcokat hozott. A helyi lázadók legyőzték az Osztrák Szociáldemokraták militánsait, az épületek viszont sértetlenek maradtak. A Kreitnergassén viszont jelentős harcok dúltak.
A második világháború alatt Bécs légvédelmét a Harmadik Birodalom délkeleti szárnya figyelte, a Gallitzin-hegy melletti Gaugefechtsstandról.
A háború után Ottakring Bécs francia megszállási övezetébe került. A kerület újjáépítése lassan indult csak újjá, a Negerdörfel nyomortelepet lebontották és új lakásokat építettek.
Napjainkban Komoly változást hozott Ottakringnek, hogy 1998-ra meghosszabbították a 3-as metróvonalat a kerületbe, amellyel közvetlen összeköttetést kapott a belvárossal, vonzóvá vált a befektetőknek így a metróállomás környékét rehabilitáltak.
Részei bélyegkép|jobbra|260px|Ottakring Neulerchenfeld Ottakring
Gazdaság Ahogy Ottakringet Bécshez csatolták, úgy az ipar gyorsan megvetette a lábát. 1898-ben a Thaliastrassén dohánygyárat nyitottak meg, más jelentős helyi cégek a közé tartozott a fényképeket gyártó Herlango illetve az ipari gépgyártással foglalkozó Österreichische Industriewerke Warchalowski és Eißler & Co. AG. A kerület legnagyobb munkaadója a textilipar volt. A második világháború után számos ipari létesítményt áthelyeztek más kerületekbe. A kerület mai napig legismertebb cégei az Ottakringer Sörgyár és a Julius Meinl kávépörkölő.
Látnivalók Jubiläumswarte a Gallitzinbergen A wilhelminenbergi kastély Az ottakringi múzeum Ottakringi temető
Képek
Népessége Népességnövekedésforrás: Statistik.atVolkszählung vom 15. Mai 2001. Endgültige Wohnbevölkerung und Bürgerzahl (mit der Bevölkerungsentwicklung seit 1869). Wiener Gemeindebezirk: Wien 16., Ottakring, auf Statistik.at (PDF, 12 kB).
Közlekedés Vasút Az U3-as metróvonalnak Wien Ottakring állomáson van az egyik végállomása.
Fontosabb közutak Flötzersteig Straße (B223: Flötzersteig, Joachimsthalerplatz, Wernhardtstraße, Gutraterplatz, Spetterbrücke, Gablenzgasse; Pfenninggeldgasse és Koppstraße ill. Gablenzgasse) Lerchenfelder Gürtel (B221) Wiener Vororte Straße (B222: Julius-Meinl-Gasse, Lobmeyrgasse, Sandleitengasse, Maroltingergasse)
Híres emberek Michael Häupl, Bécs polgármestere 1993 és 2018 között Johann Schrammel és Josef Schrammel, zenészek Josef Uridil (1895–1962), labdarúgó, edző Josef Weinheber (1892–1945), költő
Jegyzetek
Fordítás
Irodalom Felix Czeike, Walter Lugsch: Studien zur Sozialgeschichte von Ottakring und Hernals. Jugend und Volk, Bécs, 1955 Felix Czeike: Wiener Bezirkskulturführer: XVI. Ottakring. Jugend und Volk, Bécs, 1981, . Christine Klusacek, Kurt Stimmer: Ottakring: vom Brunnenmarkt zum Liebhartstal. Mohl, Bécs, 1983, . Ferdinand Kovarik: 100 Jahre Ottakring bei Wien. Eigenverlag, Bécs, 1991 Carola Leitner (Hg.): Ottakring: Wiens 16. Bezirk in alten Fotografien. Ueberreuter, Bécs, 2006, Alfred Schiemer: Auf Ottakrings Spuren: historische Streifzüge zwischen Gürtel und Gallitzinberg. Ed. Volkshochschule, Bécs, 1999, Friedrich Slezak: Ottakringer Arbeiterkultur: an zwei Beispielen. Slezak, Bécs, 1982, Karl Ziak: Von der Schmelz auf den Gallitzinberg: Gang durch die Gassen meiner Kindheit und durch die Geschichte Ottakrings. Jugend und Volk, Bécs, 1969 Michael Haitszinger, Klaus Prokop: elfsechzig | Ottakring – Mensch & Bezirk. Eigenverlag, Bécs, 2017, .
További információk Ottakring hivatalos weboldala Ottakring auf wien.at
Kapcsolódó szócikk Bécs kerületei
Kategória:Bécs kerületei