A rákosszentmihályi lóvasút első üzemét 1893. szeptember 23-án kezdte, utolsó utasait 1913. június 30-án szállította, a főváros és környékének utolsó előtti lóüzemű közúti vonataként. Az üzemeltetésére alakult részvénytársaság 1893. augusztus 29-én kezdte meg működését és 1915. október 25-én szűnt meg véglegesen.
Története 1891-ben a Csömör községéhez tartozott szentmihályi puszta és az egyre növekvő Almásy Pál-telep lakói számára néhány lelkes polgár kezdeményezte, hogy az 1888-ban megnyílt cinkotai helyiérdekű vasúttal összeköttetést létesítsenek és így az ott lakást megkönnyítsék. A helyi újság (Rákos Vidéke) a lóvasút 10 éves évfordulóján név szerint Borhy Jánost, Csillag Szilárd doktort, Farkas Ignácot és Pálfi Jánost említi. Első közgyűlésüket 1891. január 28-án tartották. További két esztendőbe tellett még, mire a szükséges tőke egybegyűlt, a tervek elkészültek, az engedély megszerezhető volt és a munka elkészült, s így 1893. szeptember 23-án megindult a lóvonat-közlekedés Puszta Szent-Mihályon.14896 - alapszabály módosítás, Központi Értesítő 21. évfolyam, 2. félév 92. szám - 1896. november 8. (online: adtplus.arcanum.hu)Három millió hatvanezer utas, Rákos Vidéke 3. évfolyam 38. szám, library.hungaricana.hu - 1903. szeptember 20.
A lóvasutat működtető Pusztaszentmihályi közúti vasút részvénytársaság alakuló közgyűlését 1892 májusában tartották, amin elfogadták az alapszabály-tervezetet s megválasztották az igazgatóságot és felügyelő bizottságot. A társaságot 1893. augusztus 19-én jegyezték be, szeptemberben kapta meg vonalengedélyét – előbb ekkortól számított 30 évre, majd ezt 1896-tól ismét meghosszabbították, 1926-ig. Alaptőkéje volt, mely 1200 darab egyenként 50 korona névértékű névre szóló részvényre oszlott. Az első igazgatóság választott tagjai Farkas Ignác, Paulusz János, dr. Csillag Szilárd, Obergmeiner József, Bugyi Ferenc József, Zuschmann János, Németh Zsigmond, Schmidlechner Nándor és Bürgermeister Ferenc voltak.A puszta szt.-mihályi közúti vasút, Nemzet 11. évfolyam 3498. szám - 1892. május 24. (online: adtplus.arcanum.hu)A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 61,967. sz. alatt a budapesti helyiérdekű vasutak buda- pest-czinkotai vonalának »József-föherczeg telep« megállóhelyétől Puszta-Szt.-Mihályig vezetendő keskeny vágányu lófogatu közúti vasútra vonatkozó Engedélyokirat, Budapesti Közlöny 27. évfolyam 202. szám - 1893. szeptember 3. (online: adtplus.arcanum.hu)
A cinkotai mocsár területén kialakított cinkotai határúton (az 1950-es évek óta Pirosrózsa utca) a körvasút kiépítésekor a lóvasút-társaság töltést készített – a későbbi parcellázások során az épületek a töltéstől lejjebb kerültek, az út és a járdaszint e miatt több helyen eltér –, a régi vízlefolyás helyén pedig falazott átereszt épített.A cinkotai mocsár, Rákos Vidéke 1. évfolyam 11. szám, library.hungaricana.hu - 1901. július 21
Az Almássy Pál-telep főterére vezetendő keskeny vágányú ( nyomtávúBalázs Géza: [http://epa.oszk.hu/03000/03018/00089/pdf/EPA003018_honismeret_1989_06_032-037.pdf A budapesti helyiérdekű vasutak száz éve (33. o.), Honismeret 17. évf. 6. sz., epa.oszk.hu - 1989.) közúti lófogatú vasút Budapest fő- és székváros, valamint Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területén vezetett, a budapesti helyi érdekű vasutak részvénytársaság Budapest—cinkotai vonalának József főherceg-telep nevű megállóhelyétől kiindulva Budapest fő- és székváros határútján az úgynevezett, vasúti úton – akkor még – Csömör község határáig, majd a szentmihályi puszta területén a Szent István, Kossuth utcán, Rákosi úton és a Miklós utcán (a Rákosi út folytatása az Almássy-telepen) át, az Ilona utca érintésével. Három kilométer hosszú volt hat kitérővel és – a végállomásokat is beleértve – öt megállóval. Lóvasut a József főherceg-telepen, Fővárosi Lapok XXX. évfolyam 264. szám 1893. szeptember 24. (online: adtplus.arcanum.hu)Puszta-Szent-Mihályi Közúti Vasút Menetrendje, Rákos Vidéke 3. évfolyam 38. szám, library.hungaricana.hu - 1903. szeptember 20.
A lóvasút, mely mindössze hosszú volt, távolságon a főváros területén haladt keresztül, ezért a társaság még a vasút keletkezése idején szerződést kötött a főváros tanácsával, hogy a terület használatért a bruttó bevétel fizeti a fővárosnak.A főváros részesedése a szentmihályi lóvasat jövedelméből, Magyar Székesfőváros 4. évfolyam 6. szám, library.hungaricana.hu - 1901. feb. 11
A lóvasút első évtizedében igen sikeres volt. A kezdetben három nyári, nyitott kocsival és három lóval, bérelt istállóval működő társaság akkor csupán a helyi érdekű vasút körülbelül tíz fővárosba tartó vonatához közvetítette az ott nyaraló vagy lakó utazóközönséget. E közlekedési mód emelte a környék telek- és házárait, az akkor még Csömörhöz tartozó telepek megindultak az önállósodás útján. A lóvasút-társaság is fejlődésnek indult, telket vásárolt, arra istállót építtetett és a kocsik számára hatalmas kocsiszínt emelt a Paulus téren, amit 1911-ben átköltöztettek a Jenő utcai telephelyre (Szent Korona utca) és megnagyobbítottak. Az első tíz évében a kocsik számát tizenháromra, a lovakét tizenkettőre emelték; bevétele és utasszáma pedig 1893–1910 között a többszörösére nőt.A lóvasút forgalma, Rákos Vidéke 10. évfolyam 30. szám, library.hungaricana.hu - 1910. július 24. 1905-ig a a lóvasút szállította a helyi postát.Fontos újítás a szentmihályi postán, Rákos Vidéke 5. évfolyam 2. szám, library.hungaricana.hu - 1905. január 8.
Az 1900-as években merült fel a társaság tagjaiban, hogy modern közlekedő eszközzé fejlessze a lóvasutat. 1905-ben igazgatósági taggá választották dr. Laufer Lajos ügyvédet, a budapesti helyiérdekű vasutak és a közúti vasút részvénytársaság vezértitkárát, aki javaslatára a keskeny vágányú közlekedésről normál nyomtávolságú, két vágányú villamos vasúttá alakították volna a közlekedést. Bár az ehhez szükséges berendezések és a kocsik költsége magas volt, 1906-ban már úgy tűnt, hogy a kerepesi helyiérdekű vasút villamos üzeműre vált, így megindultak a tárgyalások, hogy abba szárnyvonalként bekapcsolódva a társaság hozzon létre hurokvágányt egy az addiginál hosszabb, az addigra nagy teherforgalmú, fővárosi – ezért adózási kötelezettséggel terhelt – útszakasztól megszabadulva.Megvan a villamos vasút!, Rákos Vidéke 6. évfolyam 11. szám, library.hungaricana.hu - 1906. március 18.Villamos vasút, Rákos Vidéke 6. évfolyam 29. szám, library.hungaricana.hu - 1906. július 22.
1908-ban a lóvasút már nem tudta kielégítően teljesíteni a megnövekedett igényeket. Ekkoriban már arról folytak előrehaladott tárgyalások, hogy továbbra is helyközi járatként az utasok ráhordását teljesítené, de immár nem a Budapest—kerepesi, illetve meghosszabbítva gödöllői fővonalra az ekkor már kiépült József főherceg és Almásy Pál-telepekről, hanem a fejlődésnek indult Anna- és Árpád-telep (Árpádföld), Szent György-telep és Kisszentmihály lakosságát szállítaná a helyi érdekű vasút megépítendő rákosszentmihályi hurok és rákospalotai vonalára. Ezért korábbi útvonalát úgy tervezték megváltoztatni, hogy bár továbbra is Nagyitccétől, de már a Szent Korona utcába kanyarodva a János utcáig, majd ezen tovább a Csömöri úti főfasorba fordulva haladt volna a Szilas-patakig, a rákosszentmihályi vágóhídig.Villamos vasút, Rákos Vidéke 8. évfolyam 44. szám, library.hungaricana.hu - 1908 november 1.
1910 nyarán a korábbi megállapodások alapján napirendre került a lóvasút új, meghosszabbítandó pályája. Az útvonallal kapcsolatban azonban felmerült két további igény is: a Szent György-telep lakossága a vasutat a főfasor helyett a Baross utcán vezettette volna – ezt azonban elutasították –, Kisszentmihály és Anna-telep érdekeltsége pedig a vonal további meghosszabbítását óhajtotta volna a Szilas-patakon túli parcellázott területekhez. Egy új piacot is berendeztek a Szent Korona utcában. Ezzel együtt a lóvasút tervezett új vonala több, a rákosszentmihályi közélet fontosabb, nagy forgalmú intézményét (templom, iskola, leendő községháza, a patakig tartó új szakasz pedig a vágóhidat és a temetőt) is kényelmesen elérhetővé tette, tette volna.A lóvasut, Rákos Vidéke 10. évfolyam 33. szám, - 1910. augusztus 14.
1911-ben a helyiérdekű vasút áttért a fő vonalán gőzüzemről villamosra, ezt követően pedig az év végére befejeződött a rákosszentmihályi hurokvonal építése is. Így a tavasz folyamán a lóvasút pályájának áthelyezése is megtörtént, júniustól pedig megindult rajta a forgalom. Végállomása átkerült az Ilona és a Jenő (Szent Korona) utca sarkára. Ide, az új telepre átköltöztették és újonnan felépítették az addigi kocsiszínt. Ki is bővítették egy második épülettel, mely oldalán, az utcán, tetőzetes váróhelyet állíttattak fel. A telek udvarára szállították a Paulus (Pálfi János) téri régi váróházikót is és műhelynek rendezték be.Villamos és lóvasút, Rákos Vidéke 11. évfolyam 12. szám, library.hungaricana.hu - 1911. március 19.Közlekedésünk, Közlekedésünk, Közlekedésünk,Közlekedésünk, Rákos Vidéke 11. évfolyam 19, 21., 25., 26. szám, library.hungaricana.hu - 1911. május 7., 21., június 25.
bélyegkép|300px|Kogutowicz Manó 1912-es térképe Rákosszentmihály, Cinkota és Mátyásföld telepeiről A lóvasút addigi igazgatósága 1912-ben a társaság változott viszonyai, illetve a részvények újabb elhelyeződése következtében egyhangúlag lemondott és a közgyűléstől új igazgatóság megválasztását kérte. Igazgatósági tagok ekkor a következőket választották: dr. Laufer Lajos (lemondott igazgató), Müller Antal, Pálfi János, Schvarczl József (megválasztott igazgató), Szél Árpád, Vikár János; felügyelő-bizottsági tagokul pedig Fuszek István, Haeffner Arthur, Keller Gyula, Kesztler Árpád, Sós Ármin részvényeseket. Így néhány addigi helyi lakos helyébe szakemberek léptek, a főrészvényesként érdekelt Budapesti helyiérdekű vasúttársaság fővezetői sorából. Bár eredeti tervek szerint ebben az évben már a pálya meghosszabbítása következett volna, a helyi érdekű vasút érdekeltségének részéről nyáron az üzemredukció, a forgalomcsökkentés tervét terjesztették elő, amit a helyiek ekkor még megakadályoztak, de szeptemberben már nem tudtak. A tárgyalások a helyiérdekű vasúttal rendre elakadtak. Az igazgatóság szerint a telepek anyagi hozzájárulására is szükség lett volna. Azok azonban már évekkel korábban gyűjtést kezdtek, emellett az egyesületük megszűnéséből fölszabaduló tőkét is erre a célra szánták és bár a lóvasút társaság valóban nem kapott pénzt tőlük, az Anna-telepiek arra panaszkodtak, hogy nem vonják be őket a megfelelő tárgyalásokba és szervezkedni kezdtek.A lóvasuttársaság közgyűlése, Rákos Vidéke 12. évfolyam 18. szám, library.hungaricana.hu - 1912. május 5.A lóvasút, Rákos Vidéke 12. évfolyam 27. szám, library.hungaricana.hu - 1912. július 7.A lóvasút kivégzése, Rákos Vidéke 12. évfolyam 39. szám, library.hungaricana.hu - 1912. szept. 29.