Paulinyi Oszkár (Garamszeg, 1899. december 28. – Budapest, 1982. május 1.) történész, levéltáros.
Élete Paulinyi Dániel és Stollmann Malvin Éva gyermekeként született. Középiskolai tanulmányait a Selmecbányai Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnáziumban kezdte, majd 1913-tól a Besztercebányai Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnáziumban folytatta, ahol 1916-ban érettségi vizsgát tett.Iskolai értesítők, Besztercebánya - Besztercebánya, 1916 Egyetemi tanulmányait az Eötvös József Collegium tagjaként a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte történelem–latin szakon. 1922-ben magyar művelődéstörténetből doktorált. 1922–1923-ban két féléven át a bécsi és a berlini egyetemen tanult. Németországban kutatásokat folytatott az augsburgi Fugger-levéltárban. 1923-ban a Magyar Országos Levéltár allevéltárnoka lett. 1930–1946 között a bécsi levéltárakhoz kirendelt magyar küldött volt. 1947–1949-ben a Szovjet Tudományos Akadémia megbízásából szervezett bécsi kutatásokban vett részt. 1949–1955 között a Magyar Országos Levéltár előadója, osztályvezetője, majd kamarai levéltárának referense volt. 1955–1959-ben vezette az MTA általa megszervezett csehszlovákiai társadalomtudományi kutatócsoportot. 1957-től az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa, 1960-tól nyugalomba vonulásáig (1970) főmunkatársa volt.
1957-től a történelemtudomány kandidátusa, majd 1983-ban posztumusz doktora. Főként késő középkori magyar gazdaságtörténettel és a magyar pénzverés és bányászat történetével foglalkozott. Elsőként dolgozta fel a magyar arany- és ezüsttermelés történetét.
A Farkasréti temetőben nyugszik, sírja 2004-től védett.Nemzeti Örökség Intézete
Családja Első házastársa Chovan Márta volt, Chován Ödön és Furgyik Ilona lánya, akit 1924. január 21-én Rákospalotán vett nőül. Később elváltak. 1941. február 20-án Szegeden feleségül vette dr. Szücs Mária Ilona (1909–?) egyetemi tanársegédet.
Gyermekei dr. Paulinyi Zoltán (1924–?) és dr. Paulinyi Ákos (1929–) történész.
Művei A sóregále kialakulása Magyarországon. Századok. (1924) Iratok Kassa sz. kir. város 1603-1604-ben megkísérelt rekatolizálásának történetéhez. Magyar Protestáns Egyháztörténeti Emlékek XIV. Budapest, 1930 Magyarország aranytermelése a XV. század végén és a XVI. század derekán. Gr. Klebelsberg Kunó Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve, 1936 Ipar, kereskedelem. Magyar Művelődéstörténet II. Budapest, 1939 A Helytartótanács levéltára (1954) Bécsi levéltárakból kiszolgáltatott iratok (1956) A garam-vidéki bányavárosok lakósságának lélekszáma a 16. század derekán (1958) Tulajdon és társadalom a garam-vidéki bányavárosokban (1962) A magyar kamara városi bizottsága 1733-1772. (1963) A vállalkozás kezdeti formái a feudáliskori nemesércbányászatban. Budapest, 1966 A bányavállalkozók személyi köre a selmeci bányagazdaságban a XVI. század derekán. Budapest, 1967 A körmöcbányi kamara 1434-1435 évi számadása (1972) Nemesérctermelésünk és országos gazdaságunk általános alakulása a bontakozó és a kifejlett feudalizmus korszakában. Századok, 1977 Stav a rozšírenie remeselného železiarstva v Karpatskej kotline v období 1500-1650. (2002) Gazdag föld - szegény ország. Tanulmányok a magyarországi bányaművelés múltjából. (2005)
Irodalom Heckenast Gusztáv - Szabad György - Székely György: P. O. Történelmi Szemle 1984/ 3.
Jegyzetek
Források
csemadok.sk Történelmi Szemle 1984/3
Kategória:Magyar történészek Kategória:A Magyar Országos Levéltár levéltárosai Kategória:1899-ben született személyek Kategória:1982-ben elhunyt személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek