Spéder Zoltán (Rátka, 1964 –), üzletember, volt bankvezető, volt NER-közeli médiaportfólió kezelő, volt ingatlanbefektető.
Édesanyja tanítónő, apja könyvelő volt. A Budapesti Közgazdasági Egyetemen végzett.
A kilencvenes évek közepéig a Fidesz belső köreinek tagja, de többekkel együtt ő is fokozatosan távolodott a jobbra tolódó Fidesztől.
A 100 leggazdagabb 2024. évi rangsorban az 59. helyen szerepelt 42,5 milliárd forintra becsült vagyonával.A 100 leggazdagabb(2024) Kiadja: Perche Kft. | Budapest 2024 | 92.o
Tevékenysége A mikro- és makrogazdaságot is értő pénzügyi szakemberként pénzintézeti tanácsadással foglalkozott az 1990-es évek elején.
1991-től az OTP igazgatóságának tagjaként részt vett a bank szerkezetátalakítási terveinek kidolgozásában. 1995-től Csányi Sándor az OTP Bank alelnökévé, majd 1996-tól annak vezérigazgató-helyettesévé választotta.
Az 1995-től folyó privatizáció során eredetileg a kisbefektetők, a vezetők és a külföldi részvényesek közül senki nem jutott befolyásoló részesedéshez, és ekkor még maradt állami tulajdon. 1999-ben az első Orbán-kormány eladta az önkormányzatok csomagját, és a privatizáció lezárult. A szervezet teljes átalakítása eredményeképp 15 000 emberből majdnem ötezret kellett elbocsátani, és ezt a folyamatot Spéder vezette le, mely a későbbiekben hatékonynak bizonyult.
Az első Orbán-kormány alatt az MVM Paksi Atomerőmű felügyelő-bizottságának tagja volt 2002-ig.
Igazgatósági tag volt a Malév Rt.-nél 2001 és 2002 között.
A 2000-es évek elejére már milliárdos vagyonnal rendelkezett, részben a prémiumoknak, részben az OTP részvényekkel való ügyes kereskedésnek köszönhetően. (Vagyonát ekkor több, mint 15 milliárd forintra becsülték.)
A Csányi Sándorral kialakult kiélezett helyzet miatt távoznia kellett az OTP-től; a 2000 körül induló feszültségtől kezdve jogosultságait Csányi 2004-ben majd 2006-ban módosította. 2007-ben hagyta ott a bankot. Csányi később azt nyilatkozta: „Sokat ártott nekünk az, ahogy akadályozta a külföldi akvizíciókat, több jó üzlettől estünk el miatta, amikkel ma előbbre tarthatnánk.”
Index A Wallis Zrt., magyarországi cégcsoport 2005-ben adta el az index.hu portált üzemeltető Index.hu Zrt.-t a Nobilis Kristóf fémjelezte SydInvestnek, és az akkori találgatások, melyek Spédert sejtették a háttérben később valósnak bizonyultak: 2007-től igazgatósági tagként, majd a CEMP-részvények többségét 2012-ben megszerezve gyakorolta befolyását. Ezt a befektetést a bankhoz hasonlóan akarta kontrollálni, ami nem eredményezett sikeres együttműködést közte és a szerkesztőség között.
2010-től fokozott kormányzati nyomás jelentkezett a kormánykritikus Index cikkek miatt. A belső feszültségek és kialakuló öncenzúra miatt 2011-ben két Indexes főszerkesztő is felmondott.
2014-ben titokban opciós vételi jogot adott el Simicska Lajosnak az Index.hu Zrt-re, az Orbán-kormány akkori nemhivatalos vagyonkezelőjének, de még 2016-ban is azt nyilatkozta, hogy „nem adta el az Indexet” és „az elmúlt öt évben egy komoly puhatolózás volt, de az sem kormányoldalról jött”
Kormányzati támadások
2016 nyarán koordinált támadássorozatot indított ellene a kormányzati média, majd a Nemzeti Nyomozó Iroda tartott otthonában és több cégénél házkutatásokat. A parlament sürgősséggel szavazott arról, hogy megszünteti a Spéder érdekeltségébe tartozó Takarékbank kivételes helyzetét a takarékszövetkezeti integrációban, a Magyar Nemzeti Bank pedig ugyanazon a napon 105 millió forintra büntette az FHB Jelzálogbankot, mert állításuk szerint a pénzintézet félrevezette a részvényeseket, egy 2013-as kötvényértékesítéssel kapcsolatban. A nyomozást többször hosszabbították.
A Spéder elleni látványos sajtóhadjárat akkoriban maradt abba, amikor a Magyar Nemzetben megjelent, hogy Spéder felvette Rogán Antallal és Orbán Viktorral folytatott beszélgetéseit, és ezeket a házkutatáskor a rendőrök meg is találták. Több politikus és pénzügyi szakember is úgy tartja, hogy e felvételek létezésének kiszivárogtatásával érte el Spéder Zoltán, hogy az ellene indított kampány legalább a nyilvánosság előtt elhalkuljon. Ugyanakkor a felvételek létezéséről nem lehet semmi biztosat sem tudni.
Spéder fokozatosan eladta cégeit és érdekeltségeit: 2016 októberben az FHB Jelzálogbank Nyrt.-s részvényeit (7,5 milliárd Ft) és a Budapesti Ingatlanhasznosítási és -fejlesztési Nyrt. (BIF-es) tisztségeit (ez utóbbit a Schmidt Mária által irányított köröknek); a Net Média Zrt.-t (portfolio.hu), a Travelot 2017 márciusban, az index.hu mögötti cégeket 2017 áprilisban, az InfoRádiót októberben, a Fideliot novemberben.
2016-tól kezdve számos személyiségi jogi pert nyert a TV2 és a kormányzati médiacsoporttal szemben.
Az ellene indított hadjárat csillapodása után, 2016 végén lett az övé a TE-BIT Számítástechnikai Zrt., amelyet Bán Zoltántól vett át. Bán Spéder régi üzlettársa, a TE-BIT pedig az FHB–Takarék csoport informatikai hátterét biztosító DOM-P nevű cég birtokosa volt, amíg az Mészáros közelébe nem került (a DOM-P-t is Takarékinfónak hívják ma már). A TE_BIT a Tőkepartner Kockázati Alap birtokosa. A Tőkepartner az egyik olyan alap, mely Magyarországról részt vesz az Európai Unió kockázatitőke-programjában. A Jeremie-pénzekből 4,3 milliárd forintot oszthatott szét Spéder cége: a kezdő cégeknek juttatott induló tőkéért cserébe a Tőkepartner tulajdonjogot szerezhetett a startup vállalkozásokban.
2018-ban eladta a CEMP-X-et (az index.hu mögötti hirdetésszervező céget) Ziegler Gábornak és Oltyán József NER-közeli üzletembereknek.
Jegyzetek
Hivatkozások https://magyarnarancs.hu/belpol/az-oszto-98347 https://444.hu/2016/10/17/legalabb-ot-szalon-nyomoznak-speder-zoltan-ugyeiben https://magyarnarancs.hu/belpol/a-tavozas-ara-113713
Kategória:1964-ben született személyek Kategória:Élő személyek Kategória:Magyar üzletemberek Kategória:Magyar milliárdosok Kategória:Magyar bankárok Kategória:Magyar ingatlanbefektetők