thumb|A bélapátfalvi kolostor thumb|A csempeszkopácsi templom Magyarország román stílusú építészete a 11. század elejétől a tatárjárásig virágzott. A román stílust az uralkodók és a klérus változó külföldi kapcsolatai szerint a különböző országokból behívott mesterek honosították meg.

A 11. század első felében indult meg Magyarországon a nagy arányú egyházi építészet. Szent István király elrendelte, hogy minden tíz falu építsen egy templomot.Szent István egyházi törvényei Megindult az általa szervezett egyházmegyék püspöki székesegyházainak építése is. Hazai szakmunkások híján ezeken túlnyomórészt észak-itáliai és dalmát kőfaragók dolgoztak.

Magyarország román stílusú építészete az 1241-1242. évi tatárjárással lényegében lezárult. Utána az építő tevékenység főként a megrongálódott épületek helyreállítására, egyben IV. Béla intézkedésére várak építésére összpontosult. Egyik legkorábbi és legjelentősebb ezek közül a részben még román stílusú visegrádi Salamon-torony.

Falusi templomok Román stílusú falusi templomaink általában egyszerű megjelenésű, kisméretű, egyhajós épületek, a hajónál keskenyebb, többnyire félkörösek voltak. A koraiak néha patkóívesek, a 13. századiak ciszterci hatásra gyakrabban egyenes záródású szentéllyel. Torony nélkül vagy – jobbára nyugati – toronnyal épültek. Ez a hajó nyugati vége fölött a végfalon emelkedett, vagy a nyugati fal elé részben vagy teljesen kiugrott.

A bejárat – gyakran gazdag kereteléssel, és a nyílás fölötti ívmezőben domborművel – többnyire a déli vagy a nyugati homlokzaton, esetenként a torony alján nyílik.

A belső teret általában csak a hajó déli oldalfalában magasan elhelyezett – gyakran három – és a szentély záródásán nyíló ablak világítja meg. Ezek többségükben keskeny, lőrésszerű nyílások.

A hajót általában fagerendás síkmennyezet fedte, a félkör-záródású, diadalívvel kapcsolódó, íves alaprajzú szentélyt negyedgömb, az egyenes záródásúakat dongaboltozat.

A falusi templomaink legjobban megőrzött, legszebb román stílusú példái a 13. század eleji nagybörzsönyi Szent István-templom és a hasonló korú csempeszkopácsi templom, a jáki és lébényi templom és az egregyi templom.

Egyenesen záródó szentélyű templomok példái a korai típust képviselő, 12. századi egyházasdengelegi templom és a rakacaszendi mai református templom.

Centrális templomok Viszonylag sok centrális templom épült. Ezek részben korai királyi vagy nemzetségfői szállások kápolnái vagy temető-, illetve keresztelőkápolnák voltak.

Ismeretesek egyszerű vagy kiugró szentélyapszissal bővített kör alaprajzú, belül félkörös fülkékkel növelt terű, kerek tömegű, kívül négyszögű és belül kör alaprajzú, továbbá három- és többkaréjos típusaik.

Néhány kisebb méretű körtemplomhoz utóbb nyugati oldalukat kibontva, mint szentélyhez hosszházat építettek. Kiemelkedő példái ennek a karcsai és a szalonnai mai református templomok.

Példák A román stílusú építészet példái Magyarországon: Dunántúl Székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika Pécsi, egykori székesegyház (a 19. sz.-ban átépítve) Pannonhalmi bencés apátsági templom Jáki egykori bencés apátsági templom Szent Jakab-kápolna (Ják) Csempeszkopácsi templom Zsámbéki egykori premontrei kolostor Lébényi templom

A Dunától keletre Feldebrői Szent Márton-templom Bélapátfalvai ciszterci kolostor Karcsa: mai református templom Nagybörzsönyi Szent István-templom Ócsai egykori premontrei kolostor (ma református templom) Szalonna: mai református templom

Jegyzetek

Források

Kapcsolódó szócikkek Romanika Magyarország építészete Keresztény templomépítészet

Kategória:Magyarország építészete stílusok szerint Kategória:Román építészet