Az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera) a levélbogárfélék családjába tartozó rovarfaj, a kukorica egyik legfontosabb rovarkártevője.
Megjelenése A kifejlett bogár (imágó) teste megnyúlt, kb. 5 mm (4,4-6,8 mm) hosszú. Szalmasárgás-narancssárgás szárnyfedőjén három hosszanti fekete csík húzódik, amelyek szélessége változó, esetenként teljesen összeolvadnak. Tora sárgás, fényes. Lábai fekete-sárga foltosak. A hím csápjai valamivel hosszabbak a nőstényénél és kb. 4,2 mm-esek. Potroha sárga.
Három lárvastádiuma van. A lárvák karcsúak, színük fehéres vagy halványsárgás, fejük sárgásbarna, a potroh utolsó szegmense barnás. Harmadik fejlődési stádiumukban kb 10 mm hosszúak.
Bábja csupasz és fehér, a kifejlett bogár kibújása előtt valamivel barnásra sötétül.
Két alfaja ismert: D. virgifera virgifera, Észak-Amerika mérsékelt övi zónájában őshonos D. virgifera zeae, Mexikóban őshonos
Elterjedése Eredetileg észak-amerikai faj. Európában 1992-ben észlelték először, a belgrádi repülőtér közelében, innen kezdte el terjedését. Magyarországon 1995 óta van jelen. Európában ma elsősorban a Balkánon, Magyarországon és Szlovákiában gyakori, de számos országban jelen van. Az Egyesült Királyságból kiirtották.
A faj magyarországi megjelenésére emlékeztetve állították fel 2011-ben Battonya mellett az ország második olyan köztéri szobrát, amely egy kártevőt ábrázol: az amerikai kukoricabograt.
Életmódja Petéje a talajban telel át, annak felső 15–30 cm-nyi rétegében. A lárvák május végén kelnek ki. A lárvafejlődés hossza a hőmérséklettől függ, átlagosan 29 nap a hímek, és 32 nap a nőstények esetében. A frissen kikelt lárva 1,2 mm hosszú és aktív mozgással keresi a kukorica gyökereit, eközben 30-100 cm-t tud megtenni, mielőtt energiatartalékai kimerülnek. A lárva eleinte a hajszálgyökerekkel táplálkozik, majd ahogy növekszik, befúrja magát a gyökerekbe. Ennek következtében a kukoricanövény jellegzetes "hattyúnyakas" S-alakban meggörbül. A növényt a szél könnyen kidöntheti vagy szélsőséges esetben gyökere pusztulása miatt elszárad. A hőmérséklet növekedésével fejlődési ideje megnő, 33°C fölött pedig a második stádiumú lárvák elpusztulnak. A lárva a harmadik fejlődési stádiuma után a talajban bebábozódik.
A kifejlett bogarak június végén, július elején jelennek meg. A kukorica leveleit hámozgatják, virágzáskor a bibeszálakat rágják le és a pollent eszik. A forró, száraz nyarakat nehezen tűri, augusztus közepére többségük elpusztul. Hűvösebb nyarakon a bogarak addig megtalálhatóak, amíg a kukorica levelei zöldek. A nőstények a bábból való kibújás után hamarosan párzanak, majd két héttel később a talajba lerakják petéiket. A peték kikeléséhez egy hideg periódusra van szükség, bár hosszú meleg őszökön egy részük kikelhet.
Az amerikai kukoricabogárnak évente egy generációja nő fel.
Tápnövénye elsősorban a kukorica, de károsíthatja a tökféléket (beleértve az uborkát), a babféléket, a szóját, a gabonaféléket és a fűféléket is. Természetes ellenségei közé a ragadozó futóbogarak és hangyák, valamint a Beauveria bassiana parazita gomba tartozik.
Védekezés Az amerikai kukoricabogár az Egyesült Államokban a kukorica fő rovarkártevője. Megfelelő vetésforgóval a kikelő lárvák többsége elpusztul. Emellett kémiai módszerekkel, a lárvák ellen talajfertőtlentőszerekkel, az imágók esetében peterakás előtt, tömeges rajzáskor kiszórt rovarirtókkal lehet védekezni, legfeljebb a kukorica szemfejlődéséig.
Források
Lévay Nóra: Az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera LeConte) diszperziós viselkedésének vizsgálata és populációdinamikájának modellezése Szent István Egyetem, doktori értekezés, 2014 Amerikai kukoricabogár BASF Kukoricabogár (Western corn rootworm, Diabrotica virgifera virgifera) Magyar Kukorica Klub Diabrotica virgifera virgifera (western corn rootworm) Invasive Species Compendium
Kategória:Levélbogárfélék Kategória:Rovarfajok Kategória:Az Amerikai Egyesült Államok ízeltlábúi Kategória:Növényi kártevők Kategória:Inváziós fajok