A Lotus 95T egy Formula–1-es versenyautó volt, amelyet Gérard Ducarouge tervezett a Team Lotus számára az 1984-es Formula–1 világbajnokságra. Az autó a Renault Gordini EF4 V6 turbómotorral működött, és Goodyear gumikkal futott, miután a Lotus átállt a Pirelliről. Ez a Lotus 94T továbbfejlesztése volt, amely versenyképesnek bizonyult 1983 végén.
Története Az autót Elio de Angelis és Nigel Mansell vezette, akik folyamatosan versenyben voltak a szezonban, amelyet egyébként a McLaren uralt. De Angelis tizenegy alkalommal végzett az első ötben, köztük négy dobogós helyezéssel; pole pozíciót is szerzett a brazíliai nyitóversenyen. 34 ponttal harmadik lett az egyéni világbajnokságban.
Mansell időközben Franciaországban és Hollandiában a harmadik helyen végzett, és a második volt az utolsó futamon, Portugáliában, amikor a fékei meghibásodtak (ami miatt Niki Lauda megnyerte a világbajnokságot Alain Prost előtt fél ponttal). Ugyanakkor esőben Monacóban is kiesett az első helyről (ami arra késztette Peter Warr csapatfőnököt, akivel rossz viszonyban volt, hogy kijelentette: "Soha nem fog nagydíjat nyerni, amíg lyuk van a seggemen" ), és Dallasban nyomasztó hőségben pole pozíciót szerzett és vezette a verseny első felét, majd az utolsó körben meghibásodott a sebességváltója, és a kimerültségtől összeesve próbálta a célba tolni az autót. Végül a versenyzők bajnokságában 13 ponttal kilencedikként végzett, ugyanannyi ponttal, mint Ayrton Senna, aki 1985-ben váltotta őt.
Összesen 47 ponttal a Lotus a harmadik helyet szerezte meg a konstruktőrök bajnokságában, ami 1978 óta a legjobb helyezése volt. A 95T-t sokan látták ugyanolyan jónak, mint az uralkodó McLaren MP4/2-t. A legnagyobb problémája a gumik, a sebességváltó és a Renault-motor volt, amely annak ellenére, hogy erőteljes és megbízható, nem volt annyira üzemanyag-takarékos, mint a TAG-Porsche-motor a McLarenben. Az autó segített megalapozni a Lotus helyét az éllovasok között. 1985-ben egy újabb fejlesztés, a Lotus 97T váltotta fel.
A Formula–1 után Mansell 95T-jét árverésre bocsátotta a Mecum aukciós ház a kaliforniai Montereyben. 2013 augusztusában becsült értéke 500 000 és 600 000 dollár között mozgott. Az autót nem sikerült eladni.
Teljes Formula–1-es eredmények (kulcs) (félkövérrel az első rajtrács jelezve) Év Csapat Motor Gumiabroncsok Versenyző 1 2 3 4 5. 6. 7 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14 15 16. Pont Hely 1984 John Player Team Lotus Renault Gordini EF4V6T BRA RSA BEL SMR FRA MON CAN DET DAL GBR GER AUT NED ITA EUR POR 47 3 Elio de Angelis 3 7 5. 3 5. 5. 4 2 3 4 Ki Ki 4 Ki Ki 5. Nigel Mansell Ki Ki Ki Ki 3 Ki 6. Ki 6. Ki 4 Ki 3 Ki Ki Ki
Képgaléria
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:1984-es Formula–1-es autók Kategória:Lotus F1