A hegyi fehérsávos-keresztespók (Aculepeira ceropegia) a keresztespókfélék családjába tartozó, Európában és Nyugat-Ázsiában honos, hegyi réteken, bozótosokban élő pókfaj.
Megjelenése A hegyi fehérsávos-keresztespók esetében jelentős a nemi dimorfizmus: a hím testhossza 6-8 mm, testalkata karcsú; a nőstényé 13-15 mm és jóval vaskosabb, zömökebb. Világosbarna potrohukat jellegzetes, nagy, fehér, tölgylevélszerű folt és vékony, sötétbarna hálós rajzolat díszíti; oldalán hullámvonalba rendeződő fehér foltok, alsó részén sárga és fehér foltok találhatók. A nőstény potroha tojásdad és előredomborodó, a hímé karcsú ellipszis alakú. A szövőmirigyek nagyok, kiemelkedőek, feketésbarnák. A viszonylag kicsi fejtor felső oldala vörösbarna, szürkés szőrökkel fedett, alsó oldala (sternum) sötétbarna. Csáprágójuk világosbarna. Lábaik világosbarnák, sötétbarna keresztcsíkozással. A hím tapogatójának középnyúlványa igen nagy; a csúcs felőli végén kiszélesedik, gyengén elkülönülő két ágat alkotva. A külső ág lapított, a belső fogszerű. A nőstény ivarlemezének középfüggeléke igen széles, szélességénél alig valamivel hosszabb, hátrafelé hirtelen keskenyedik el, csaknem egész felületén szőröket visel; a tulajdonképpeni ivarlemezt teljesen elfedi.
Elterjedése Főleg európai faj, annak déli és középső vidékein gyakori, de megtalálható Oroszország európai felén és Nyugat-Ázsiában is, egészen Iránig. Inkább a hegyvidékeken található meg 2400 m magasságig. Magyarországon szórványosan fordul elő.
Életmódja A nyílt, napsütötte, bokros-kórós élőhelyeket kedveli, ahol a bokrok, növényszárak közé szövi hálóját, mintegy egy méter magasan. Nem túl szabályos hálójának közepén sűrűn font, gyapjas fehér szövedék található. A pók általában a háló közepén tartózkodik, jól látható helyen, de veszély esetén vagy esős időben fehér fonalakból szőtt menedékébe húzódik. Ha megzavarják a földre esik és a növényzet között keres búvóhelyet. A veszély elmúltával egy előre elkészített vezetékfonálon visszakapaszkodik a hálójába. Mérge fehérjealapú bénító idegmérgeket tartalmaz, de nem különösebben hatásos, kísérleti úton csótányokba fecskendezve csak bénulást okozott, pusztulást nem. Ha zsákmánya - különböző repülő rovarok, lepkék, legyek vagy akár szöcskék - beleakad a hálóba, a pók ráront, megmarja és mérget juttat belé, gyorsan gubót fon köré, hogy ne menekülhessen, majd belefecskendezi emésztőenzimeit, amelyek a rovar belső szerveit feloldják; a pók ezt fogyasztja el később. Újabb kutatások szerint étrendjében viszonylag nagy arányban (akár negyedrészben is) szerepelnek a hálójába akadó növénypollenek és gombaspórák, amelyeket akkor fogyaszt el, amikor átrendezés közben megeszi a háló fonalait.
Az áttelelő petékből tavasszal kelnek ki a fiatal pókok, amelyek május-júliusra érik el végleges méretüket. A párzásra ősszel kerül sor. A nőstény a petéket tartalmazó gubót valamilyen védett helyen pl. kéregrepedésekben dugja el.
Kapcsolódó cikkek Magyarország pókfajainak listája
Források Loksa Imre: Pókok II. XVIII. kötet Arachnoidea 2 füzet Fauna hungariae 97. hegyi fehérsávos-keresztespók Ízeltlábúak.hu Aculepeira ceropegia Monaco Nature Encyclopedia Aculepeira ceropegia Araneae Aculepeira ceropegia (Walckenaer, 1802) - Oak spider Araneidae.cz
Kategória:Keresztespókfélék Kategória:Pókszabásúfajok Kategória:Európa pókjai Kategória:Magyarország pókjai