G. Beke Margit (Gödöllő, 1890. július 11. – Budapest, 1988. augusztus 30.)Meghalt G. Beke Margit (1988. szeptember 5.) Magyar Nemzet, 51. évfolyam, 212. szám író, műfordító. Beke Manó matematikus lánya, Görög Imre műfordító felesége, Ata Kandó fotográfus édesanyja.
Élete Beke Manó és Stern Júlia gyermekeként született. 1892. április 30-án kikeresztelkedett és keresztségben az Auguszta utónevet kapta. Iskoláit a Veres Pálné utcai leánygimnáziumban végezte, ahol 1907-ben tett érettségit. 1908. december 27-én Budapesten Görög Imre műfordító házastársa lett.1920-ban elvált Görög Imrétől, majd 1922-ben ismét nőül ment hozzá. Két szemesztert a Pázmány Péter Tudományegyetemen hallgatott. Autodidakta módon megtanult norvégül, majd dánul és svédül. 1911-ben jelent meg első fordítása, egy Jacobsen vers, a Budapesti Hírlapban. Több mint ötven skandináv irodalmi művet fordított magyarra olyan szerzőktől, mint Knut Hamsun, Sigrid Undset és Selma Lagerlöf. A nyugati nyelveken kívül férjével az orosz irodalomból is fordított, többek között Dosztojevszkij Bűn és bűnhűdés című regényét. Fordításai 1945-ig nagyrészt az Athenaeum regénytár, az Északi írások, a Világhírű Regények, a Halhatatlan Könyvek és A regény mesterei sorozatban jelentek meg. 1915-ben jelent meg első írása, Ata könyve címmel, amely nem csupán pedagógiai dokumentum, hanem az akkoriban született lánya, Ata Kandó viselkedésének és gondolkodásának alakulásáról is írt benne. 1986-ban jelent meg a Történetünk: történelem című könyve, amelyben életéről, az első világháborúban és az 1944-es évben elszenvedett megaláztatásáról (Levelek a sárgacsillagos házból) írt. Közel százhetven regény, novellakötet fordítója volt. Írt rádiójátékokat, mesejátékokat. Életének utolsó éveit is aktívan töltötte.
A Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra.
Magánélete Házastársa Görög Imre műfordító volt. Két gyermekük született.
Művei
Ata könyve. Napló. (Budapest, 1915) Manci, Laci, Zsuzsika (mesék, Budapest, 1922) Knut Hamsun 70 éves (Nyugat, 1929) Alpesi rózsa (ifjúsági regény, Budapest, 1938) A legerősebb Mese (ifjúsági regény, Budapest, 1958) Dübörgő, a kalapácstolvaj (regék, Rákos Sándorral és Mészöly Miklóssal, Budapest, 1962) A Szoria Moria palota. Finn, norvég, svéd, lapp, dán mesék (Korompay Bertalannal, Budapest, 1963) Északi istenek. Történetek az Eddából (Bernáth István utószavával, Budapest, 1973) Északi hősök. Történetek az Eddából (Bernáth István utószavával és jegyzeteivel, Budapest, 1975) Bárdok, mesemondók. Történetek a Mabinogionból (Molnár Ágnes utószavával és jegyzeteivel, Budapest, 1977) Harc és szerelem. Történetek az írek hőskorából (mondafeldolgozások, sajtó alá rendezte: Makai Judit; Moskovszky Éva utószavával és jegyzeteivel, Budapest, 1978) Történetünk: történelem. Visszaemlékezések. (Tények és tanúk. Budapest, 1986)
Műfordításai
Knut Hamsun: Új föld. (Budapest, 1920; 2. kiadás: 1928) Henrik Ibsen levelei. (Budapest, 1922) Martin Andersen Nexø: A muzikális malac. Emlékigék a lángelme fölött. (Budapest, 1923) Knut Hamsun: Halk húrokat penget a vándor. (regény, Budapest, 1923) Michael Arlen: A zöld kalap. (A regény mesterei. Budapest, 1924) Knut Hamsun: Rosa. (regény, Budapest, 1925) Knut Hamsun: Pán. Glahn hadnagy följegyzéseiből. (Budapest, 1925; 3. kiadás: 1931; 4. kiadás: 1943) Knut Hamsun: Benoni. (regény, Budapest, 1925) Camille Marbo: Madeleine. (regény, Budapest, 1926) Rudyard Kipling: A fény kialudt. (regény, A regény mesterei. Budapest, 1927) Mary Borden: Flamingó. (regény, Budapest, 1929) Knut Hamsun: Csavargók. (regény két kötetben, Budapest, 1929) Karin Michaëlis: Az ügyvéd úr családja. (regény, Budapest, 1929; új kiadás: 1990) Nina Arkina: Egy férfi, akit szeretnek. (regény, A Színházi Élet regényei. Budapest, 1930) Werner Scheff: Opium. (regény, A Színházi Élet regényei. Budapest, 1930) Olav Duun: Világtalan András. (elbeszélések, Gyoma, 1931) Knut Hamsun: A világ vándora. 1–2. (regény, Budapest, 1931) Hans Ernst Kinck: Emberek és bolondok. Novellák. (Gyoma, 1931) Sigrid Undset: Az okos leányzók. (három elbeszélés, Gyoma, 1931) Knut Hamsun: Asszonyok a kútnál. (regény, Budapest, 1932) Sigurd Hoel: Szerelem a strandon. (regény, Budapest, 1934; új kiadás: 1993) Barbara Ring: Petra. Tóbis Ilona rajzaival. (regény, Budapest, 1935) Selma Lagerlöf: Amikor én kislány voltam. Belatini Braun Olga rajzaival. (ifjúsági elbeszélések, Budapest, 1936; 2. kiadás: 1943; új kiadás: 1990) Johan Bojer: A tenger fiai. (regény, Budapest, 1937) Sigurd Elkjær: Aki nem tudott várni. (regény, Budapest, 1937) John Goodwin: A Scotland Yard foltja. (regény, Budapest, 1937) Selma Lagerlöf: Csodálatos utazás. Nils Holgersson útja a vadludakkal. Ifj. Belatini Braun Olga rajzaival. (Budapest, 1937; új kiadás. Illusztrálta: Kass János 1958; Az én könyvtáram. 1963; 3. kiadás: 1977; új kiadás Haday G. Klára rajzaival Bukarest, 1992; Budapest, 2003) Salvador de Madariaga: Elysiumi mezők. (regény, Budapest, 1938) Pearl S. Buck: Faragott képek. (regény, Budapest, 1940) Mika Waltari: Az asszony és az idegen. (Budapest, 1941; új kiadás: 1993) Olav Duun: Tetemrehívás. (regény, Budapest, 1943) Martin Andersen Nexø: Sorsjáték. (regény, Szikra regénytár. Budapest, 1948) Martin Andersen Nexø: Hódító Pelle. (regény Budapest, 1950; 2. átdolgozott kiadás: 1979) Pavel Petrovics Bazsov: A titok. Ifjúsági történet. (Budapest, 1950) Maremana Golubkova: Két világot éltem. Görög Imrével. (regény, Budapest, 1951) Makszim Gorkij: Az én egyetemeim. – A mester. Elbeszélések. Gellért Györggyel, Görög Imrével. (Budapest, 1952; 2. kiadás: 1955) Mihail Mihajlovics Prisvin: Ahol a madár se fél. Görög Imrével. (regény, Budapest, 1953) Orosz népmesék. Görög Imrével. Illusztrálta: F. Győrffy Anna. (Budapest, 1954) Makszim Gorkij: Mezítlábasok. Görög Imrével. (regény, Budapest, 1956) Johan Bojer: Az utolsó viking. (regény, Budapest, 1957) Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés. 1–3. Görög Imrével. (Olcsó Könyvtár. Budapest, 1958; A világirodalom klasszikusai. 2. kiadás: 1962; A világirodalom remekei. 4. kiadás: 1964; Európa Zsebkönyvek. 6. kiadás: 1967; 7. kiadás: 1976; 9. kiadás: 1986; Európa Diákkönyvtár. 10. kiadás: 1993; Matúra klasszikusok. 11. kiadás: 1996; 17. kiadás: 2008) Makar Csudra és más elbeszélések. A fametszetek Varsányi Pál munkái. (Új Elzevir Könyvtár. 3. Budapest, 1958) Mihail Mihajlovics Prisvin: Ádám és Éva. Regény: Illusztrálta: Szántó Piroska. Görög Imrével. (Budapest, 1958) Halldór Laxness: A jó papkisasszony. (kisregény, Modern könyvtár. 16. Budapest, 1959) Hilmar Wulff: A szerencse kék pisztrángja. (regény, Budapest, 1959) Vilhelm Moberg: Bevándorlók. (regény, Budapest, 1961) Martin Andersen Nexø: Az üres helyek utasai. Karcolatok és novellák. (Táncsics Könyvtár. 26. Budapest, 1961) Halldór Laxness: Az éneklő hal. (regény, Budapest, 1962) Zinken Hopp: A bűvös kréta. (meseregény, Budapest, 1962) Astrid Lindgren: Mio, édes fiam. (ifjúsági regény, Újvidék, 1962) Vilhelm Moberg: Telepesek. (regény, Budapest, 1963) Mihail Mihajlovics Prisvin: Szarvaslesen. Kisregény. Görög Imrével. (Budapest, 1963) August Strindberg: A hemsőiek. Illusztrálta: Bartha László. (regény, Budapest, 1963) Vilhelm Moberg: Az utolsó levél Svédországba. (Budapest, 1964) Aimée Sommerfelt: Országúton, Indiában. Ifjúsági regény. Illusztrálta: Reich Károly. (Delfin Könyvek. Budapest, 1964; 2. kiadás: 1979) Sigurd Hoel: Találkozás a mérföldkőnél. (regény, Budapest, 1965) Friedrich Wolf: Ketten a határon. (regény, Budapest, 1966) Bengt Danielsson: Bumeráng-expedíció. Útleírás. (Világjárók. Budapest, 1967) Aimée Sommerfelt: Miriam. Ifj. reg. Illusztrálta: Kondor Lajos. (Budapest, 1967) Jean Renoir: Apám, Renoir. (életrajz, Budapest, 1968; 2. kiadás: 1972) Thorbjørn Egner: Róka Miska megjavul. (meseregény, Budapest, 1969) Marc Chagall: Életem. Visszaemlékezések. (Budapest, 1970; új kiadás: 1999) Martin Andersen Nexø: Keserű-édes ifjúság. (önéletrajzi regény, Budapest, 1972) Meindert DeJong: Kerék az iskolán. Ifjúsági regény. Illusztrálta Kondor Lajossal. (Sirály Könyvek. Budapest, 1972) Henri Perruchot: Van Gogh élete. (Budapest, 1973) Anauta: Alea, az eszkimó leány. Illusztrálta: Fekete Mária. (regény, Csíkos Könyvek. Budapest, 1974) Astrid Lindgren: Öcsi és a repülő bácsika. Illusztrálta: Sajdik Ferenc. (meseregény, Budapest, 1976) Rudolf Broby-Johansen: Északi sziklarajzok. (Budapest, 1979) Mignon G. Eberhart: Suhanó árnyék. (bűnügyi regény, Albatrosz Könyvek. Budapest, 1981) A bűvös síp. Norvég elbeszélők. Vál. Kúnos László. Fordította Kúnos Lászlóval. (Budapest, 1981) Henrik Ibsen: Hedda Gabler. (színmű 4 felvonásban, Budapest, 1984) Stein Mehren: Titánok. Európai regény. (Modern Könyvtár. Budapest, 1984) Jens Peter Jacobsen: Marie Grubbe. – Niles Lyhne. Fordította Faludy Györggyel. (két regény, A világirodalom klasszikusai. Budapest, 1985) Hugh McLeave: A festő és a hegy. Cézanne élete. Fordította Falvay Mihállyal. (Budapest, 1986) Elisabeth Ellefsen: Kicsi Anette. (visszaemlékezés, Femina. Budapest, 1988) Bo Beskow: És erőt vevének a vizek a földön. (regény, Modern Könyvtár. Budapest, 1989)
Díjai, elismerései
A Művészeti Alap Irodalmi Díja (1983)
Jegyzetek
Források
Magyar asszonyok lexikona. Összeáll., előszóval és történelmi résszel ellátta Bozzay Margit. Budapest, 1931. Stephanum ny. VI, 1066 h.
Névpont. Szerk. Kozák Péter
Kategória:1890-ben született személyek Kategória:1988-ban elhunyt személyek Kategória:Gödöllőiek Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Katolikus vallásra tért személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek