Ma-hedzs az ókori Egyiptom 42 nomoszának (közigazgatási egységének) egyike; Felső-Egyiptom 16. nomosza.Wolfram Grajetzki, The Middle Kingdom of ancient Egypt: history, archaeology and society. London, Duckworth Egyptology, 2006, pp. 111-13 Nevét a kardszarvú antilopról kapta. Ma Minja kormányzóság területén található, Minja városa környékén.
Története Már Dzsószer idejében említik, az uralkodó piramiskomplexumában talált edényeken. Az óbirodalom végén élt kormányzóit a mai Závijet el-Majitín közelében temették el.Wolfgang Helck, Die altägyptischen Gaue, Wiesbaden 1974, , pp. 109-110
A nomosz középbirodalmi történelmének nagy részét kormányzói sziklába vájt sírjaiból ismerjük, Beni Hasszánból. Több más nomoszhoz hasonlóan Ma-hedzs is az első átmeneti korban tett szert jelentőségre, mikor a központi királyi hatalom meggyengülésével a helyi kormányzók egyre nagyobb hatalomra tettek szert. A korszak végén, mikor a thébai XI. dinasztia uralkodói már közel álltak ahhoz, hogy legyőzzék a rivális hérakleopoliszi X. dinasztiát, Ma-hedzs kormányzója, az addig semleges III. Baket átállt a thébaiak oldalára.Nicolas Grimal, A History of Ancient Egypt, New York, Barnes & Noble Books, 1997, , p. 144 Az őt követő kormányzók jelentős vagyonra tettek szert a XI. dinasztia korának végétől a XII. dinasztia uralmának közepéig, amint az hatalmas, szépen díszített Beni Hasszán-i sírjaikból látszik. Némelyikük, például III. Hnumhotep az országos jelentőségű „A keleti sivatag felügyelője” címet is viselte.
III. Szenuszert uralkodása alatt a nomosz kormányzóinak hatalma jelentősen csökkent, ebből az időből nem ismert kormányzói temetkezés innen.Wolfram Grajetzki, Court Officials of the Egyptian Middle Kingdom, London 2009, p. 138. A második átmeneti korban a nomosz beolvadt a szomszédos Wenetbe (felső-egyiptomi 15. nomosz), és önálló közigazgatási egységként megszűnt.Helck, 1974, p. 111
Városok és istenek A nomoszban számos jelentős város volt, de nagy részük elhelyezkedése nem ismert pontosan.Farouk Gomaa, Die Besiedlung Ägyptens während des Mittleren Reiches, 1. Oberägypten und das Fayyum, Reichert, Wiesbaden 1986, , p. 314 Mernofer (Akórisz; ma Tihna el-Gebel), Menat Hufu (talán a mai Minja), Hebenu (talán Kóm el-Ahmar), Neferuszi (ismeretlen), Herwer (talán Hur).
Nem tudni pontosan, melyik lehetett a főváros, talán Herwer, bár az, hogy a kormányzók nekropolisza a feltehetőleg Menat Hufu közelében fekvő Beni Hasszánban volt, és az, hogy egyes kormányzók, pl. I. Hnumhotep, Menat Hufu polgármesterei is voltak, arra utal, ez a város lehetett az.
Az I. Szenuszert Fehér kápolnájában talált feliratok szerint Ma-hedzs nomosz helyi istene a hebenui Hórusz volt. Neferusziban Hathort, Herwerben a Hnum-Heket párost tisztelték.Upper Egypt nome 16, Digital Egypt for Universities
Kormányzók A XI. dinasztia végén és a XII. dinasztia idején ismert kormányzók családfája (a dinasztiaváltás nagyjából a 3.-4. nemzedéknél következik be). A kormányzók neve aláhúzva.Wolfram Grajetzki, Court Officials of the Egyptian Middle Kingdom, London 2009, pp. 110-14; 136-38
Források
Fordítás
Jegyzetek
További információk
Kategória:Ókori egyiptomi nomoszok Kategória:Ókori egyiptomi családfák