Elischer Lajos (Gölnicbánya, 1842. május 7.Gölnicbányai evangélikus egyházközség keresztelési anyakönyve, 47/1842. folyószám. – Budapest, 1892. május 13.)Budapest-Deák téri evangélikus egyházközség halotti anyakönyve, 145/1892. folyószám.Budapest Főváros Levéltára, Budapest Székesfőváros Árvaszékének (1873–1875 Budapest Székesfőváros Tanácsának, mint gyámhatóságnak) iratai - HU BFL. IV.1411.b - 1892 - 01700 - Elischer festőművész, grafikus és rajztanár.
Családja Elischer Sámuel bányaőr (custos fodinarum) és Nedeczky Anna fiaként született Gölnicbányán, még születése napján megkeresztelték és a gölnicbányai evangélikus egyházközség anyakönyvébe 47. folyószám alatt bejegyezték, keresztszülei Schwarz Jakab és Elischer Dorottya voltak.
Felesége Zavotnik (Zavodnik) Mária volt, öt gyermekük született: Aranka Zsófia, Bp, 1873. május 1. – 1936. április 18. Házasságkötése Soltész Károllyal Budapest, 1899. november 26.Házasultak anyakönyve, Budapest, VI. ker. 1130/1899. Lajos Imre, bírósági végrehajtó, Bp., 1875. november 5. – Bp., 1924. március 7.Halotti anyakönyv, Budapest. VIII. ker., 793/1924. Házasságkötése Rieger Gizellával Budapest, 1900. szeptember 5.Házasultak anyakönyve, Budapest. VII. ker. 915/1900. Emil Aladár, törvényszéki írnok, Bp., 1877. július 17. – Bp., 1901. augusztus 25.Halotti anyakönyv, Budapest. VII. ker. 1397/1901. Házasságkötése Kéri Erzsébettel Budapest, 1900. július 21.Házasultak anyakönyve, Budapest. VII. ker., 720/1900. Etel (1877 körül született). Gizella, Korbély Géza lelkész neje
Életútja Iskoláit feltételezhetően szülővárosában, vagy a környező vidéken végezte, csak 1860 körül telepedett le a fővárosban. Az Országos Magyar Rajztanoda és Rajztanárképezde hallgatói névjegyzékében az 1875–1876. években szerepel, s a Képzőművészeti Egyetem egy szénnel és kék krétával, 1876-ban készült alakrajz, akttanulmányát őrzi, melyen Székely Bertalan szignója található, tehát az ő tanítványa is volt.Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtár Levéltár és Művészeti Gyűjtemény
Budapesten élt már az 1860-as évektől, s az 1862-ben indult Az Ország Tükre című lap 1865-től,Első L. E. szignóval ellátott rajza 1865 áprilisában található a hetilapban, bár – miután sok szerzői jelzés nélküli illusztrációt jelentettek meg – lehetséges, hogy már korábban is tettek közzé tőle rajzot. Az Ország Tükre 4. évf. 16. szám, 169. o. majd a folytatásaként megjelent Magyarország és a Nagyvilág című lap is, egészen 1884. évi megszűnéséig, 1870-től pedig a Vasárnapi Ujság és az Ország-Világ képes lapok is nagy számban közölték rajzait, kőnyomatait, metszeteit. Ezen kívül több könyvet illusztrált, Wohl Stefánia regekönyvének szövegképei (1874), Pósa Lajos mesekönyveinek színezett rajzai az ő alkotásai. 1876-tól, miután képesítést szerzett az Országos Magyar Rajztanoda és Rajztanárképezdében, rajzoktatással is foglalkozott. így a szabadkézi rajz tanára volt az 1871 októberében megnyitott Ferencvárosi (IX. ker.) Ipartanodában. A források 1876-tól egészen 1886-ig jelzik itteni működését. (1876-tól rajz szak,Magyar Ipar (Anyagi Érdekeink), 1876. szeptember 30. 9. szám, 142. oldal majd 1877/1878-ban a II. osztályban szabadkézi rajz,Magyar Ipar (Anyagi Érdekeink), 1877. szeptember 30. 9. szám, 142. oldal és Anyagi Érdekeink, 1878. augusztus 31. 8. szám, 124. oldal 1885/86-ban az I. és II. osztályban szabadkézi rajz.)Magyar Ipar, 1885. szeptember 30. 17-18. szám. 249. oldal és Magyar Ipar, 1886. augusztus 24. 16. szám, 222. oldal Illusztrációi mellett híresek voltak litografált arcképei is, a kőrajzolást 30 évig gyakorolta, s Vereby Soma számára készített sok portrét. Az 1875. évi pesti árvízről riportképsorozatot készített. Olajfestményeket is alkotott, főként tájképeket festett. Így a karácsonyi tárlatokon több kisebb festménye vonta magára a figyelmet a jó rajzzal és kellemes színezéssel. A Képzőművészeti Társulat 1885. évi kiállításán a 800 Ft-ra értékelt Viharos táj olajfestményével, az 1889. évi téli kiállításon a 120 Ft-ra értékelt, Thurzó-füredi tájrészletTurzovské kúpele. Ma Gölnicbánya része. olajfestménnyel szerepelt.Szendrei János–Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915) Elischer Lajos. 431–433. oldalak
Az 1877-ben kirobbant orosz–török háború idején jelent meg Kellner Ernő kőnyomdájában „A török hon dicső megvédői” címmel az Elischer által rajzolt műlap. „Négy medallion arczkép: Mehetned Ali, Osman, Sulejman és Muktár pasák arczképei ezek, harczi jelvények közt, csillagok sugárkoszorúja fölött, igen jó rajzban és nyomásban. Méltó, hogy kaszinók és körök is megrendeljék a fal korszerű ékesítésére. Ára egy forint. A jövedelem fele a török sebesülteké lesz.”– írta a Hölgyek Lapja 1877. október 4-én.Hölgyek Lapja, 1877. október 4. 3. szám, 39. oldal
1878-ban készült el Emléklap. A budapesti Népszínház tagjai című, nagy méretű, kőnyomatos rajza, mely 38 korszakbeli jeles színész arcképét mutatta be.A Légrády Testvérek nyomtatásában. Az OSZK Színháztörténeti Tára (SZT KF 492/Színháztörténeti Tár) és a Nemzeti Múzeum Történeti Képcsarnoka őrzi. Az ábrázolt színészek nevei megtalálhatók Cenner Mihály: Magyar színészportrék katalógusa, 1790–1944. Magyar Színházi Intézet. Budapest, 1973. művében.
Újabb csoportos, kőnyomatú arcképtablót 1880-ban készített, amikor a Hölgyek Lapja felkérte, hogy lapjának munkatársairól rajzoljon csoportképet. A 83x57 cm-es litográfia 32 arcképet tartalmaz, melyeket később önállóan is kiadtak, illetve felhasználtak nyomtatásban,A kép mint ahogy 1889-ben is rajzainak nyomatait árulta az Esztergom és Vidéke lap három albumban (Művésznők albuma – 6 db arckép; Művészek albuma – 6 db arckép; Uralkodók albuma és a Világ címerrajza – 8 db arckép és 10 címerrajz).Esztergom és Vidéke, 1889. november 24. 94.szám.
1880. május 5–7-ig jótékonysági bazárt rendeztek „Tavasz” címmel a Károlyi-palotában és kertjében a Bölcsőde Egyesület, a Gyermekmenhely és a Szegény Gyermekkórház javára. Pulszky Polyxena szerkesztésében egy azonos című füzetet is kiadtak, melyben „Elischer Lajos Stephanie herczegnő arczképét rajzolta le azon arczképről, melyet trónörökösünk arája maga küldött P. Polixéna kisasszonynak, az arczkép alatt lesz a herczegnő sajátkezű aláírása.”Magyarország és a Nagyvilág, 1880. május 2. 18. szám, 294. oldal
1887-ben ő is ajánlott fel művet a Segítség! Emlék-Album számára, melyet „Eperjes–Nagykároly–Torockó tűzkárosultjainak fölsegélésére”„1887-ben ... délután ütött ki. Fél háromkor kondult meg a vészharang. A dühöngő szélviharban tíz-húsz házra is repült egyszerre a gyújtó perje. Két kilométer hosszúságban szelte át a romboló láng Nagykárolyt, ki a mezőségig. Számtalan nagykereskedés is elpusztult, valamint a gróf Károlyiak díszes virágháza is. Leégett a kath. elemi és a nőipariskola teljes fölszereléssel. Roppant sok ember vált hajléktalanná, több száz családnak mindene oda égett. Országos gyűjtést is rendeztek akkoron. Megjelent a „Segítség” album. Főszerkesztője Jókai Mór öröknevű írónk volt. Néhai Rudolf trónörökösünk írta előszavát. „Eperjes, Nagykároly, Toroczkó”, e három város tűzkárosultjainak fölsegélyezésére adták ki, mert nemcsak Nagykárolyban, de hazánk e másik két városában is pusztított a félelmes elem és különös véletlen folytán, ugyanabban az évben, sőt hónapban.” Borovszky: Szatmár vármegye. Nagykároly. Csapások. szerkesztettek és adtak ki többször is. Ahogy a Vasárnapi Ujság hírt adott róla: „A »Segítség« emlék-album összes ívei kikerültek már sajtó alól; a díszes mű nagy ívrét alakban jelent meg összesen 44 oldalra terjedő tartalommal, melyet a színes kemény boríték 4 oldala 48 lapra egészít ki; a 3 frtos példányokhoz ezenkívül 4 oldalra terjedő zenemű-melléklet van csatolva. Az irodalmi közreműködők száma összesen 145-re megy, a kik közül 45-ön adtak verses és 100-an prózai dolgozatot. A rajzok száma több mint 80-ra terjed, 75 művész munkája”.Vasárnapi Ujság, 1887. augusztus 21. 567. oldal és
1878-ban Budapest VI. kerületében (Terézváros) a Rittergasse (Lovag utca) 13. szám alatt lakott, foglalkozásaként rajzoló (Zeichner) szerepel a címtárban.Adress-Kalender von Pest, Ofen und Alt-Ofen 1878. (Budapest, 1878) Wohnungsanzeiger von Budapest. Az 1880–1881-es Budapesti Cím- és Lakjegyzék szerint szintén a VI. kerület Lovag utcában lakik, de (feltehetően a telekosztódások miatt) ekkor már házszáma a 18-as, foglalkozása: „festész, maler”.Budapesti Czim- és Lakjegyzék, 1880–1881 (1. évfolyam) 2. rész, Lakjegyzék, 57. oldal 1882-ben azonban, és 1885–1886-ban a VI. kerületi Nagymező utca 54.,Budapesti Czim- és Lakjegyzék, 1882 (2. évfolyam) 5. rész. Lakjegyzék, 382. oldal és Budapesti Czim- és Lakjegyzék, 1885-1886 (4. évfolyam) 5. rész, Lakjegyzék, 431. oldal 1888-ban pedig a VII. kerületi (Erzsébetváros) Külső Dob utca 55. van megadva a „festész” lakhelyeként.Budapesti Czim- és Lakjegyzék, 1888 (5. évfolyam) 4. rész, Lakjegyzék, 272. oldal.
Művei megtalálhatóak a Magyar Nemzeti Galériában, illetve egy tájképe szerepel a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében. Ugyancsak találhatók eredeti kőnyomatai az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Központi Könyvtára gyűjteményében Pálmay Ilkáról,Pálmay Ilka, Elischer Lajos litográfiája, 1870 körül cziráki és dienesfalvai gróf Cziráky JánosrólCziráky János (1818-1884) arcképe, Elischer Lajos litográfiája, 1873 körül. A grófról Elischer által készített két kőnyomatos arcképet őriz a Soproni Múzeum Képzőművészeti Gyűjteménye is. és „A budapesti egyetemi könyvtár új épületéről”.A budapesti egyetemi könyvtár új épülete, Elischer Lajos litográfiája, 1875. Több litografált arcképet őriz az MTA Könyvtárának Kézirattára.Elischer Lajos: A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége, 1890 litográfia, papír, 650 x 465 mm, balra lent jelzett: Elischer Lajos 1890. Felirata: A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége MTA. Azonosítási szám: Kt. 91. MTAK Kézirattár ltsz. Ms 4405. In: Bakó Zsuzsanna: A Magyar Tudományos Akadémia és a művészetek a XIX. században. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, 1992. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Képzőművészeti Gyűjteménye 13 darab, 1870-ben, illetve 1886-ban készült kőnyomatát, metszetét, sokszorosított rajzát őrzi.Színháztörténeti Múzeum és Intézet honlapja, Elischer Lajos keresőszó.
Ötvenedik születésnapja után hat nappal halt meg tüdővész és vízkór következtében, özvegyet (Zavodnik Mária)Özvegye, Zavotnik (Zavodnik) Mária is hamar meghalt, 1894. augusztus 11-én. Lásd a hagyatéki ügyet. Az apjuk halálakor még kiskorúnak számító: Etel (14 körül), Emil (15), Lajos (17) és Aranka (19) gyermekek maradtak árván. és nagy családot hagyva hátra.Halálhíre: Ország-Világ, 1892. május 21. 21. szám, 338. oldal
Műveiből Könyvillusztrációk Wohl Stefánia regekönyve. Osterlamm K. Pest, 1865. 237 lap. Elischer Lajos illusztrációival. (A kötet harmadik kiadása 1898-ban jelent meg.) Mayer Miksa: Jelesek csarnoka. Életrajzi elbeszélések a serdültebb ifjúság és a magyar nép számára. [közreműködő Mayer György]. Lampel Róbert kiadása, Budapest, Év. n. (1870 és 1885 között). 246 oldal, 7 tábla. Elischer Lajos színes kőnyomataival. Pósa Lajos: Az aranytollú madár nótái. Gyermekversek. Elischer Lajos eredeti rajzaival. Légrády Testvérek, Bp., 1888. (52 vershez 52 kép). Pósa Lajos: Rózsabokor. Képeskönyv jó gyermekek számára. Elischer Lajos eredeti rajzaival. Légrády Testvérek, Bp., 1891.
Kőnyomatos arcképek Kortársak portréi A Hölgyek Lapja munkatársai című kőnyomatos műlapon 32 személy (Elischer Lajos által kőre rajzolva és Légrády-testvérek kiadásában. Budapest, 1880.) Lásd alább táblázatban! Deák Ferenc a Városligetben. 1875. Litográfia. (64,9 x 44,3 cm, lt.sz.: 8049.) In:Béres Katalin–Dr. Körmöczi Katalin: A haza bölcse, Zala büszkesége. Kalauz a kehidai Deák-kúria kiállításához (Zalaegerszeg, 2004). 18. oldal Eötvös Károly arcképe, litográfia, 1884. Magyar Nemzeti Múzeum. In: Nemzeti évfordulóink, 2016. Főszerk.: Estók János. Balassi Intézet. Bp. 2016. 20. oldal. Másik példány: Piarista Múzeum, Budapest gyűjteményében
„Emlékező képek”