Váradi Mátyás (Sóvárad, 1638 – Kézdivásárhely, 1684 után) református lelkész, orvos.
Életpályája 1638-ban született az erdélyi Sóváradon. Tanulmányait Marosvásárhelyen és Kolozsváron végezte, ahol Apáczai Csere János tanítványa volt. Később Leydenben, Utrechtben, Franekerben folytatott teológiai és orvosi tanulmányokat, majd 1669-ben a franekeri egyetemen szerzett orvosi és teológiai doktorátust. 1670-től 1680-ig kézdivásárhelyi pap volt, 1672-től pedig kézdi esperes. 1680 körül a papi működéstől chiliaszta nézetei miatt eltiltották, ezután csak orvosi tevékenységének élt.
Munkássága Országos hírű orvos volt, himlőről és a kanyaróról, majd a tüdővészről írt latin nyelvű értekezései a magyar orvostörténet jelentős határkövei.
Főbb munkái Disputatio theologia de votis… (Utrecht, 1666) Disputatio medica de variolis et morbilis… (Utrecht, 1667) Égő szövétnek avagy ragyogó fáklya… (Francker, 1668) Disputatio Medica Inauguralis de Phthisi (Francker, 1669).
Jegyzetek
Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek (III., Budapest, 1931). Herepi János: Adattár XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez (II., Budapest, Szeged, 1966). Magyar Életrajzi Lexikon.
Kategória:Magyar orvosok Kategória:1638-ban született személyek Kategória:Magyar református lelkészek