2020. október 18-án előrehozott választásokat tartottak Bolíviában. A választások eredménye felülírta a 2019. októberi választások eredményét, amit az elnyúló politikai válság miatt érvénytelenítettek.

A teljesen új tagokból felállt bolíviai választási bizottság először 2020. május 3-ra írta ki a választásokat. Azt azonban a lefolyóban lévő Covid19-pandémia miatt elhalasztották, először szeptember 6-ra majd pedig 2020. október 18-ra. Az utóbbi időpontot egy 2020. augusztus 13-án elfogadott törvény erősítette meg, amire azért volt szükség, mert a korábbi dátumeltolásokat utcai blokádok és tüntetések követték.

A következő pártok illetve pártszövetségek indultak a megmérettetésen: a Mozgalom a Szocializmusért (MAS-IPSP), mely 2019. augusztusa előtt kormányon volt, a Civil Közösség (CC), az újonnan létrejött Creemos (Hozzunk Létre/Hiszünk) szövetség, az Előre a Győzelemért és a Nemzeti Akció Párt (PAN-BOL). Carlos Mesa (CC) és Chi Hyun Chung (FPV) elnökjelöltek végeztek a második illetve harmadik helyen a megsemmisített eredményű 2019-es választásokon, Luis Arce volt a MAS jelöltje, aki ebben a posztban a MAS volt elnökét, Evo Moralest váltotta, Feliciano Mamani pedig Ruth Nina helyét vette át mint a PAN-ból jelöltje. Jeanine Áñez ideiglenes elnök, Jorge Quiroga volt elnök és María de la Cruz Bayá mind indultak a választásokon, de azok megtartása előtt visszaléptek.

Előzmények

2019-es választás 2019. november 10-én 19 napnyi tüntetés után a megkérdőjelezett 2019-es kétséges tisztaságú bolíviai elnökválasztás után, azt követően, hogy az OAS jelentése szerint szabálytalanságok voltak a választás lebonyolításában, az ország hadserege és rendőrsége lemondásra kényszerítette a megválasztott Morales elnököt. Miután Williams Kaliman tábornok bejelentette, hogy a hadsereg Morales nyilvános lemondását követeli, aminek több magas rangú vezetővel közösen eleget tett. Többen a családjuk biztonságát hozták fel a lemondás mögötti érvül. Mexikó másnap menedékjogot ajánlott Moralesnek, amit ő harmadnap elfogadott.

Mivel Álvaro García Linera alelnök, Adriana Salvatierra, a szenátus elnöke és Víctor Borda, a képviselőház elnöke is lemondott, nem volt olyan ember, aki az alkotmány szerint átvehetné a pozíció betöltését. Ezen felül Rubén Medinaceli, a szenátus első elnökhelyettese is lemondott. A baloldali Jeanine Áñez, a szenátus második elnökhelyettese volt a legmagasabb rangú, hivatalban lévő vezető, így bejelentette, hogy kész elvállalni az átmeneti elnöki pozíciót, míg le nem zajlanak a választások. Így 2019. november 12-én Áñez elfogadta a Szenátus elnöke címet, amivel hivatalosan is kinevezhették. Ezen pozíció hatására már az alkotmány alapján bejelenthette, hogy ő Bolívia ügyvezető elnöke. A hivatal megszerzését hivatalosan a Többnemzetiségű Alkotmányozó Tanács hagyta jóvá, ebben kifejtették, hogy „ipso facto” a 2001. július 31-i 0003/01 számú alkotmányos határozat által lefektetett precedens alapján ő töltheti be a pozíciót.

November 20-án Evo Morales felajánlotta, hogy amennyiben visszatérhet Bolíviába, és ott kitöltheti a periódusát, akkor nem indul az elnökválasztáson.

Aznap az új átmeneti kormány benyújtotta a parlamentnek egy új választáshoz vezető törvénycsomag első részét. A szenátus két házának meg kellett vitatnia a javaslatot, mely szerint az október 20-i választás érvénytelen volt, és a törvény elfogadásától kezdődően 15 napon belül ki kell jelölni az új választási tanácsot. Így akarták kikövezni a következő választások előtt az utat. A Morales Szocializmusért Mozgalma (MAS) és az Morales-ellenes törvényhozók által közösen beterjesztett javaslatot november 23-án elfogadták. Ebben többek között megtiltották, hogy Morales induljon a választáson. Ezért cserébe Áñez kivonja a tüntetések helyszíneiről a rendőröket. Ennek ellenére néhány állami vállalatnál továbbra is ott maradt néhány rendőr, hogy „megelőzhessék a vandalizmust”. Ezen kívül kiadtak egy bizonyítványt, mely szerint a hadsereg tagjait nem lehet bíróság elé állítani, szabadlábra helyeztek több Morales-párti rabot, a törvényhozókat és néhány más tisztviselőt megvédtek a támadásoktól, azok hozzátartozói pedig, akik életüket vesztették, kártérítést kapnak. Az elnök röviddel annak elfogadása után jóváhagyta a törvényt.

Áñez jelöltsége

December 5-én Áñez bejelentette, hogy nem kívánja magát jelöltetni, és nem nevez meg olyan jelöltet, akit ő támogatna.Jeanine Áñez no postulará a la Presidencia de Bolivia, según el Gobierno interino. Publicado el 5 de diciembre de 2019. Consultado el 8 de diciembre de 2019. 2020. január 15-én az elnök személye melletti miniszter, Yerko Núñez megerősítette ezt, mikor azt mondta: „[Áñez] nem lesz jelölt. Az elnök már többször is kifejezte, hogy nem lesz elnökjelölt, ez a béke, az átmenet és a menedzselés kormánya, mert az államapparátust nem lehet leállítani”.

Korábbi ígéreteivel ellentétben azonban 2020. január 24-én Áñez bejelentette, hogy mégis indul a posztért. Egy, a bolíviai Los Tiempos-ban megjelent közvélemény-kutatás eredményei alapján a megkérdezettek 43%-a szerint „jó munkát végzett ideiglenes elnökként” (a 27%-os résszel ellentétben, akik szerint a teljesítménye „nagyon rossz” volt, csak 24% gondolja azt, hogy indulnia kellene a választásokon. Ugyanezen a közvélemény-kutatáson a válaszadók 63%-a értett egyet azzal az állítással, mely szerint „ideiglenes elnökként Jeanine Áñeznek csak ki kellene írnia a szavazást, de nem szabadna kihasználnia az előnyeit, mint hatalmon lévő elnökjelölt”. 2020. szeptember 17-én egy olyan közvélemény-kutatás jelent meg, mely szerint a szavazatok 40%-ával Luis Arce a legtámogatottabb elnökjelölt, ő pedig a negyedik helyen végezne. Áñez bejelentette jelöltségének a végét, mert nem akarta azt megkockáztatni, hogy megoszoljanak a szavazatok a konzervatív jelöltek között.

A választások elhalasztása és blokádok

2020 márciusában a Legfelsőbb Választási Tanács bejelentette, hogy a választásokat és az ahhoz fűződő tevékenységeket elhalasztják, mivel különleges intézkedéseket vezettek be a Covid19 elleni harcban. Ezzel a lépéssel az összes nagyobb párt egyetértett, mint ahogy abban is, hogy a választás időpontját a közegészségügyi helyzetet figyelembe véve a nemzeti parlament egy későbbi időpontban választja ki.

2020. június 22-én Áñez aláírt egy törvényt, melyet korábban a ház is megszavazott arról, hogy a választásokat szeptember 6-án tartsák meg, a megválasztott választási bizottsági tagok pedig november közepéig–végéig tartsák meg a tisztségüket.

2020. július 23-án a Többnemzetiségű Választási Szervezet bejelentette, hogy a választást október 18-ra rakják át, mert az egészségügyi előrejelzések szerint a járvány csúcsa augusztus végére, szeptember elejére várható.Evo Morales elítélte a késleltetést, ami szerinte egy alkotmányba ütköző próbálkozás arra, hogy a jelenlegi elnök hatalmon maradjon, és több csoport, így a Bolíviai Munkások Centruma is tüntetést és blokádot szervezett. A választási bizottság, szakértők és a MAS tagjai nem tartják az eljárást alkotmányellenesnek. Jaime Paz Zamora, az ország volt elnöke, a Forradalmi Baloldali Mozgalom tagja kritizálta Moralest, mivel ő támogatta a blokádokat, amibe 33 koronavírusos beteg belehalt, mivel nem jutott oxigénhez. Morales később elfogadta a TSE döntését, mikor már élénkebb lett az ellenállás. A Mercados y Muestras egyik közvélemény-kutatása azt mutatta, a megkérdezettek 59%-a szerint a MAS állhat a gyógyszer- és élelmiszerhiány mögött, 65% pedig elítélné a tüntetések mögött állókat. A párt tagadta, hogy köze lenne a történtekhez. Több helyen dinamittal rombolták szét a főútvonalakat, két katonát pedig brutálisan megvertek a tüntetők. Santa Cruzban, Potosiban, Cochabambában és más városokban is felfegyverkeztek a tüntetők, így már könnyebben okozhattak kárt a rendőrökben és az építményekben.

2020. augusztus végén és szeptember elején nagy adag robbanószerre és fegyverre csaptak le, amiről azt feltételezték, hogy a mexikói drogkartelekhez és a MAS által támogatott csoportokhoz köthetőek. Ez azokat a félelmeket támogatta, melyek szerint törvénytelen csoportok megpróbálják destabilizálni az elkövetkező választásokat.

Választási rendszer

Bolívia elnökét egy megváltoztatott kétfordulós rendszerben választják meg. A jelöltet akkor tekintik győztesnek, ha a szavazatok több mint 50%-át megszerezte, vagy a megszerzett szavazatok aránya 40% fölött van, és 10 százalékponttal megelőzi a legjobb helyezést elért riválisát. Ha egyik állítás sem igaz, a második fordulón a két legtöbb szavazatot kapott jelölt verseng.

A Képviselőház 130 tagját (a hét speciális terület képviselői kivételével) a további tag rendszerrel választják ki. 63 helyet egyéni képviselői körzetekben osztanak ki, további 60 helyet pedig zárt listákról töltenek fel, ahol a bejutási határ 3%. A többi helyet régiónként arányosan osztják ki úgy, hogy megnézik, hányan szavaztak az elnökjelöltekre, és kivonják annak a számát, hány képviselőt választottak. A fennmaradó 7 helyet usos y costumbres rendszerrel osztják el az őslakosok között, azon belül pedig az első helyezett kapta meg a parlamenti helyet. Egy választó csak egy körzetben szavazhat, és ő dönti el, hogy a normál vagy a fenntartott helyekre akar szavazni.

A Szenátusnak (Cámara de Senadores) 36 tagja van, melyre a kilenc körzetből lehet jelöltet állítani. Itt is az első jelölt győz rendszerét használják a D'Hondt-módszer szerint. The senate seats are also awarded based on the vote for president.

Bolíviában minden 18. életévét betöltött személynek kötelező szavaznia. A szavazóknak adnak egy kártyát, amivel igazolni tudják, hogy részt vettek a szavazáson. A szavazó nem fér hozzá a bankjánál a pénzhez, ha nem tudja három hónapig bemutatni, hogy valóban szavazott. Emiatt igen magas szokott lenni az érvénytelen szavazatok száma. A választási felméréseken ezeket a szavazatokat érvénytelen/semmis szavazatoknak számítják, és „nem menne el választani” jelzés alatt szerepeltetik.

Elnökjelöltek 2020. január 28-ig hivatalosan tíz jelölt jelentette be, hogy indulni kíván az elnöki posztért.

2020. január 18-án a MAS Egységes Csoport része David Choquehuancát és Andrónico Rodríguezt jelölte elnöknek illetve elnökhelyettesnek, Január 19-én Evo Morales bejelentette, hogy a párt jelöltjei Luis Alberto Arce Catacora illetve David Choquehuanca lesznek. Ezt egy szavazás előzte meg a MAS elnökségén belül. Ez a különbség összetűzést okozott a MAS részei között. Ezen felül probléma volt Barolina Sisa és a Tupac Katari Federation részéről is, akik nem vettek részt a választásban. Január 21-én a Central Obrera Boliviana (COB) egy harmadik párosítást vitt a grémium elé, mely szerint Choquehuanca párja with Orlando Gutiérrez lett volna. A MAS szenátori elnöke, Eva Copa azt mondta, az ügyet még nem zárták le, a végső döntést pedig a belső gyűlés egy későbbi ülésén hozzák meg. Január 24-én egy új jobboldali pártszövetség jött létre „Hiszünk” ("Creemos") névvel, és ők a Camacho-Pumari jeggyel álltak elő. A regisztráció határidejéig a Legfelsőbb Választási Tanács tanács hírei szerint öt politikai csoportot jelentettek be. Január 31-én azonban azt a bejelentést tette, hogy az „Egyesült Nép” jelöltségét törölték, mert nem voltak képesek benyújtani a szükséges dokumentumokat.

2020. júliusban négy különböző politikai párt is előterjesztést nyújtott be a Legfelsőbb Választási Bíróság előtt, melyben azt akarták elérni, hogy Arce ne indulhasson a választásokon. Azzal érveltek, hogy Arce olyan időpontban hozott nyilvánosságra előrejelzéseket, mikor a választási törvény szerint nem lett volna szabad. 2015-ben hasonló kérés érkezett Ernesto Suárezzel, az ellenzéki UD elnökével szemben mikor az éppen távozó kampányvezér, Carmelo Lens hozott nyilvánosságra adatokat. Így megszűnt Suárez és 227 további UD-jelölt jogi státusza, és törölték a választásokon történő indulásukat.

Október 11-én Jorge Quiroga bejelentette, hogy ő és az általa vezetett csoport visszalép a jelöltségtől.