Rubin Péter (Szeged, 1918. november 14. – Budapest, 1980. január 7.)Meghalt Rubin Péter (1980. január 8.) Magyar Nemzet, 36. évfolyam, 5. szám műfordító, író, nyelvész, szerkesztő, politikus. Rubin László író, ügyvéd fia.

Élete Rubin László (1888–1942) író, ügyvéd és Färber Sulamith Szendike orvos fiaként született. A budapesti Mátyás Király Reálgimnáziumban kitüntetéssel érettségizett (1936).Iskolai értesítők (Arcanum Digitális Tudománytár) Már az 1930-as évek végén közölt művelődéstörténeti témájú cikkeket és esszéket különböző újságokban. 1941-ben a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen magyar–francia szakos tanári diplomát szerzett. A második világháború idején partizánként megtanult szerbül is. 1946 és 1948 között a fővárosban élt, ahol újságírói tevékenységet folytatott és belépett az MKP-ba. Ezt követően kinevezték a Magyar Távirati Iroda belgrádi tudósítójának,A jugoszlávi magyarság helyzetéről (1947. július 12.) Magyar Szó, 4. évfolyam, 172. szám majd belgrádi követségi titkárnak, s végül követségi tanácsos lett a cseh fővárosban, ahol négy évet töltött. Az 1950-es években rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, illetve 1956-ig a Külügyminisztérium szóvivője volt. Az 1960-as évektől az Akadémiai Kiadó propaganda- és sajtóosztályát vezette. Elbeszéléseket, tárcákat, útirajzokat írt, emellett franciából, angolból, csehből, németből fordított szépirodalmi és tudományos műveket, többek között Čapek, Giraudoux, Kundera, Vercors, Kazantzákisz írásaiból. Utóbbi Akinek meg kell halnia című művének fordításáért nívódíjat kapott. Lefordította Jules Michelet A francia forradalom története című művét. Kutatta a francia–magyar diplomáciai kapcsolatok múltját. A diplomaták hétköznapjai című könyve a diplomataképzés kötelező olvasmánya lett.

Temetése Budapesten, a Farkasréti temetőben volt.

Családja Házastársa: Rumpler Mária (1920. február 23. – 2011. október 21.) néprajzos, költő.

Gyermekei:

Rubin Márta (1948. október 23. –) zongoraművész, akadémiai mestertanár Rubin Gábor (1951. december 6. – 2009. december 3.) építészmérnök, zenész, író

Főbb művei

Vasvári Pál (Budapest, 1947) Gallicizmusok (Végh Bélával, Budapest, 1962) Francia-magyar, magyar francia műszaki szótár (Végh Bélával, Budapest, 1965) A diplomaták hétköznapjai (Budapest, 1974) Francia barátunk, Auguste de Gerando (1819-1849) (Budapest, 1982)

Díjai, elismerései

Magyar Szabadság Érdemrend bronz fokozata (1948) Magyar Népköztársasági Érdemérem arany fokozata (1952) Szocialista Munkáért Érdemérem (1953)Magyar Közlöny (1953. november 7.) 59. szám

Jegyzetek

Források

Délamerikai Magyarság (1959. december 3.) 32. évfolyam, 3606. szám

Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar nyelvészek Kategória:MKP-tagok Kategória:1918-ban született személyek Kategória:1980-ban elhunyt személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek