Nagyajtai Fekete Zoltán (Zsarnóca, 1911. március 31. – Budapest, 1988. október 14.) agrármérnök, geológus, talajtanász, kertészmérnök. A mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1952). Kandidátus, tanszékvezető egyetemi tanár, a Talajtani Társaság tiszteletbeli elnöke, a Magyar Meteorológiai Társaság volt elnöke, a Magyar Agrártudományi Egyesület Országos Elnökségének és a Nemzetközi Talajtani Társaságnak tagja, aki pályája során több hazai tudományos társaság és szakmai bizottság vezetőjeként és tagjaként működött, a Szocialista Munkáért Érdemérem, a Munka Érdemrend arany fokozata és számos más kitüntetés tulajdonosa, aranydiplomás tanár.Gyászjelentése

Életpályája Elemi iskoláit Selmecbányán végezte el. 1919-ben Sopronba került a főiskola; a család Sopronba költözött. További tanulmányait a Soproni Evangélikus Líceumban folytatta. 1929-ben érettségizett. 1929-ben katonának állt, ahonnan 1930 őszén szerelt le. 1930–1935 között a Pázmány Péter Tudományegyetem természetrajz-vegytan szakos hallgatója volt. 1935. június 27-én doktori oklevelet szerzett. 1935–1937 között Orosházán az evangélikus gimnáziumban helyezkedett el kémia-természetrajz szakos tanárként. 1935–1936 között a nyarakat a British Múzeum külső gyűjtőjeként dolgozta végig. 1937-ben az EUROGASCO olajkutató fúrógeológusát helyettesítette. 1937-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem Mauritz Béla professzor által vezetett ásvány- és Kőzettani Tanszékére került tanársegédnek. 1938-ban kétszer, 1940-ben háromszor, 1942-ben is kétszer hívták be hadiszolgálatra. 1941 augusztusában Keszthelyre ment, ahol a Gazdasági Akadémia Talajtani Laboratóriumának vezetője lett. 1942-ben a laboratóriumot átszervezte Talajtani Tanszékké; intézeti tanár lett. 1942-ben a Magyar Királyi Földtani Intézet térképező munkatársa volt; Kőszeg és Szombathely területén talajtérképezési munkát végzett. 1942-ben a keleti hadszintéren volt főhadnagy, a páncélvadászok szakaszának parancsnoka. 1943–1944 között is katonának állt. 1943-1948 között több tankönyv megírásában vett részt. 1944–1946 között Sopronban evangélikus teológiát hallgatott. 1945 nyarán jött haza családjához. 1947-ben egyetemi magántanári címet kapott. Gyenesdiáson az Evangélikus Népfőiskolán a talajtan, talajművelés, tájmelioráció tantárgyak oktatója volt: Kulin Sándor, Manninger Gusztáv Adolf és Láng Géza kollégái mellett. 1946-ban a Szántó Kovács János Népi Kollégiumban kollégiumi igazgatóként dolgozott. 1948-ban a Talajjavító Vállalat keszthelyi laboratóriumának vezetője lett. 1949-ben megbízták a Budapesti Kertészeti Kar Talajtani Tanszékének vezetésével, amelyet 1975-ig vezetett. 1950-ben egyetemi tanár lett. 1950–1951 között a Kertészeti Főiskola, majd Egyetem dékánja, 1957–1960 között igazgató-helyettese volt. 1955-től a Nemzetközi Talajtani Társaság tagja volt. 1958–1973 között az Északi evangélikus egyházkerület felügyelője volt. 1973–1988 között az Evangélikus Egyház Országos Felügyelője tisztségét töltötte be. 1976-ig a Kertészeti illetve később a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Talajtani Tanszékének vezetője volt. 1976-ban nyugdíjba vonult.

Munkássága Sok nyelven beszélt: a szlovák, a német nyelv ismerete mellett tudott angolul és franciául is. Beszélt valamennyit flamandul. Megértette a bolgárt, az oroszt is, olvasott latinul, görögül, sőt a bibliát héberül is. Munkájában a Hárshegyi homokkő geológiájával foglalkozott. Sok ismeretterjesztő előadást tartott, sokat publikált tudományos ismeretterjesztő folyóiratokban. Foglalkozott az andezit, bazalt kőzetek keletkezésével, jellemzésével is. A litoszféra tanulmányozásán kívül a trágyázás témakörével is foglalkozott. A zöldségesek, gyümölcsösök, szőlők trágyázási irányelveinek kidolgozásában is aktívan részt vett.

Családja Apai és anyai nagyapja is (Fekete Lajos és Szentistványi Gyula) a Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola tanára volt Selmecbányán. Édesapja, Fekete Zoltán (1877–1962), a főiskolán volt gyakornok, majd asszisztens.Névpont.hu Édesanyja Szentistványi Mária volt. 1936. február 1-én, Budapesten házasságot kötött Serdült Irénnel.Házasságkötése bejegyezve a Bp. kerületi állami házassági akv. 46/1936. folyószám alatt. Két gyermekük született: Enikő és Zoltán.

Sírja a Farkasréti temetőben található (2/6-1-17/18).Nemzeti Örökség Intézete

Művei Adatok a hárshegyi homokkő geológiájához (Budapest, 1935) Orosháza talajai (Orosháza, 1937) Ásványtan és geológia, mint talajtani propedeutika (1941) A termőföld trágyázása (1947) Agrokémia (Budapest, 1949) Talaj és talajjavítás (Budapest, 1950) Alkalmazott talajtan (Budapest, 1950) Általános talajtan (Budapest, 1950) Az esőtalaj (Budapest, 1951) Hazai komplex talajvédelem kérdései (1954) Talajtan és trágyázástan (1958) Talajtan és Agrokémia (tankönyv, 1964) Kertészeti ültetvények talajvédelme (1967) A zöldség és gyümölcs termő növények tápanyagellátásának új rendszere (Budapest, 1971) Különleges szempontok egy homokháti táj környezetvédelme (1973) Talajvédelmi művelési módok hatása a talaj néhány kémiai tulajdonságának változására Budaörsön (1980) A Talajtani Társaság története (Budapest, 1981)

Díjai Hopp Dicsérő Elismerés Kormányzói Dicsérő Elismerés Szocialista Munkáért Érdemérem a Munka Érdemrend arany fokozata a Magyar Agrártudományi Egyesület Aranykoszorús jelvénye (1958) Tessedik Emlékérem (1960) Treitz Péter-emlékérem (1979)

Jegyzetek

Források http://epa.oszk.hu/01500/01577/00019/pdf/bmmk_1995_279-283.pdf Megaterra https://akjournals.com/view/journals/0088/60/1/article-p287.xml https://www.mta-taki.hu/sites/all/files/dokumentumok/tvnt_professzori_arckepcsarnok.pdf Tudósnaptár Keszthelyi életrajzi lexikon A Tanszék története https://mandadb.hu/common/file-servlet/document/321535/default/doc_url/magyar_irok_elete_munkai_VIIIkot.pdf

További információk

Szabó István: Dr. Fekete Zoltán élete. In.: Tanulmányok, emlékezések és köszöntők. 2007–. 1. kötet. Balogh Margit-Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Budapest, História – MTA Történettudományi Intézete, 1996. (História könyvtár. Kronológiák, adattárak 4.) Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről. Szerkesztette: Hévvízi Sándor és Szabó Ferenc. Orosháza, Orosháza Város Önkormányzata-Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1995. Magyar tudományos akadémiai almanach az …évre. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1861-1918, 1921, 1924-1943. 77 db. – 1973, 1986, 1991, 1997, 2001.

Kategória:1911-ben született személyek Kategória:1988-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar agrármérnökök Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Magyar geológusok Kategória:Magyar talajtanászok Kategória:Magyar kertészmérnökök Kategória:Budapestiek Kategória:Zsarnócaiak Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek