Latin szállóigék – magyar fordítása (akinek tulajdonítják) __NOTOC__

A Ab ovo – A tojástól kezdve (Horatius) Ab urbe condita – A város alapításától (Titus Livius) A cane non magno saepe tenetur aper – Gyakran nem a nagy kutya fogja meg a vaddisznót (Ovidius) Acta fabula est, plaudite! – A színjátéknak vége van, tapsoljatok! (Augustus) Aegroto dum anima est, spes est – Amíg a beteg lélegzik, van remény (Cicero) Alea iacta est – A kocka el van vetve (Caesar) Aliud ex alio malum gignitur – Egyik baj szüli a másikat (Terentius) Altissima quaeque flumina minimo sono labuntur – A legmélyebb folyó hömpölyög a legkisebb zajjal (Curtius Rufus) Amici, diem perdidi – Barátaim, elvesztegettem ezt a napot (Titus) Amicos secundae res parant, adversae probant – A jósors szerzi, a balsors próbára teszi a barátokat (Seneca) Amor vincit omnia – A szerelem mindent legyőz (Vergilius) Animus meminisse horret – Lelkem visszariad az emlékezéstől (Vergilius) Arma virumque cano – Fegyvert s vitézt énekelek (Vergilius) Artes omnes perdocet paupertas – A szegénység minden mesterségre megtanít (Plautus) Audaces fortuna iuvat – Bátraké a szerencse (Vergilius) Aurea mediocritas – Arany középút (Arisztotelész/Horatius) Auribus frequentius, quam lingua utere – Gyakrabban használd a fület, mint a nyelvet (Seneca) Aut prodesse volunt aut delectare poetae – A költők vagy használni, vagy szórakoztatni akarnak (Horatius) Ave Caesar, morituri te salutant! – Üdvöz légy, Caesar, a halálba indulók köszöntenek! (Suetonius) Ad astra per aspera – Nehézségeken át a csillagokig (Seneca)

B Beati pauperes spiritu – Boldogok a lelki szegények (Hegyi beszéd) Beneficium accipere libertatem est vendere – Jótéteményt elfogadni annyi, mint eladni a szabadságot (Publilius Syrus) Bis dat, qui cito dat – Kétszer ad, ki gyorsan ad (Publilius Syrus) Bonus iudex damnat improbanda, non odit – A jó bíró elítéli, de nem gyűlöli azt, amit helytelenít (Seneca) Brevis ipsa vita est, sed malis fit longior – Az élet önmagában rövid, de a szenvedések meghosszabbítják (Publilius Syrus)

C Canes timidi vehementius latrant, quam mordent – A félénk kutyák erősebben ugatnak, mint harapnak (Curtius Rufus) Canis sine dentibus latrat – Csak a fogatlan kutya ugat (Varro) Carpe Diem – Ragadd meg a pillanatot (Horatius) Carpent tua poma nepotes – Gyümölcsfádat unokáid fogják élvezni (Vergilius) Celsae graviore casu decidunt turres – Recsegőbb robajjal dőlnek le a nagy tornyok (Horatius) Certa amittimus, dum incerta petimus – Míg a bizonytalan után futkosunk, elveszítjük a biztosat (Plautus) Ceterum censeo Carthaginem esse delendam – Egyébként úgy vélem, hogy Karthágót el kell pusztítani (id. Cato) Cito pede labitur aetes – Gyors lábon rohan az idő (Ovidius) Citius, altius, fortius – Gyorsabban, magasabbra, erősebben (Olimpiai játékok jelszava) Cogito ergo sum – Gondolkozom, tehát vagyok (Descartes) Conqueri fortunam adversam, non lamentari decet – A balszerencsét nem siratni kell, hanem legyőzni (Cicero) Conscientia mille testes – A lelkiismeret egymaga ezer tanú (Quintilianus) Consilium luce, nocte agas convivium – A tanácskozás ideje a nappal, a mulatozásé az éjszaka (Caecilius Balbus) Consuetudo laborum perpessionem dolorum efficit faciliorem – A küzdelmek megszokása könnyebbé teszi a szenvedések elviselését (Cicero) Crescit amor nummi quantum ipsa pecunia crescit – Nő a pénzszeretet a növekvő pénzzel arányban (Iuvenalis) Crescit audacia experimento – A gyakorlat növeli a merészséget (Plinius) Cuiusvis hominis est errare, nullius nisi insipientis in errare perseverare – Bármely ember tévedhet; egyedül az ostoba tart ki tévedése mellett (Cicero) Cum te aliquis laudat, iudex tuus esse memento; plus aliis de te, quam tu tibi credere noli – Ha valaki dicsér, légy önmagad bírája, s ne higgy el többet másoknak, mint magadnak (Cato) Cupiditati nihil est satis, naturae satis est etiam parum – Semmi sem elég a vágynak, a természet kevéssel is beéri (Seneca) Cura fugit mero – A gond menekül a bortól (Ovidius)

D Dat veniam corvis, vexat censura columbas – Kedvez a hollónak, s a galambot sújtja a törvény (Iuvenalis) De gustibus non est disputandum – Az izlésről nem lehet vitatkozni (Izlések és pofonok különbözőek) Decipimur specie recti – Az igazság látszata megtéveszt bennünket (Horatius) Dediscit animus sero, quod didicit diu – Későn felejti el az ember azt, amit sokáig tanult (Seneca) De inimico noli loquier male, sed cogites – Ellenségedről legfeljebb gondolj, de ne mondj rosszat ( Publilius Syrus) Deliberando saepe perit occasio – A fontolgatással gyakran elmúlik az alkalom (Publilius Syrus) Deliberandum est diu, statuendum est semel – Latolgatni tízszer kell, dönteni egyszer (Publilius Syrus) Dente lupus, cornu taurus petit – A farkas foggal, a bika szarvval támad (Horatius) De omnibus dubitandum – Mindenben kételkedni kell (Descartes) Desinit in piscem mulier formosa superne – A felül szép nő alul halban végződik (Horatius) Defficile est saturam non scribere – Nehéz szatírát nem írni (Iuvenalis) Defficiles nugae – A terhes semmiségek (Martialis) Diligentia maximum etiam mediocris ingenii subsidium – A szorgalom hatalmas támasz a középszerű tehetségnek is (Seneca) Diligitur nemo nisi cui fortuna secunda est – Az emberek csak azt szeretik, akinek jól megy a sora (Ovidius) Dimidium facti qui bene coepit habet – Aki megkezdte, felét elvégezte a munkának (Horatius) Divide et impera! – Oszd meg és uralkodjǃ (II. Philipposz) Dolo pugnandum est, dum quis par non est armis – Csellel kell harcolni annak, akinek a fegyvere gyengébb (Cornelius Nepos) Donec eris felix, multos numerabis amicos, tempora si fuerint nubila, solus eris – Amíg sok pénzed van, sok barátod van, de ha elfogy a pénzed, a barátaid is elfogynak Dum spiro, spero – Ameddig élek, remélek (Iuvenalis) Dum vitant stulti vitia, in contraria currunt – Míg az ostobák kerülik az egyik bűnt, a másikba esnek (Horatius) Durum est negare, cum superior supplicat – Nehéz nemet mondani, amikor fölöttesünk kér valamit (Publilius Syrus)

E Edas ut vivas, ut edas, noli vivere – Egyél, hogy élj, s ne azért élj, hogy egyél (Caecilius Balbus) Epistula non erubescit – A levél nem pirul el (Cicero) Est enim proprium stiltitiae: aliorum vitia cernere, oblivisci suorum – Jellemző az ostobaságra: mások hibáit észrevenni, a magáét elfeledni (Cicero) Est felicibus difficilis miserarium vera aestimatio – Nehéz a boldogoknak helyesen megítélni a nyomorúságot (Quintilianus) Etiam capillus unus habet umbram suam – Egyetlen hajszálnak is van árnyéka (Publilius Syrus) Etiam veros dolores mitigat tempus – A súlyos fájdalmat is enyhíti az idő (Quintilianus) Et terram rumor transilit et maria – Földeken és vízen át szárnyal a pletykabeszéd (Propertius) Et tu, mi fili, Brute? – Te is, fiam Brutus? (Caesar) Exegi monumentum aere perennius – Ércnél is maradandóbb művet emeltem én (Horatius) Exercitatio artem parat – Gyakorlat teszi a mestert (Tacitus) Ex incommodis alterius sua comparat commoda – Más kárából előnyt szerez magának (Terentius) Exitus acta probat – A cél szentesíti az eszközt (Ovidius) Ex malis eligere minima oportet – A bajok közül válaszd a legkisebbeket (Cicero) Exstructum super cloacam templum forma este mulieris – A női szépség olyan, mint a kloákára épített templom (Caecilius Balbus)

F Faber est suae quisque fortunae – Mindenki a maga szerencséjének kovácsa (Sallustius) Facile est imperium in bonis – Könnyű a jók fölött uralkodni (Plautus) Facile omnes, cum valemus, recta consilia aegrotis damus – Mikor egészségesek vagyunk, mindnyájan könnyen adunk helyes tanácsokat a betegeknek (Terentius) Factum fieri infectum non potest – A megtörténtet nem lehet meg nem történtté tenni (Plautus) Fama post cineres maior venit – A halál után nagyobb lesz a hírnév (Ovidius) Fama volat – Szárnyakon jár a hír (Vergilius) Fas est ab hoste doceri – Szabad az ellenségtől is tanulni (Ovidius) Fecundi calices quem non fecere disertum? – A tele pohár kit nem tesz ékesszólóvá? (Horatius) Feriunt summos fulgure montes – A hegyek legormát sújtja a villám (Horatius) Fertilior seges est alienis semper in agris, vicinumque pecus grandius uber habet – Más szántóján mindig dúsabb a vetés, s duzzadtabb a tőgye a szomszéd nyájának (Ovidius) Festina lente! – Lassan siess! (Lassan járj, tovább érsz!) (Suetonius) Forma bonum fragile est – A szépség mulandó adomány (Ovidius) Fortes fortuna adiuvat – Bátraké a szerencse (Vergilius) Fortuna vitrea est, tum cum splendet frangitur – A szerencse üvegből van, amikor legszebben ragyog, akkor törik el (Publilius Syrus) Fugit irreparabile tempus – Visszahozhatatlanul rohan az idő (Vergilius) Fugiunt freno non remorante dies – Fut zabolátlanul egyik nap a másik után (Ovidius) Furor arma ministrat – A fegyvereket a téboly irányítja (Vergilius)

G Galli victi silere solent, canare victores – A legyőzött kakasok hallgatni szoktak, a győzők énekelni (Cicero) Grammatici certant et adhuc sub iudice lis est – A tudósok vitatkoznak és még bíró előtt van a per (Horatius) Gutta cavat lapidem, consumitur anulus usu – A vízcsepp kivájja a követ, a használattól elkopik a gyűrű (Ovidius)

H Hannibal ante portas – Hannibál a kapuk előtt (Titus) Hectora quis nosset, si felix Troia fuisset? – Ki hallott volna Hektorról, ha szerencsés lett volna Trója? (Ovidius) Homines amplius oculis, quam auribus credunt, breve et efficax per exempla – Az emberek inkább hisznek a szemüknek, mint a fülüknek, hosszú az út a szabályokon át, rövid és hatékony a példákon keresztül (Seneca) Homo homini lupus – Ember embernek farkasa (Plautus) Homo sum, humani nihil a me alienum puto – Ember vagyok, semmi sem idegen tőlem, ami emberi (Terentius)

I Ignoranti, quem portum petat, nullus suus ventus est – Semmilyen szél sem kedvező annak, aki nem tudja, milyen kikötőbe tart (Seneca) Igitur qui desiderat pacem, praeparet bellum – Aki békét akar, készüljön a háborúra (Vegetius) Ignoti nulla cupido – Nem vágyunk arra, amit nem ismerünk (Ovidius) Illud iucundum nil agere – Az az édes semmittevés (Plinius) Imago animi sermo est – A lélek tükre a beszéd (Seneca) In angustiis amici apparent – Szükségben mutatkoznak meg az igaz barátok (Petronius) In eodem prato bos herbam quaerit, canis leporem, ciconia lacertam – Ugyanazon a réten a marha füvet keres, a kutya nyulat, a gólya gyíkot (Seneca) Inimici ad animum nullae conveniunt preces – Az ellenség szívéhez semmilyen könyörgés nem ér el (Publilius Syrus) In medias res – A dolog közepébe vágva (Horatius) Inter arma enim silent musae – Háborúban hallgatnak múzsák (Cicero) In silvan non ligna feras – Ne hordj fát az erdőbe (Horatius) In sinu viperam venenatam ac pestiferam habet – Mérges és vészt hozó viperát őriz kebelén (Cicero) In sole lucernam adhibere – Mécsest gyújtani nappal (Cicero) In vino veritas – Borban az igazság (Plinius)

J Jurare in verba magistri – Esküdni a mester szavaira (Horatius)

L Laudator temporis acti – A letűnt idő dicsérője (Horatius) Lentescunt tempore curae – Idővel enyhülnek a gondok (Ovidius) Leones non sunt papilionibus molesti – Nem háborgatja az oroszlán a pillangót (Martialis) Libenter homines id, quod volunt, credunt – Az emberek szívesen elhiszik azt, amire vágynak (Caesar) Litterarum radices amarae, fructus dulces – A tudás gyökere keserű, de édes a gyümölcse (Cicero) Lumina in tenebris clariora sunt – Sötétben tündöklőbb a fény (Quintilianus)

M Magni nominis umbra – Nagynevű árnyék (Lucanus) Maior famae sitis est, quam virtutis – Hírnévre többen szomjúhoznak, mint erényre (Iuvenalis) Maiorque videtur et melior vicina seges – Nagyobbnak és szebbnek tűnik a szomszédos búzavetés (Iuvenalis) Male parte male dilabuntur – Ebül szerzett jószág ebül vész el (Cicero) Manus manum lavat – Kéz kezet mos (Petronius) Margaritas ante porcos – Gyöngyöt ne vess disznók elé (Jézus) Mea culpa, mea maxima culpa – Az én vétkem, az én igen nagy vétkem (Szentmise) Mens sana in corpore sano – Ép testben ép lélek (Iuvenalis)