Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1861-ben alakult meg, és 1948-ig működött. Célja kiállítások rendezése, művészek támogatása, a művészeti élet fellendítése volt.
Története A Társulat a Pesti műegyesületből (alakult 1839. Eötvös József báró, Lukács Mór, Serényi László gróf és Trefort Ágoston közreműködésével) és a nemzeti képcsarnok-egyletből (alakult 1846. József nádor pártfogásával) fejlődött ki. 1861. augusztus 1-jén tartotta alakuló közgyűlését, amelyen közfelkiáltással Andrássy Gyula grófot választotta meg elnökévé. A Társulat elnöke a kiegyezés után Pulszky Ferenc, 1879-től 1885-ig Ipolyi Arnold, majd három éves ciklusokra választott személyiségek voltak. Későbbi elnöke Andrássy Tivadar gróf lett, aki 1877-ben székhelyként saját palotáját ajánlotta fel.
Az elnököt munkájában 1879-től igazgatóság támogatta, amelyben döntő szerepet évtizedeken át Kelety Gusztáv igazgató, a Társulat adminisztrációját is vezető Szmrecsányi Miklós titkár és Telepy Károly „műtáros” játszotta.
Évszakonként rendezte nagy, csoportos kiállításait, a „magyar szalonokat”. Szervezte külföldi művészek műveinek hazai bemutatását illetve támogatta magyar művészek külföldi bemutatkozását. A század végén a Társulat és a Műcsarnok egyre inkább az akadémikus művészet kiállítóhelyévé vált, és egyre inkább a modern művészeti törekvések ellene lépett fel. http://virtualis.sk-szeged.hu/kiallitas/muveszet/tarsulat.html
1894-ben Schickedanz Albert kapott megbízást az Országos Magyar Képzőművészeti Társulattól az új Műcsarnok megtervezésére. Addigi épületéből a Társulat 1896-ban, az ezredéves kiállítás megnyitásakor, a városligeti új Műcsarnokba költözött át. A Pallas nagy lexikona, 13. kötet: Nemes ág-Pillér (1896) 552. old.
1948-ban a belügyminiszter a szervezetet feloszlatta.
Tagjai Tagjai pártfogók, alapítók, tiszteletbeliek illetve rendesek lehettek.
Céljai Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat célja : a hazai képzőművészet minden ágának fölkarolása, mind anyagi mind szellemi érdekeinek előmozdítása, a műízlés nemesítése, a műszeretet terjesztése, melyek megvalósítására kiállításokat rendezett hazai és jeles külföldi művekből, műalkotásokat vásárolt, melyeket eladott vagy a tagjai között kisorsolt, tehetséges fiatal, vagy hazai szegény művészeket segélyezett stb.
Kiadványai A Társulat több kiadványt is megjelentetett, pl. egyebek mellett a Magyar Képzőművészeti Társulat Évkönyvét, a Műcsarnok című közlönyt, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Közleményeit, valamint a Művészetet, a Társulat hivatalos értesítőjét.
Források
Kapcsolódó szócikkek Magyar Képzőművészeti Egyetem Sámuel Kornél Albert Andor Ujváry Ignác Vastagh Géza (Magyar festők kategória) Stetka Gyula Andrássy Gyula (politikus, 1860–1929) (Országos Alkotmánypárt-tagok kategória) Műcsarnok Baditz Ottó Szmrecsányi Miklós Erdey Dezső (Magyar szobrászok kategória) Burghardt Rezső Búza Barna Frank Frigyes Pap Henrik Márk Lajos Böhm Pál Czencz János Czene Béla
Kategória:Magyarországi művészeti szervezetek