A Gyilkosság az Orient Expresszen (eredeti cím: Murder on the Orient Express) 1974-ben bemutatott színes, angol bűnügyi film. Eredeti címe: Murder on the Orient Express. Agatha Christie egyik legnépszerűbb regényéből az amerikai Sidney Lumet forgatott filmet ragyogó szereposztásban. A hangulatos bűnügyi történet világsikert aratott, és számos díjat nyert, ráadásul a szerzőnő is nagyon elégedett volt vele.
A cselekmény Előzmények
1930, Amerika. A közismert és jómódú Armstrong család évek óta él New York közelében, egy zöldövezeti birtokon álló tágas házban, hat főnyi személyzet társaságában. Mr. Hamish Armstrong a skót királyi gárda visszavonult ezredese, felesége, Sonya amerikai. Sonya anyja Linda Arden, egy ismert amerikai színésznő. Egy napon kislányukat, Daisyt váltságdíjért elrabolják, míg szülei a család olasz származású sofőrjével a repülőtérre mennek. Daisy svéd származású nevelőnőjét megkötözik, a ház komornyikját leütik. A repülőtérről visszatérő sofőr kis híján karambolozik a távozó emberrablók kocsijával. A szobalány ekkor a kerti lakban van szerelmével, látja is a távozó bűnözőket, de amikor ezt a rendőröknek elmondja, csak önmagát keveri gyanúba. Mivel nem tartózkodott a házban, beszervezett embernek vélik.
Noha a család fizet, a kislányt meggyilkolják. A család élete összeomlik. A héthónapos terhes anya másnap a sokk miatt halott csecsemőt szül, s ő maga is belehal a szülésbe. Paulette, a család gyanúba került, de ártatlan szobalánya kiugrik az ablakon, és meghal, anyja a bánatba belehal, apja összetörik. A feleségét és gyermekeit veszített Mr. Armstrong öngyilkos lesz, a megbecsült és hűséges személyzet szétszóródik a világban. A közvetlen tettest megtalálják és elítélik. Kivégzése előtt elárulja a bandavezér nevét (Cassetti), de az addigra rég elhagyta az országot a váltságdíjjal, többé nem lelik nyomát. A kegyetlen gyerekgyilkosság híre bejárja a világot, általános közfelháborodást vált ki, emléke évek múlva sem halványul.
Indulás Isztambulból
Öt év telt el az emberrablás óta. Hercule Poirot, a híres belga magándetektív egy bűnügy sikeres megoldása után visszaindulna Isztambulból Londonba. A téli szezon ellenére az Orient Expressz első osztályú hálókocsijában szokatlan módon nincs már szabad hely, ám Signor Bianchi, Poirot régi barátja, egyben a vasúttársaság egyik igazgatója elintézi, hogy Poirot mégis helyet kapjon az egyik hálófülkében. A kocsiban furcsa emberek gyűltek össze az utazásra. Emigráns orosz hercegnő és német komornája, Indiából szabadságra hazautazó brit katonatiszt, vallási megszállott svéd missziósnővér, két férjét is elveszített nagyhangú amerikai özvegyasszony, egy magyar diplomatapár, egy Bagdadból hazatérő tanárnő, egy olasz autóügynök és egy színházi ügynök is megtalálható közöttük. Az utasok egyike egy gazdag üzletember, a nyers modorú Mr. Ratchett, aki titkárával és komornyikjával utazna Londonba, műkincsbeszerző útjáról.
Az utasok és a személyzet
Hercule Poirot, belga magándetektív. Jordániai nyomozásából térne vissza Londonba Signor Bianchi, a vasúttársaság egyik igazgatója, de jelenleg utasként tartózkodik a vonaton Dr. Constantine, idős görög orvos Mrs. Harriet Belinda Hubbard, kétszeresen megözvegyült amerikai hölgy Natalia Dragomiroff, idős emigráns orosz hercegnő Hildegarde Schmidt, a hercegnő német komornája Arbuthnott ezredes, az indiai brit hadsereg ezredese, szabadságra utazik Angliába Mary Debenham, Bagdadból hazatérő tanárnő Gróf Andrényi Rudolf, magyar diplomata Helena Andrényi (született Grünwald), a gróf német származású felesége Greta Ohlsson, vallási megszállott svéd misszionáriusnő Antonio Foscarelli, olasz–amerikai autókereskedő Cyrus B.Hardman, színházi ügynök Ratchett, műkincskereskedő üzletember Edward Henry Bedoes, Mr. Bedoes, Ratchett komornyikja Hector McQueen, Ratchett személyi titkára Pierre Paul Michel, a hálókocsi kalauza
Az utazás és a gyilkosság bélyeg|250px|Mr. Samuel Edward Ratchett alias Cassetti (Richard Widmark) bélyeg|250px|A bűntett helyszínén (balról jobbra: Albert Finney, Martin Balsam és George Coulouris)
A vonat este kilenckor indul Isztambulból. Az első éjszaka problémamentesen telik, másnap az utasok az étkezőben ismerkednek egymással. Amint Rathchett megtudja, hogy Poirot is a vonaton utazik, megszólítja. Elmondja, hogy halállal fenyegető leveleket kapott, igen jelentős összegért felkéri a detektívet, hogy derítse ki az írójuk személyét. Poirot azonban nyersen közli vele, csak a számára is érdekes ügyeket vállalja, ez azonban nem az. A vonat délután éri el Belgrádot, este indul tovább. Éjjel furcsa zajokra, járkálásra ébred Poirot, de úgy néz ki, semmi különös esemény nem történt. Hajnalban a vonat egy hóakadály miatt elakad, valahol a Vinkovce és Brod közötti 60 kilométeres szakaszon. Meg kell várni a Brodból érkező segítséget.
Ratchettet reggel holtan találják a fülkéjében. Signor Bianchi kérésére Poirot megpróbálja felderíteni az ügyet, ehhez a vonaton utazó, az ügyben semmiképpen sem érintett idős görög orvos segítségét is igénybe veszi. Közli, míg Brodban észreveszik a késést, segítséget küldenek, felszabadítják a pályát, az jópár órába telik. Ennyi idő van Poirot számára, hogy kiderítse a tettest, különben a helyi rendőrség sokkal hosszasabb és kellemetlenebb vizsgálata vár az illusztris utasokra.
A nyomozás bélyeg|250px|Ki lehet a gyilkos? (balról jobbra: Rachel Roberts, Wendy Hiller, Sean Connery, Lauren Bacall és Martin Balsam) A görög orvos megállapítja, hogy Ratchett esti italába gyors és erős altatót csempésztek, majd 12 késszúrással megölték. Egy a holttest mellett talált, elégetett papírt megvizsgálva kiderül, hogy azon Daisy Armstrong neve szerepel. Ebből egyértelmű, hogy Ratchett valójában Cassetti, az öt évvel azelőtti, tragédiával végződött gyerekrablás bandavezére, minden bizonnyal akkori tette miatt kellett meghalnia. A papírt azért írták, hogy az elkábuló Cassetti még tisztában legyen vele, miért kell meghalnia. A papírt a gyilkosság után elégették, de nem törték össze. Nem tudhatták, hogy Poirot egy ügyes módszerrel egyetlen alkalomra ugyan, de olvashatóvá tette.
Poirot sorban és alaposan kihallgatja a kocsi utasait. A tanúvallomások szerint egy Belgrádban felszállt, a nagyhangú özvegy hálófülkéjében elrejtőzött, kalauzruhába öltözött, majd a bűntény után az elakadt vonatról női köntösben leszállt gyilkos végzett Cassettivel. Poirot azonban olyan apró jeleket és ellentmondásokat is észrevesz a vallomásokban, amiket más nem. Mikor Hector, Ratchett magatartászavaros titkára óvatlanul elárulja, hogy jól ismerte Mrs. Armstrongot, bizonyossá válik számára, hogy az utasok között kell keresni a tettest, vagy tetteseket. A másik ilyen észrevétele, hogy szinte mindegyik utas életében öt évvel azelőtt egy nagy törés következett be. Az idő fogytán, már közel a segítség, mikor az összes érintettet áthívatja a szalonkocsiba.
A megoldás bélyeg|250px|A bűntény megoldódik (balról jobbra, körbe haladva: Anthony Perkins, Vanessa Redgrave, Sean Connery, Ingrid Bergman, George Coulouris, John Gielgud, Colin Blakely, Rachel Roberts, Wendy Hiller, Dennis Quilley, Michael York, Jacqueline Bisset, Lauren Bacall, Jean-Pierre Cassel, Martin Balsam és középen, háttal: Albert Finney) Közli, minden világos, megoldotta az ügyet, a magyarázat egyszerű: Cassetti, azaz ebben a verzióban Ratchett, a gazdag üzletember egy kalauzruhába öltözött besurranó gyilkos áldozata lett, oka feltehetőleg üzleti leszámolás. A társaság fellélegzik.
Poirot azonban folytatja. Lehetséges egy sokkal bonyolultabb, szövevényesebb megoldás is. Eszerint a kocsi tizenkét utasa nem véletlenül utazott pont ezen a vonaton és pont ekkor, valamint nem feltétlenül azok, mint akiknek mutatják magukat. Mindnyájan érintettek voltak az öt évvel azelőtti Armstrong gyilkosságban, előre kitervelt utazásuk célja a közös bosszú a bandavezér Cassettin. A 12 késszúrás a 12 érintett bosszúját, egyben a 12 esküdtet szimbolizálja.
Eredetileg az első verzió, az üzletember Ratchettet megölő ismeretlen gyilkos volt a terv, ebben az esetben valódi személyisége és az öt évvel ezelőtti bűnesettel való kapcsolata nem is derült volna ki. Mivel azonban Poirot véletlenül éppen ezen a vonaton utazott és nyomozni kezdett, az elégetett papírról gyorsan kiderítette a gyilkosság indítékát és ebből Ratchett valódi személyét, egyre jobban belebonyolódtak a ki nem tervelt hazugságokba és ellentmondásokba, ezzel keltve fel a nyomozó további gyanúját. Eszerint
Mrs. Hubbard, a nagyhangú amerikai özvegy valójában Linda Arden színésznő, Mrs. Armstrong anyja, Daisy nagyanyja, első férje, Mr. Grünwald által. Andrényi grófné, a magyar diplomata felesége Mrs. Armstrong húga, Mrs. Hubbard lánya, apja Mr. Grünwald. Dragomiroff hercegnő Daisy keresztanyja. Hector, Ratchett titkára Mrs. Armstrong lekötelezettje, szinte pótfia volt. Mr. Bedoes, Ratchett komornyikja eredetileg a katonatiszt Mr. Armstrong tisztiszolgája, majd a házuk komornyikja volt. Az emberrablók a támadáskor hátulról leütötték. Hildegarde, az orosz hercegnő német komornája eredetileg az Armstrong-ház szakácsnője volt. Mary Debenham tanárnő eredetileg Mrs. Armstrong titkárnője volt. Greta Ohlsson, a vallási megszállott missziósnővér eredetileg Daisy nevelőnője volt, a támadáskor meg is sérült. Az esetet sosem bírta feldolgozni, ezért menekült a vallásba. Arthbutnot ezredes a szintén katonatiszt Mr. Armstrong tiszttársa és jóbarátja volt, valamint közeli viszonyban van Mary Debenhammal. Antonio Foscarelli, az olasz autóügynök egykor Armstrongék családi sofőrje volt. Pierre-Paul Michel hálókocsikalauz Paulette, az ártatlanul gyanúba keveredett és ezért öngyilkos cselédlány apja. Felesége a lányuk halála után a bánatba belehalt. Mr. Hardman, a színházi ügynök eredetileg közrendőr és Paulette szerelme volt.
Poirot közli továbbá, ez csak a lehetséges bonyolultabb magyarázat, a brodi rendőrség jobban örülne az egyszerűbb változatnak. Felkéri Bianchit, döntsön, melyik változat legyen az igazi. A események ismeretében ő is felmenti a bosszúálló utasokat. A hatalmas lelki terhen túllévő utasok megkönnyebbülnek, a lelkiismeretével vívódó Poirot visszavonul a jelentést megírni, a kiszabadított vonat tovább megy Brod, majd Párizs és Calais felé. Érdekességek A film a krimiirodalom királynője, Agatha Christie (1890–1976) 1934-ben írt regénye alapján készült, mely a szerzőnő egyik legismertebb műve. Az események indítékául szolgáló Daisy Armstrong-ügy fordulatait a Lindbergh bébi elrablásának tragikus eseményei ihlették. 1932. március 1-jén hétvégi házukból rejtélyes körülmények között elrabolták Charles Lindberghnek, az Atlanti-óceánt elsőként átrepülő amerikai hősnek 20 hónapos fiúgyermekét. A család hajlandó volt kifizetni a kért váltságdíjat. Az ügylet során kétes alakok is felbukkantak. 1932. május 12-én a gyereket egy erdőszélen, nem messze otthonuktól, holtan találták. Noha a bűncselekmény elkövetéséért letartóztattak és kivégeztek egy Richard Hauptmann nevű német származású férfit, sokan kételkedtek abban, hogy a primitív alak képes lett volna egyedül kitervelni és végrehajtani a gyerekrablást. Valószínű, hogy a bűnügy tényleges kiagyalóját sosem sikerült elkapni. Sidney Lumet a legtermékenyebb amerikai rendezők egyike. Színészcentrikusság jellemzi filmjeit. Híres rendezései közül szinte végig egyetlen helyszínen játszódik – jelen alkotása mellett – a Tizenkét dühös ember (1957) és a Halálcsapda (1982) is. Hercule Poirot szerepének eljátszására előbb Alec Guinness, majd Paul Scofield neve merült fel, és csak harmadikként került szóba Albert Finney. Mivel az akkor 38 éves Finney jóval öregebbre maszkírozása órákat vett igénybe, és a színész esti színházi fellépései miatt muszáj volt a maszkot mindennap eltávolítani, a stáb megszervezte, hogy a még alvó Finney-t reggelente a forgatás helyszínére szállítsák, és ott úgy kezdjék el kisminkelni, hogy még nem ébredt fel.