Az alábbi cikk Magyarország és az Európai Unió kapcsolatát mutatja be időrendben, az 1989-es rendszerváltástól és részletesebben a 2004-es csatlakozástól kezdődően.

A kronológia jellegéből adódóan alkalmasabb az egyedi politikai események (pl. döntések) bemutatására, mint a lassú de tartós gazdasági folyamatok bemutatására. A gazdasági folyamatokat érzékelteti, hogy az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson a társulási megállapodás megkötésekor, 1991-ben az EU átlag 57 százaléka volt, azóta átlagosan évi 0,6 százalékponttal közelített az EU átlaghoz.Adatok: Világbank https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.KD?end=2019&locations=EU-HU&start=1991 2024-re 75 százalékot ért el.Teljessé vált az EU fejlettségi rangsora - magyar szempontból is vannak érdekességek Portfolio.hu, 2024.10.21.

Az időrendben Magyarország és az EU kapcsolatának eseményei mellett néhány szomszédos vagy hasonló helyzetben lévő ország és az EU kapcsolatának Magyarországot közelről érintő eseménye is szerepel.

A csatlakozás előtt

1989 – Az Európai Közösség programot indított Magyarország és Lengyelország gazdasági átalakításának támogatására (Poland and Hungary: Assistance for Restructuring their Economies, közismertebb rövidítése: PHARE, december 18.)A Tanács 3906/89/EGK rendelete (1989. december 18.) a Magyar Köztársaságnak és a Lengyel Népköztársaságnak nyújtott gazdasági támogatásról A programot hamarosan a többi kelet-európai országra is kiterjesztették.

1990 – A Phare program keretében elindult a kelet-európai egyetemi hallgatók EU-tagállamokban folytatott tanulmányainak támogatása (Tempus program; május 7).Council Decision 90/233/EEC of 7 May 1990 establishing a trans-European mobility scheme for university studies (Tempus) (A Tanács 90/233/EGK rendelete (1990. május 7.) egy transzeurópai mobilitási program (Tempus) létrehozásáról Évente több száz magyar hallgató jutott ösztöndíjhoz.

1991 – Az EU társulási megállapodást kötött Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehszlovákiával (szabadkereskedelem, a csatlakozás szándékának kinyilvánítása) (december 16.).

1993 – Az ebben az évben megalakult Európai Unió tanácsa meghatározta a kelet-európai országok csatlakozásának feltételeit (Koppenhága, június 21-22.).

1994 – Magyarország benyújtotta kérelmét a csatlakozásra (április 1.).

1995 – A szomszédos Ausztria csatlakozott az EU-hoz (január 1.). Az EU hét tagállamában hatályba lépett a schengeni egyezmény (március 26.).

1997 – A szomszédos Ausztria csatlakozott a schengeni övezethez (december 1.). A Tanács elhatározta a csatlakozási tárgyalások indítását a kelet-európai országokkal (Luxemburg, december 12-13.).

1998 – Megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások az EU és Magyarország között. (március 31-től)Hettyey András - „A magyar pozíció teljes körű érvényesítésére nincs esély”: Magyarország európai uniós csatlakozási tárgyalásai és a német külpolitika (Külügyi Szemle, 2018/1)

1999 – Az EU a Phare programot a csatlakozásra való felkészülés támogatására alakította át, a tagállamok fejlesztését támogató strukturális alapok logikáját alkalmazva. Egyúttal kiegészítette egy infrastruktúra-fejlesztési programmal (ISPA) és egy vidékfejlesztési programmal (SAPARD). Magyarország – valamint Lengyelország és Csehország – csatlakozott a NATO-hoz (március 12.).

2001 – A tizenöt tagállam vezetői aláírták az alapszerződéseket módosító nizzai szerződést (február 26.). A módosítás megkezdte az EU intézményrendszerének és döntéshozatalának megújítását, amire különösen azért volt szükség, mert a kelet-európai országok küszöbön álló csatlakozásával a tagállamok száma jelentősen nőtt (15-ről 25-re).

2002 – Az EU tizenkét tagállama bevezette az eurót (január 1.). Eredményesen befejeződtek a csatlakozási tárgyalások az EU és Magyarország között. (Koppenhágában,, decemberben)

2003 – Magyarország népszavazást tartott a csatlakozásról (április 12.). Az összes parlamenti párt a csatlakozás mellett kampányolt. Az érvényes szavazatok 84%-a támogatta a tagságot.

A csatlakozás után

2004-2010

2004

Magyarország – valamint Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia, Ciprus és Málta – csatlakozott az EU-hoz (május 1.). A tagállamok közül elsőként az Egyesült Királyság, Írország és Svédország nyitotta meg munkaerőpiacait a magyarok előtt (május 1.).A csatlakozási szerződés legfeljebb 7 év átmenetet engedélyezett. https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/IP_11_506 A Tanács túlzotthiány-eljárást indított Magyarországgal – valamint Lengyelországgal, Csehországgal, Szlovákiával, Ciprussal és Máltával – szemben (július 5.).A csatlakozásra készülő országokban a növekedés fontosabb volt, mint az egyensúly. Magyarországon 2003-ban a költségvetés hiánya (a GDP 5,9%-a) lényegesen magasabb volt a referenciaértéknél (3%). Az eljárás célja a hiány csökkentése. Az első ilyen eljárások az előző évben Németországgal és Franciaországgal szemben indultak. https://ec.europa.eu/info/business-economy-euro/economic-and-fiscal-policy-coordination/eu-economic-governance-monitoring-prevention-correction/stability-and-growth-pact/corrective-arm-excessive-deficit-procedure/closed-excessive-deficit-procedures/hungary_en

2007

A szomszédos Románia csatlakozott az EU-hoz (január 1.). A szomszédos Szlovénia bevezette az eurót (január 1.). Elindult a 2007-2013 költségvetési időszak. Magyarország évente mintegy 3,5 milliárd euró támogatásra lett jogosult az EU kohéziós politikája keretében. A huszonhét tagállam vezetői aláírták az alapszerződéseket módosító lisszaboni szerződést (december 13.). A módosítás tovább vitte az EU intézményrendszerének és döntéshozatalának megújítását (elsősorban a Tanácsban a többségi döntéshozatal kiterjesztésével és a Parlament szerepének megerősítésével), amire különösen azért volt szükség, mert a kelet-európai országok csatlakozásával a tagállamok száma jelentősen nőtt. Magyarország – többek között a szomszédos Szlovákiával és Szlovéniával együtt – csatlakozott a schengeni övezethez (december 21.).

2008

Az Európai Parlament új épületének egyik szárnyát Antall József volt miniszterelnökről nevezték el.https://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+IM-PRESS+20080121STO19280+0+DOC+XML+V0//HU A pénzügyi világválság a tagállamok közül elsőként az erősen eladósodott Magyarországot érte el. Az EU, az IMF és a Világbank pénzügyi mentőcsomagot nyújtott Magyarországnak, összesen 20 milliárd eurós kerettel (ebből az EU 6,5 milliárd eurót) (november 4.).https://ec.europa.eu/info/business-economy-euro/economic-and-fiscal-policy-coordination/financial-assistance-eu/which-eu-countries-have-received-assistance/financial-assistance-hungary_enKét évvel később hasonló mentőcsomagot nyújtottak Görögországnak, több mint tízszer nagyobb összeggel.

2009

A szomszédos Szlovákia bevezette az eurót (január 1.). 2009. október 24-én a Jobbik VI. kongresszusán a francia Nemzeti Front, az olasz Fiamma Tricolore, a belga Nemzeti Front, a svéd Nemzeti Demokraták, és a Jobbik részvételével megalakult a Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége.A Jobbik részvételével megalakult az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége! , Barikád, 2009. október 24.

2010-től

2010

Pécs volt Európa egyik kulturális fővárosa. Az Európai Bizottság nem támogatta Magyarország és további nyolc, többségében új tagállam kérését, hogy a magánnyugdíjpénztári befizetéseket vegyék figyelembe a költségvetési hiány és az államadósság számításakor (október 5.).https://index.hu/gazdasag/magyar/2010/10/05/kudarcot_vallott_a_fidesz-lobbi_brusszelben/ Ezután a kormány gyakorlatilag megszüntette a „kötelező” magánnyugdíjpénztári rendszert. Az Országgyűlés elfogadta a médiatörvényt (december 21.). Bár sokan az EU-tól várták volna a média függetlenségének védelmét, ennek nem volt jogi alapja.Dezséri Kálmán (2011): A magyar médiatörvény a médiáról szóló európai vitákban Később más, a fékeket és ellensúlyokat gyengítő törvények esetében is hasonló volt a helyzet.

2011

Magyarország látta el a Tanács soros elnöki feladatait (január 1-június 30.). Orbán Viktor miniszterelnök első alkalommal hasonlította Moszkvához Brüsszelt (március 15.).https://2010-2014.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/miniszterelnok/beszedek-publikaciok-interjuk/1848-es-2010-is-megujulast-hozott A tagállamok közül utolsóként Németország és Ausztria is megnyitotta a munkaerő-piacot a magyarok előtt (május 1.). Magyarország a 2008-ashoz hasonló pénzügyi mentőcsomagot kért (november 21.). Később az ország képes volt hitelt felvenni a nemzetközi piacon, és nem igényelte a mentőcsomagot. Közben a kormány törvénytervezetet készített a Nemzeti Bankról. Az Európai Bizottság értékelése szerint a tervezet sértette a nemzeti bank függetlenségét, ezért a Bizottság elnöke, José Manuel Barroso levélben kérte Orbán Viktortól a törvénytervezet visszavonását (december 20.).https://index.hu/gazdasag/magyar/2011/12/20/szo_szerint_kozze_teszik_a_barroso_levelet/ Az Országgyűlés elfogadta a törvényt (december 30.).

2012

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a nemzeti bank, – a bírák és ügyészek kötelező nyugdíjazása miatt – az igazságszolgáltatás, valamint az adatvédelmi hivatal függetlenségének sérülése miatt (január 17.).https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/IP_12_24 A nemzeti bank ügyében a kormány ígéretet tett a szabályozás módosítására; a másik két ügyet Bizottság az Európai Bírósághoz utalta (április 25.).https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/IP_12_395 A Bíróság mindkét ügyben megállapította az uniós jog megsértését (2012 illetve 2014).https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2012-11/cp120139hu.pdfhttps://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2014-04/cp140053hu.pdf Az Európai Parlamentben, Orbán Viktor és José Manuel Barroso részvételével, éles vitát tartottak a közelmúltbeli magyarországi politikai fejleményekről (január 18.).https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/CRE-7-2012-01-18-ITM-021_HU.html/ Kormánypárti tüntetést („békemenetet”) tartottak Budapesten, „Nem leszünk gyarmat” jelszóval (január 21.).

2013

A kormány tervezetet készített az alaptörvény negyedik módosítására. Az Európai Bizottság értékelése szerint a tervezet sértheti a jogállamiság elvét, ezért a Bizottság elnöke, José Manuel Barroso telefonon kérte Orbán Viktortól a tervezetről szóló döntés elhalasztását (március 8.).https://index.hu/belfold/2013/03/08/barroso_felhivta_orbant/ Az Országgyűlés elfogadta a módosítást (március 11.). Barroso levélben is kifejezésre juttatta aggályait (április 12.).https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/IP_13_327 A Európa Tanács lezárta a túlzottdeficit-eljárást Magyarországgal szemben (június 21.). A megszűntetését követően az Európai Uniós támogatások felpörgésének hatására a gazdaság teljesítménye elérte az ezredforduló körüli szintet. A 2010-es évek második felében a GDP emiatt ismét tartósan 5%-os növekedést mutatott évente.Kolozsi Ádám - Hat százalékot is emeltek a magyar GDP-n az EU-s támogatások, amíg jöttek (444.hu, 2025.08.08.)Megszűnik a brüsszeli hiányeljárás - Index.hu, 2013.05.29. (2004-2022 között 2024-es árfolyamon számolva közel 24,6 ezer milliárd forintnyi támogatás érkezett az Európai Unió részéről.Mennyi pénzt kapunk az EU-tól? - Szabad Európa Youtube csatorna, 2024.06.25.)Csurgó Dénes - Soha annyi pénz nem érkezett Magyarországra, mint az elmúlt húsz évben. De mire mentünk vele? (Telex.hu, 2024.05.21.)) A szomszédos Horvátország csatlakozott az EU-hoz (július 1.). Az Európai Parlamentben, Orbán Viktor és José Manuel Barroso részvételével, vitát tartottak az alapvető jogok magyarországi helyzetéről. Barroso arról számolt be, hogy Magyarország korrigálta az általa korábban jelzett aggályok többségét (július 2.).https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/CRE-7-2013-07-02-ITM-014_HU.html