Szívai Bajek vagy egyszerűen Bajek (angolosan Bayek) kitalált szereplő a Ubisoft Assassin’s Creed videójáték-sorozatából. Először az Assassin’s Creed: Sivatagi esküben, az Assassin’s Creed Origins videójáték előzményregényében jelent meg, mindkettőben főszereplőként. Ezek mellett az Assassin’s Creed Odyssey és az Assassin’s Creed: Rebellion játékokban is szerepel. Bajeket Abubakar Salim személyesítette meg a motion capture technika segítségével.
Bajek a sorozaton belül az ókori Egyiptom utolsó medzsaijaként van ábrázolva, aki az egyiptomi Ptolemaioszi Királyság utolsó éveiben élt, mielőtt provinciaként be nem olvasztották azt a Római Birodalomba. Bajek a civilizációtól távol eső Szíva falujában született és nőtt fel, a medzsai titulust apjától örökölte, életét az egyiptomi emberek biztonságánák és jólétének megőrzésére szentelte. A területet bejárva a megszálló imperialista római csapatokkal harcol, miközben az összeesküvésekkel, veszteségekkel és halállal tarkított múlt fokozatosan feltárul. Feleségével, Ajjával megalapítják a Rejtőzködők, a valós Aszaszinok Rendjén alapuló Aszaszin Testvériség elődjét.
Bajek pozitív kritikai fogadtatásban részesült és a sorozat egyik legnépszerűbb aszaszin főhőse. A sorozat korábbi főhőseihez hasonlóan számos a szereplőhöz kapcsolódó ajándéktárgy is megjelent.
Megalkotása bélyegkép|balra|Bajek neve egyiptomi hieroglifákkal leírva a játékon belül és promóciós anyagokon is megjelent A játékos Bajek életét egy szimuláció részeként tapasztalhatja meg, melyet egy másik játékon belüli főszereplő, Layla Hassan irányít. A Bajek név a sólyom és a keselyű hieroglifikus szavain alapuló szójáték, mellyel azt a régóta fennálló hagyományt töltöttek be, miszerint a sorozat főhősei ragadozó madarakról kapják a nevüket. Bajek szimbiotikus kapcsolatot ápol a Szenu nevű héjasasával, aki segíti őt a felderítésben. Szenura a sorozat „saslátás” funkciójának élő elődjeként lehet tekinteni, további fejlesztésekkel az ellenfelek elterelésére és megtámadására is képes. Bajek a játék jelentős hányada alatt nem aszaszin, hanem medzsai, azaz az ókori egyiptomi társadalom egy közismert és tiszteletben álló személye, így a korábbi Assassin’s Creed-főhősökkel szemben kevesebb hangsúly esik a sötétben lopózkodásra és a tömegben való elvegyülésre. Bajek a játékos szereplőjeként egyfajta lencseként szolgál, akin keresztül a játékosok megérthetik a vallás és a rituális mindennapi élet fontosságát az ókori Egyiptomban, valamint a nagyobb társadalmi problémákat a Ptolemaioszi Egyiptomban, így az osztályharcot a kisebbségi görögök és a honos egyiptomiak között. Bajek narratív utazása a sorozat visszatérő hagyományainak, így a tollrituálénak, az ujj megvágásának és a bizalomugrásnak eredetét is felfedi.
Jean Guesdon, az Origins kreatív igazgatója kiemelte, hogy a holisztikus megközelítés elengedhetetlen a játékon belüli hiteles világ megteremtéséhez és megjegyezte, hogy „az apró részletek segítenek abban, hogy az valóságosnak érződjön”. Ez azt jelentette, hogy az Origins fejlesztésén dolgozó összes csapatnak, beleértve, azonban nem csak ezekre korlátozva a hangokon, az animációkon, a narratíván és a pályák megtervezésén dolgozó csapatoknak a lehető legtöbbet kellett megtanulniuk az ókori Egyiptom történelméről, melynek köszönhetően a kultúrát nem csak a környezetbe tudták beépíteni. Ennek egyik módja a játék küldetésrendszere, amely lehetőséget biztosít a játékosok számára, hogy más szereplőkkel közös meghitt pillanatokon keresztül többet tudjanak meg az ókori egyiptomi civilizációról. Példának okáért a „Bayek's Promise” küldetés során tizenkettő kőkört kell felkutatni a játék világában. Az egyes körök megtalálása után egy-egy visszaemlékezés játszódik le, melyekben Bajek fiával, Khemuval beszélget a csillagok figyelése közben. Ezek a beszélgetések olyan témaköröket járnak be mint a szerelem, a család vagy a veszteség, és ezek mindegyike az adott csillagképpel azonosított egyiptomi istenséghez van kötve és betekintést nyújt a család kultúrájába és vallási nézetébe. Guesdon elmondása szerint ezen mellékküldetések és a saját személyes történetekkel rendelkező komplex nem játszható szereplők ábrázolásának célja a játékos és az ókori Egyiptom közötti kapcsolat megszilárdítása, és a személyes történetvezetésre helyezve a hangsúlyt a történetíró csapat szinte az összes küldetés alapjába beépítette a saját értelmezését az ókori egyiptomi kultúráról.
Annak ellenére, hogy Bajek történetszála a bosszú, a politikai zűrzavar és a polgárháború témáival árnyalt, azonban a fejlesztők törekedtek arra, hogy a játékosok ne veszítsék szem elől az alapvető személyiségét. Bajeket ugyan érettebb és sztoikusabb jellegűnek írták le a korábbi főszereplőkhöz viszonyítva, azonban ezek mellett intenzív egyénként is jellemezték. Játékosként is ábrázolják és szeretetteljes természete van, a gyermekeket és a macskákat kiváltképp kedveli és nem rest megmutatni a gyengébb oldalát az ezekkel kapcsolatos interakciókban, még annak ellenére sem, hogy magával cipeli a fia elvesztésével járó bánatot.
2020 júliusában Jason Schreier a Bloomberg hasábjain azt állította, hogy az eredeti tervek szerint Bajek a történet elején cselekvőképtelenné vált volna vagy meggyilkolták volna, és a játék narratívája Ajja főszereplésével folytatódott volna tovább. Jana Sloan van Geest vezető író egy ezen jelentéssel kapcsolatos rajongói kérdésre válaszolva elmagyarázta, hogy ugyan kedveli Bajek szerepét, azonban beismerte, hogy Ajja személyisége „kidolgozatlan”, illetve megerősítette a Bloomberg cikkjét Ajja szerepének lecsökkentéséről a fejlesztés során.
Megtestesítése Bajek volt Abubakar Salim brit színész első nagyobb horderejű színészi szerepe. Bajek szerepét eredetileg egy olyan animált televíziós sorozathoz hirdették meg, amely motion capture technológiát is alkalmazott. Salim visszaemlékezése szerint amikor először belépett a meghallgatóterembe, két körön keresztül egy a meghirdetettől eltérően másik szereplő sorait kellett eljátszania, mielőtt tudatták vele, hogy valójában a következő Assassin’s Creed-videójáték főhősének meghallgatása zajlik. Salim saját bevallása szerint a sorozat rajongója, így kezdetben döbbenten reagált, illetve fellelkesült, miután ráeszmélt, hogy olyan ikonikus sorozatszereplők nyomdokaiba léphet, mint Altaïr Ibn-LaʼAhad vagy Ezio Auditore da Firenze. Salim szerint Bajek hangjának kialakítása közös kreatív folyamat volt a fejlesztőkkel, és nagy gondot fordítottak a játékbeli világ felépítésére és a szabályokat e közben fektették le. Megjegyezte, hogy ugyan nincsenek felvételek arról, hogy hogyan is hangozhatott az ókori egyiptomi akcentus, azonban fontos volt, hogy számos az ókori egyiptomi kultúra szakértőjének közreműködésével egy olyan akcentust hozzanak létre, amely felismerhető, azonban nem túl hasonló a modern egyiptomi akcentushoz. Salim felidézte, hogy az Origins szövegkönyve a dialógusok színesítésére számos olyan kifejezést és szlenget tartalmaz, amely a fejlesztők elképzelése szerinti történelmi egyiptomi nyelvből ered, Salimnak kifejezetten tetszettek az egyiptomi káromkodások.
Salim a szerep eljátszása során elasztánruhát és egy nagy sisakot viselt, miközben egy a testére szerelt kamerával az arcát vették. Megjegyezte, hogy a motion capture folyamat egy helyszínen zajlott anélkül, hogy átmennének egy másik kiépített díszletbe vagy hogy az esetleges megvilágítási problémák bármiféle zavart okoztak volna, illetve hogy a kamera pontos helyzete nem volt fontos, mivel arról a stáb a vágás során gondoskodott; a folyamat lényege a többi színésszel való interakciója volt. A harci szituációk mozgásrögzítése során egy botot és szemeteskuka-fedőt kapott a kard és a pajzs szimulálására. Salim számára a mozgásrögzítés folyamata felszabadító hatású volt a nézőközönség előtti színházi előadásokhoz vagy egy filmszerephez viszonyítva, ahol a kamera pozicionálása kulcsfontosságú. Egy későbbi interjúban elmondta, hogy az Originsen való munkája során mélyebb betekintést kapott a videójátékok fejlesztési folyamatába, aminek hatására Silver Rain Games néven saját stúdiót alapított.
Szerepei Assassin’s Creed: Origins Bajek először egy bosszúszomjas személyként jelenik meg, aki meggyilkol egy Rudjek „a Gém” néven ismert férfit. Bajek egyesíti erejét legjobb barátjával, Hepzefával, majd visszatér szülőfalujába, Szívába, hogy megölje Medunamunt, egy „az Íbisz” néven is ismert helyi papot, aki egy rejtett boltozat kinyitásához kapcsolódó információk reményében kínozza a helyieket. Később egy visszaemlékezésből kiderül, hogy Bajek a medzsai titulusa miatt az egyiptomi társadalom prominens tagja, akit a fiával, Khemuval elrabolt egy csapat maszkos férfi és egy az Ámun templomában található boltozathoz hurcolták őket. A maszkos férfiak egy szunnyadó műtárgyat adtak Bajeknek, és követelték, hogy használja fel azt a titkos boltozat kinyitására. Khemu segít Bajeknek megszöknie, azonban miközben az egyik maszkos férfival harcol véletlenül megöli gyermekét. Ezután saját maga által elrendelt száműzetésbe megy, hogy kitervelje a bosszút az elrablói ellen. Bajek Alexandriába utazik, ahol egyesíti erejét Ajjával, a feleségével. Ajja elmondja, hogy ő már megölte Aktaiónt, „a Keselyűt” és Ktesost, „a Kost”, így már csak egyetlen célpontjuk maradt hátra, „a Kígyó”. Bajek Eudórosz királyi írnokot azonosítja a Kígyóként, annak utolsó szavai felháborgatják Bajeket, amelyek arra utalnak, hogy több álarcos férfi is van még. Ajja további információ reményében szicíliai Apollodórosz nevű barátjához irányítja Bajeket. Apollodórosz bemutatja őt Kleopátrának, aki megerősíti, hogy a maszkos férfiak az Ősök rendjének tagjai. Kleopátra azt állítja, hogy a Rend megpróbálja eltávolítani őt a hatalomról és öccsét, XIII. Ptolemaiosz Thea Filopátort bábként használva egész Egyiptomot irányításuk alá akarják vonni.
Kleopátra négy új célpontot ad Bajeknek: ők „a Szkarabeusz”, „a Hiéna”, „a Gyík” és „a Krokodil”. Miközben Bajek felkutatja és megöli őket, addig Ajja meggyőzi Cnaeus Pompeius Magnust, hogy szövetkezzen Kleopátrával. Bajek levelet kap Ajjától, amiből megtudja, hogy a Rendnek még további tagjai is vannak, közöttük Ptolemaiosz királyi őrségének tagjai, akik valószínűleg felelősek Khemu haláláért. Bajek elkezdi megkérdőjelezni a küldetése célját, meggyőződése szerint Kleopátra csak arra használja, hogy megölje a riválisait. Pompeiust Lucius Septimius, „a Sakál” brutálisan meggyilkolja, rákényszerítve Bajeket és Ajját arra, hogy becsempésszék Kleopátrát a palotába, hogy bemutatkozhasson Iulius Caesarnak. Kleopátra lenyűgözi Caesart és megszerzi a támogatását a XIII. Ptolemaiosz elleni polgárháborúban. Bajek a két fáraó és csapatainak egyik küzdelme során megöli Pothinust, „a Skorpiót”, azonban Caesar megállítja Septimius kivégzése előtt, miközben Ptolemaioszt felfalják a krokodilok, amikor a Níluson keresztül próbál elmenekülni. Kleopátra a polgárháború utáni felfordulásban egyedüli uralkodóként megszerzi a trónt, majd megszünteti a kapcsolatát Bajekkel és Ajjával, ami miatt ráeszmélnek, hogy Kleopátra és Caesar szövetséget kötött a Renddel. Bajek összegyűjti szövetségeseit és támogatóit, hogy titkos ügynökök testvériségét alakítsák ki, hogy megtévesztés, kémkedés és szabotázs képében felvegyék a harcot a Renddel szemben és megvédjék az egyiptomiak szabad akaratát.