A pici egérfarkfű (Myosurus minimus) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.
Előfordulása A pici egérfarkfű az északi félgömb nagy részén, Európában, Ázsiában, Észak-Afrikában és Észak-Amerika egyes részein is honos. Szikesek, szikár helyek, sekély termőrétegű nedves-nyirkos szántók növénye. Alföldi szikeseinken még viszonylag gyakori, csapadékos tavaszon néha nagy tömegben jelenik meg. balra|bélyegkép|327x327px|A pici egérfarkfű növény részei. Forrás: Deutschlands Flora in Abbildungen, 1796
Megjelenése Apró termetű, gracilis megjelenésű, 15 cm magasra növő, szokatlan megjelenésű egyéves növényke. A szár (tőkocsány) levéltelen, többnyire hosszabb a leveleknél. Tőállású levelei keskeny-hosszúkás formájúak. Megkülönböztető jellemzője az 5 sárgászöld, 3-4 mm hosszú lepellevél, melynek közepéből felálló megnyúlt terméses vacok, ami egy egér farkincájára emlékeztet, innen ered a neve is.
Életmódja Viszonylag korán, április-májusban virágzik, virágzata zöld, így nehezen észrevehető faj, a jóval dekoratívabb boglárkák közeli rokona. Virágai magánosak, a hajtás csúcsán ülnek. Mezőgazdasági területeken viszont a nagymértékű vegyszerhasználat és a rossz termőhelyi adottságú szántók felhagyása miatt erősen megritkult. Számottevő állományai leginkább csak az alföldi szikes területeken maradtak, manapság igen ritka. Hazánkban nem védett.
Képgaléria
Jegyzetek
Fordítás
Források
Illinois Wildflowers Photo Profile Photo gallery
Kategória:Boglárkafélék Kategória:Libanon növényvilága