A virolingvisztika vagy vírusnyelvészet Istók Béla és Lőrincz Gábor (2020) fogalma a koronavírus teremtette nyelvet vizsgáló nyelvészeti diszciplína megnevezésére:„A virolingvisztikára olyan ernyőfogalomként tekintünk, amely felöleli az egymástól látszólag eltérő, de témájukban (fókuszukban) azonos (vírustartalmú) nyelvészeti irányvonalakat. [...] A virolingvisztika feladatát egyrészt a fennálló veszélyre való nyelvi (és képi-nyelvi) rámutatás módjának (figyelmeztető funkció), másrészt pedig a kialakult helyzetet karikírozó nyelvi (és képi-nyelvi) megoldások (feszültségoldó funkció) vizsgálatában látjuk” (Istók–Lőrincz 2020: 83). A virolingvisztika területei Istók és Lőrincz (2020) négy nagy csoportba sorolja a koronavírus-járvány nyelvi vonatkozásait:
A vírus hatása a szókészletre: új szavak és kifejezések keletkeznek; a legtöbb vírusnyelvi lexémát (többszörös) szóösszetétellel hozzák létre; a vírusnyelvi neologizmusok egy része játékos szóalkotással (szándékos szóferdítéssel és szóösszerántással) keletkezik; az új szavakkal és kifejezésekkel kapcsolatban számos helyesírási és nyelvhelyességi kérdés is felmerül; a vírusnyelv új metaforákat teremt. A vírus hatása a nyelvi kapcsolattartásra: új nyelvi formulák jelennek meg az elektronikus kapcsolattartásban; a valós ölelést a virtuális ölelés jele váltja fel a közösségi oldalakon. A vírus hatása a nyelvi tájképre: a nyilvános tereket a járványveszélyre való figyelmeztetések lepik el; a határon túli magyarlakta településeken sok az egynyelvű felirat. A vírus hatása az internetes nyelvi tájképre: terjednek a koronavírus-mémek; terjednek a koronavírus-emodzsik.
Írásváltozatok (Covid19, Covid-19, COVID19, COVID-19, COVID 19) A formális és informális stílusú szövegekben a koronavírus-betegség (ang. coronavirus disease) számos rövidített írásváltozatával találkozhatunk (pl. Covid19, Covid-19, Covid–19, COVID19, COVID-19, COVID 19). A helyesiras.mta.hu nevű oldalhoz tartozó Helyes blog a következő ajánlást fogalmazza meg: „A betegség nevének nincs kodifikált, azaz helyesírási szótárban rögzített írásmódja, így semmilyen írásmód nem számít normasértőnek. Tehát mindenféle írásmód elfogadható, a lényeg az, hogy egy dokumentumon belül lehetőleg ne váltogassuk, hanem egységes legyen.” Balázs Géza az e-nyelv.hu oldalán a nagykötőjeles (Covid–19), Ludányi Zsófia pedig tanulmányaiban (2020a, 2020b: 34) a kötőjel nélküli (Covid19) írásváltozatot javasolja. Az írásmód megválasztásakor érdemes figyelembe venni azt is, hogy milyen típusú szövegről van szó:„A betegség nevének írásmódját illetően a Nyelvtudományi Intézet nyelvi tanácsadó szolgálata egyeztetett az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Bizottságának és a korábban működő Orvosi Nyelvi Munkabizottságának képviselőivel, s az az állásfoglalás született, hogy általános, köznyelvi használatban a Covid19, míg az orvos olvasóknak, szaktudományos használatra szánt szövegtípusokban a betűszói írásmódú COVID19 javasolható” (Ludányi 2020b: 34).
Jegyzetek
Kategória:Nyelvészet