Szegő István (Nyíregyháza, 1908. január 22. – Budapest, 1969. június 10.) író, költő, műfordító, lapszerkesztő.
Élete Szegő (Spitzer)Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 2408/1905. Forrás: MNL-OL 30806. mikrofilm 59. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1905. év 40. oldal 42. sor Dezső (1875–?) és Denneberg Irma (1886–?) gyermekeként született zsidó családban. Középiskolai tanulmányait Baján végezte. A két világháború között mint vasöntő és nyomdász dolgozott, s különböző legális és féllegális munkásszervezetekben tevékenykedett. Kórusverseket, drámákat írt, tagja volt a 100% kórusának is. 1945 után a Munkás Kultúrszövetség és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagja volt, s ez utóbbi kultúrosztályának helyettes vezetője. 1946-ban kinevezték a Hunnia Filmgyár vezérigazgatójává, de a következő évben menesztették állásából. Miután 1963-ban megalakult a Papíripari Vállalat, megindította és haláláig szerkesztette a Papíripari Híradót.
Első verseskötetét 1923-ban Szegeden Erg Ágoston költeményeivel együtt jelentette meg Vágyak és jajok címmel. Az 1920-as évek végétől jelentek meg műfordításai, főleg baloldali, antifasiszta szerzőktől. Az országban elsőként ültetett át Bertolt Brecht drámát magyar nyelvre.
Házastársa Stern Lipman és Bernstein Fanni lánya, Margit (1909–1949) volt, akit 1932. augusztus 30-án Budapesten, a Józsefvárosban vett nőül.
Sógornője: Ács Rózsi, színésznő volt.
Az Új köztemetőben helyezték végső nyugalomra.
Művei
Vágyak és jajok (Szeged, 1923) Kenyéren és vízen (Budapest, 1934) Takard el arcodat (Monor, 1936) Írás a falon. Válogatott versek és műfordítások (Budapest, 1948) Hajnali út: képek prózában (Budapest, 1948)
Műfordításai
Stefan Zweig: A lélek orvosai. Mesmer, Mary Baker-Eddy, Freud [Kovács Györggyel, Horváth Zoltánnal], Budapest, 1935 Valeriu Marcu: Machiavelli. A hatalom iskolája, Budapest, 1937 Bruno Traven: A taliga, regény, Budapest, 1937 A réti varázsló. Néger népmesék (Afrikanische Märchen), Budapest, 1957 Alain Prévost: Népszerűtlen emberek, regény, 1958 Eva Priester: Cattaro 1918, elbeszélés, 1958 Kurt Sandner: Egy szörnyű éjszaka, regény, 1958 Bruno Traven: Embervásár Mexikóban, regény, 1958 Rudolf Petershagen: A lelkiismeret lázadása. Egy volt Wehrmacht-tiszt emlékiratai, 1959 Algériai fiatalok vallomásai Franciaország gyarmati politikájáról, Budapest, 1959 Akcióban az SS (SS im Einsatz.), Dokumentumgyűjtemény. Budapest, 1960 Friedrich Wolf: Dr. Lilli Wanner, d., Budapest, 1960 Martine Monod: Dicsőséges szárnyak. Normandia-Nyeman, regény, Budapest, 1961 Luis Vélez de Guevara: A sánta ördög, regény, 1962
Jegyzetek
Források
Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000.
Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Magyar újságírók Kategória:1908-ban született személyek Kategória:1969-ben elhunyt személyek Kategória:Nyíregyháziak Kategória:MSZDP-tagok Kategória:Az Új köztemetőben eltemetett személyek