Baracs Károly, 1883-ig BarachAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 9511/1883. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1883. év 3. oldal 10. sor (Pest, 1868. január 6. – Budapest, 1929. május 31.) mérnök, közlekedésügyi szakértő, Baracs Henrik jogász, ügyvéd, szerkesztő és Baracs Marcell politikus, jogász, ügyvéd testvére, Barach Juda Léb és Lőw Lipót rabbik unokája.
Élete Baracs (Barach) Benedek (1828–1885) köz- és váltóügyvéd és Lőw Amália (1843–1874) gyermekeként született. Tanulmányait szülővárosában végezte, mérnöki oklevelet szerzett. Ezt követően a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasúttársaság tisztviselője, végül elnök-vezérigazgatója lett. 1921 és 1926 között a Budapesti Izraelita Hitközség elnöke. A hitközségnél bevezette a lajstromos szavazást és a nők választójogát. Tagja volt a Ferenc József Rabbiképző Intézet vezérlőbizottságának. A Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetségének egyik alapító tagja és egy ideig elnöke volt. Részt vett 1914-ben az Országos Polgári Radikális Párt megalakításában. 1916-ban megkapta az udvari tanácsosi címet. A Goethe-irodalom legismertebb magyarországi könyvgyűjtője és a legnagyobb Goethe-könyvtár tulajdonosa volt. 1909-ben felvették a Martinovics szabadkőműves páholy tagjai közé. A Budai Izraelita Hitközség elemi iskolája viselte a nevét.
A Farkasréti izraelita temetőben nyugszik.
Családja Felesége Schwarz Paula (1874–1954) volt, Schwarz Sándor és Hahn Karolina lánya, akit 1896. március 24-én Budapesten vett nőül.
Gyermekei: Baracs Amália (1897–1991). Férje Fuchs György (1893–1933) mérnök. Baracs Éva (1898–1979). Férje Hajnal-Kónyi Kálmán (1898–1973) mérnök. Baracs Benedek (1900–1903) Baracs Sándor (1900–2002) Baracs János (1905–1991)
Jegyzetek
Források
Névpont
Kategória:Magyar mérnökök Kategória:1868-ban született személyek Kategória:1929-ben elhunyt személyek Kategória:Pestiek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Magyarországi szabadkőművesek Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Szabadkőművesek