Nagykéri Crausz István Béla Ottmár Brúnó (másképp Craus) (Nyitra, 1848. október 7.familysearch.org Nyitra r. kat. keresztelési anyakönyv 1848, p. 426. Keresztapja Greguska István (1785-1857) nyitrai nagyprépost volt. – Budapest, 1933. október 10.Magyarország 40/232, 7 (1933. október 12.)) 1910-1917 között Nyitra vármegye főispánja, kormánybiztos, országgyűlési képviselő. Élete
A Nyitra vármegyébe települő nemes Craus Imre Lipót földmérő, később úti biztos és Alföldy Anna (1810 körül - 1855Nyitra halotti anyakönyv 1855/305) fia, Alföldy Elek (1775-1855) Verebély széki és Nyitra vármegyei esküdt, levéltáros unokája. Testvére volt nemes Craus Vince (1851–1945), Nyitra vármegyei árvaszéki elnök, akinek a neje kohanóczi Kochanovszky Paula (1869–1939) volt.familysearch.org. A magyar nemességet és családi címerét 1592. november 18-án Craus János a szepesi 13 város és Lublóvár kormányzója Rudolf magyar királytól szerezte meg. 1593. szeptember 6-án hirdették ki Szepes vármegyében.Y 1 - A Magyar Országos Levéltár Levéltára - Általános iratok - 1085/1888. OL szám 1890. szeptember 11-én kapta a Craus István a nagykéri nemesi előnevet szerezte meg adományban I. Ferenc József magyar királytól.K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 69. kötet - 269. oldal1890. szeptember 11-én kapta a Craus István a nagykéri nemesi előnevet szerezte meg adományban I. Ferenc József magyar királytól.
A középiskolai tanulmányait a Nyitrai Piarista Gimnáziumban, a jogi tanulmányait a Magyar Királyi Tudomány-Egyetemen és a Bécsi Egyetemen végezte. 1887-ig Nyitrán ügyvédi gyakornok, főúri családok uradalmi ügyésze, vármegyei tiszteletbeli tisztviselő. 1887. október 30-án egyhangúlag alispánná választották, amit még kétszer is megismételt. 1910. március 21-től 1917. június 14-ig főispán. A csehszlovák államfordulat után a FEMKE elnökeként állítólag Szathmáry István Jankó átka c. hazafias költemény fordításának példányait a vármegyeházán elégettette.Clair Vilmos 1943: Szvetlik cseh főhadnagy a püspöki hintóban. Nemzeti Ujság 25/288, 6. (1943. december 21.)
1897-ben az érsekújvári kerületből, 1905-ben pedig a szenici kerületből választották meg országgyűlési képviselővé.
A Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület ügyvivő alelnöke volt, 1911-ben elnöknek jelölték.Lévai Hírlap III/33, 1-2 (1911. augusztus 19.) Elnöke volt a nyitra vármegyei Szabadelvű Pártnak. Elnöke volt a Bélic-Privigyei helyi érdekű vasút igazgatóságának és a Nyitrai Hitelbank igazgatóságának. A Nyitrai Takarékpénztár igazgatóságának elnöke.Kormos Alfréd 1914 (szerk.): Magyar Pénzügyi Compass II. 1913-1914. Budapest, 1004.
1886-ban megnősült, gyermekei Kázmér, Pál és Márta voltak. Veje Bartha László (1879-1943) vezérőrnagy volt.Balla Tibor 2022: A honvédtisztképzés irányítóinak arcképcsarnoka; Gyászjelentése
A Farkasréti temető kápolnájában ravatalozták és a Nyitrai családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.Magyarság 14/232, 10 (1933. október 12.)
Elismerései 1892 III. osztályú Vaskorona Rend 1916 Lipót-rend lovagkeresztje 1917 II. osztályú Polgári Hadi Érdemkereszt Vöröskereszt Tiszti díszjelvénye
Források 1897 Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest, 216. 1905 1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 239. 1912 Budapesti Hírlap 32/185, 8 (1912. augusztus 7.) Szluha Márton 2003: Nyitra vármegye nemes családjai I-II. Budapest velkykyr.sk
Jegyzetek
Kategória:Nyitra vármegye főispánjai Kategória:1848-ban született személyek Kategória:1933-ban elhunyt személyek Kategória:Országgyűlési képviselők (1896–1901) Kategória:Országgyűlési képviselők (1905–1906) Kategória:A Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület tagjai