A Községi Kenyérgyár, teljes nevén Budapest Székesfővárosi Községi Kenyérgyár, néhol a közbeszédben Százados úti kenyérgyár egy mára már elbontott budapesti élelmiszeripari üzem.
Története A Községi Kenyérgyár 1909. augusztus 23-án nyílt meg a Budapest VIII. kerületi, mai Százados út 16. – Stróbl Alajos utca 11. – Hungária körút 30. – Hős utca 10. szám alatti telken. A főváros abból a célból építtette meg a saját péküzemét, hogy letörje a sütőiparosok árkartelljét, és „kifogástalan minőségű kenyérnek piacra hozatalával a magánipart is hasonló kenyér előállítására kényszerítse”. A gyár építési költsége 611 000 korona volt. Az üzemnek 36 kemencéje volt, kerekeken gördülő sütőfelületekkel. A gépi berendezéseket az osztrák Werner és Pfleiderer cég szállította le.
1910-ben 64 000 mázsa, míg 1920-ban már 200 000 mázsa kenyeret állítottak elő. Termékeik között szerepeltek fehér, félbarna, és barna kenyerek is. 1921-ben tésztaüzemet is létesítettek a gyár területén.
A gyárat 2009-ben bontották el, bár bizonyos épületei 2012-ben még láthatók voltak. (A 2009-es Google utcakép megörökítette egyes részleteit.) 2016-ra egy kisebb kerítésrészlet kivételével minden építménye elpusztult. Egy későbbi hír szerint „közösségi terek és a környékbeliek számára is elérhető, életminőséget javító szolgáltatások is létesülnek az Aréna Business Campus irodakomplexumban, amely a Hungária körút – Hős utca – Százados út és Stróbl Alajos utca által határolt 19 ezer négyzetméteres telken valósul meg. A projekt indulását jelképező alapkő-letételi plakettet Sára Botond, Józsefváros alpolgármestere és Borbély Zoltán, a belga beruházó Atenor magyarországi vállalatának igazgatója írta alá a Magyar Nemzeti Múzeumban, 2018 tavaszán.”
Ezek a tervek azonban még (2021) nem valósultak meg, a volt kenyérgyár telke üres.
A 20. század első felében a gyárnak saját iparvágánya volt, ez azonban nem a szomszédos Keleti pályaudvar vágányaiba, hanem a Százados úton keresztül az akkor még a Kerepesi út Keleti pályaudvarhoz közeli részén is közlekedő Gödöllői HÉV vonalába volt bekötve.https://maps.arcanum.com/hu/map/budapest-1918-46/?layers=102&bbox=2124935.0733501306%2C6022781.793941142%2C2129399.4735334115%2C6024379.805563729
Jegyzetek
Források http://jozsefvarosanno.ucoz.com/index/fovarosi_kenyergyar/0-44 https://8.kerulet.ittlakunk.hu/utcak-terek/190823/szazados-uti-kenyergyar-tisztviselonoi-regi-kep http://nol.hu/archivum/archiv-327531-145992 https://epa.oszk.hu/03000/03018/00013/pdf/honismeret_1976_05_044-046.pdf https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-cVVMazdkR25SRGhTemhhK094WVVFUT09 http://kozeg.blogspot.com/2009/04/fogyatkozik-fovarosi-kenyergyar.html Irodalom (szerk.) Kirsch János – Szabó Lóránd – Tóth-Zsiga István: A magyar élelmiszeripar története, Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1986, (szerk.) Síki Jenő – Tóth-Zsiga István: A magyar élelmiszeripar története, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1997,
Kapcsolódó szócikkek Budapesti gyárak listája
Kategória:Magyarországi élelmiszeripari cégek Kategória:Budapest VIII. kerületének megszűnt ipari létesítményei