Lénárt György, születési és 1902-ig használt nevén Löwinger György,Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 58423/1902.Forrás: MNL-OL 30799. mikrofilm 1086. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1902. év 23. oldal 43. sor névváltozata: Lenárt (Budapest, Terézváros, 1896. december 18. – Budapest, 1983. szeptember 13.) orvos, gyermekgyógyász, címzetes egyetemi tanár.

Élete Lénárt (Löwinger) Jakab (1857–1929) bankhivatalnok és Weisz Ilona (1868–1953) gyermekeként született zsidó családban. 1914-ben a Budapesti V. kerületi Magyar Királyi Állami Főreáliskolában érettségizett kitűnő eredménnyel, majd ugyanezen év őszén beiratkozott a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karára. 1915-ben önként vonult be katonai szolgálatra. Tizennyolc hónapot szolgált a fronton és 33 hónapot töltött szibériai hadifogságban. Harctéri szolgálata alatt kis ezüst és bronz vitézségi éremmel jutalmazták, valamint megkapta a Károly-csapatkeresztet is. Orvosi oklevelét 1924-ben szerezte meg és ettől kezdve a Gyermekgyógyászati Klinikán működött gyakornokként Bókay János igazgatása alatt. 1928-tól 1938. augusztus 31-ig fizetéstelen tanársegéd, 1940. október 1-ig a Stefánia Gyermekkórház címzetes főorvosa volt. A zsidótörvények miatt fel kellett adnia állását.

1930-ban három hónapig németországi tanulmányúton volt, melynek legnagyobb részét Adalbert Czerny professzor berlini klinikáján töltötte. Éveken át a Charité Poliklinika gyermekosztályának főorvosaként is tevékenykedett.

1946-ban a Pázmány Péter Tudományegyetemen az örökléstan és annak gyermekgyógyászati vonatkozásai című tárgykörből magántanárrá habilitálták. 1949-ben kinevezték a Szent János Kórház főorvosává, ahol később megszervezte és irányította a gyermek-tüdőosztályt is. 1963-tól genetikai tanácsadást szervezett. Az Orvostovábbképző Intézet megbízásából 1964-ben megszervezte az első magyarországi humángenetikai továbbképző tanfolyamot, majd részt vett a WHO–Egészségügyi Minisztérium Humángenetikai tanfolyamának munkájában is, mind szervezőként, mind előadóként. Tagja volt az Orvosi Hetilap és a Gyermekgyógyászat szerkesztőbizottságainak. Vendégtanárként tanított a Harvardon és a kaliforniai Stanford Egyetemen. Foglalkozott endokrinológiával, a gyermekkori TBC eseteivel, közel jutott az Rh-faktor felfedezéséhez, kidolgozta a gyermekkori gyógyszeradagolás elveit.

Elnöke volt a Magyar Biológiai Társaság Humángenetikai Szekciójának, a Humángenetikai Társaságnak, vezetőségi tagja és alelnöke a Magyar Gyermekorvosok Társaságának.

Házastársa Weingruber Irén volt, Weingruber Ignác és Band Gizella lánya, akit 1929. június 20-án Budapesten, a Terézvárosban vett feleségül.

Főbb művei A szövetnedvek isoagglutinintartalmáról. Kőnig Gyulával (Magyar Orvosi Archivum, 1927) Vörheny iránti fogékonyság és a vegetativ idegrendszer. Sándor Klárával. (Orvosi Hetilap, 1928, 12.) Az ikterus neonatorum keletkezése. (Orvosi Hetilap, 1928, 29.) Isoagglutinatio az újszülöttnél és az ikterus neonatorum. Bíró Istvánnal. (Magyar Orvosi Archivum, 1929) A mellékpajzsmirigyműködés vizsgálataparathormon-eosinophiliával. Lederer Emillel. (Orvosi Hetilap, 1933, 48.) Status thymicolympathicus és mors thymica (1935) Az M és N vértypustulajdonságok megoszlása Budapest népességében. Lajta Alfréddal. (Gyógyászat, 1936, 19.) A belső elválasztású mirigyek jelentősége a gyermekkorban (1936) A lumbalpunctio szerepe a gyermekgyógyászatban (1936) A röntgensugarak jelentősége az öröklődő betegségek előidézésében (1938) Hormonok a fejlődés szolgálatában (1940) A fejlődési rendellenességek keletkezéséről (1941) Az icterus neonatorum levis és gravis kórszármazási egységéről a vércsoportban újabb ismereteinek megvilágításában (1947) Klippel-Feil tünetcsoport (1948) Az orvosi prevenciós tevékenység előbbrehelyezésének szükségéről (1949) Korszerű gyermekorvoslás újszülöttkorban kóros viszonyok között. – Új eljárás az erythrodermia desquamativa Leineri helyi kezelésére. (Gyermekgyógyászat, 1952, 9.) Kombinált védőoltások és védőoltások kombinációja. (A védőoltások egyesítése és egymásutánja) (Orvosi Hetilap, 1953, 16.) A természetes isoagglutininek keletkezésének kérdéséhez. Gorove Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1954, 2.) Útmutató egyrészt gyermekek átlagsúlyának kiszámításához, másrészt tartós cseppinfúziók adagolásához. (Orvosi Hetilap, 1955, 12.) Nemi különbségek emberi fehérvérsejtekben és gyakorlati jelentőségük. Kapronczay Saroltával. (Orvosi Hetilap, 40.) Modern gyógyító és megelőző eljárásaink kockázatai. (Orvosi Hetilap, 1957, 32.) Merthiolat oldatban tárolt csontok felhasználása. Glauber Andorral, Szilágyi Pállal. (Orvosi Hetilap, 1957, 49.) A myelodysplasia és orthopaediai vonatkozásai. Koncz Imrével és Cser Imrével. (Orvosi Hetilap, 1958, 37.) Ferencz Pál dr. (Orvosi Hetilap, 1959, 18.) A musculus extensor pollicis longus in rupturája typusos radius-töréssel egyidőben. Szilágyi Pállal. (Orvosi Hetilap, 1960, 24.) Oligophrenia phenylpyruvica. Remsey Ildikóval és Gergely Mártával. – A szűrővizsgálatokra alkalmas gyors eljárás a phenylketonuria kimutatására. Zalay Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1961, 5.) Fiú lesz-e, vagy leány? (Orvosi Hetilap, 1961, 25.) A mikrotraumás csuklóarthrosisról. Barabás Csabával. (Orvosi Hetilap, 1961, 35.) Genetikai tanácsadás. (Orvosi Hetilap, 1963, 36.) Humángenetika és orvostudomány. (Orvosi Hetilap, 1966, 26.) Az egyén és a népesség ellentétes érdekei és feloldásuk a Genetikai tanácsadás munkájában. (Orvosi Hetilap, 1970, 52.)

Díjai, elismerései Kiváló Orvos (1953) Schöpf-Mérei Ágost-emlékérem (1968) Bókay János-emlékérem (1969, 1982) Munka Érdemrend arany fokozata (1970)

Jegyzetek

Források

Dr. Lenart György (1896-1983) (1983. november 13.) Orvosi Hetilap, 124. évfolyam, 46. szám

Schuler Dezső: Dr. Lenart György (1896-1983) (1984) Gyermekgyógyászat, 35. évfolyam, 2. szám

Kategória:1896-ban született személyek Kategória:1983-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar gyermekgyógyászok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Evangélikus hitre tért személyek Kategória:Hadifoglyok az első világháborúban Kategória:A Károly-csapatkereszt kitüntetettjei